KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Könyvelőirodánk folyamatos tájékoztatást adott az érdeklődőknek a várható jogszabály-változásokról, azok várható tartalmáról, majd a parlamenti elfogadás napján az elfogadott változások lényegéről.

Könyvelőirodánk – az ország más könyvelőihez, adótanácsadóihoz hasonlóan – az elkövetkező időszakban igyekszik a változások részleteit is bemutatni; konzultálunk könyvelőkkel, tanácsadókkal, könyvvizsgálókkal, kutatjuk a különböző internetes szakfórumokat, és közösen igyekszünk értelmezni a nehezen értelmezhetőket…

Frissítve: 2008. december 07-én 21.32-kor

A cégautókra vonatkozó új szabályozás 2009. február 1-én lép hatályba.

A cégautóadó szabályozása kikerül a személyi jövedelemadó törvényből (az szja tv. 70. §-a hatályon kívül helyezve) és önálló adónemként, vagyoni típusú adóként a gépjárműadóról szóló törvénybe építik be.

Alaphelyzet: Jövőre minden vállalkozás köteles lesz adót fizetni a tulajdonában lévő személygépkocsi után:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

December 1-je és 20-a között lehet bejelentkezni az Eva tv. hatálya alá a 2009. évre

2008. december 1-je és december 20-a között dönthetnek az újonnan bejelentkezők a 2009. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) választásáról; az Eva tv. hatálya alá való bejelentkezés a székhely szerint illetékes APEH regionális igazgatóságon tehető meg a 08T103, illetve a 08T203 számú adatbejelentő lapon.

Az Eva tv. hatálya alá a 2009. évre új adózóként bejelentkezhetnek az egyéni vállalkozók, a korlátolt felelősségű társaságok, a szövetkezetek, a lakásszövetkezetek, a végrehajtói irodák, az ügyvédi irodák, a közjegyzői irodák, a szabadalmi ügyvivői irodák, az erdőbirtokossági társulatok, a betéti társaságok és a közkereseti társaságok.

Azon adózóknak, akik 2008-ban az Eva tv. hatálya alá tartoztak, és 2009-ben is fenn akarják tartani ezt az adózási módot, nem kell újabb bejelentkezést tenniük.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

December 20. Mindenkinek más jut eszébe erről a dátumról, de a könyvelőknek egészen biztos ugyanaz. A feltöltési kötelezettség.
2008-ban december 20-a szombatra esik, így gondolhatnánk, hogy rendelkezésünkre áll még a hétvége ennek a feladatnak az elvégzéséhez, de a munkanapok áthelyezése miatt az idén a december 20-a szombati munkanap. A határidő tehát december 20.
 
Eddig az időpontig kell kiszámolni a tárgyévre várható adókötelezettségeket, és eddig az időpontig azt meg is kell fizetni az adóhivatal részére.
 
Érintett adónemek:

TAO alanyok esetén

• társasági adó
• különadó
• iparűzési adó     

EVA alanyok esetén

• eva

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett:

- az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve a tevékenységben személyesen közreműködő tagját) után,

- a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-a.

A hozzájárulás mértéke tehát ebben az esetben független a bér nagyságától, az minden munkavállaló után 2008-ban havonta 2070 Ft.

A kötelezettséget munkaviszonyhoz köti, tehát nem kell fizetni a személyesen közreműködő tag után még akkor sem, ha a társaság a kettős könyvvitel hatálya alá tartozik. (Szemben a nem evások szabályával, amikor az elszámolt bérköltségnek része a tagnak kifizetett személyes közreműködés ellenértéke.)

Ennél sokkal érzékenyebben érinti az eva szerint adózókat az, hogy az alkalmazott munkavállalójuknál nem a bér összege után kell a hozzájárulást fizetni.

A gyakorlatban nem jellemző, hogy az evások alkalmazottai a minimálbér kétszeresénél többet keresnek, inkább kevesebbet. Ezért a járulékalapnak tekintett minimálbér kétszerese általában  több, mint a nem eva szerint adózók járulékalapja.

Sőt. Az evásoknál az sem számít, hogy abban az adott hónapban hány napig tart a munkaviszony. Ezért mérlegeljük a következményeit annak, ha a hónap utolsó napján vesszük fel az alkalmazottat. Ugyanis 1 napi foglalkoztatás esetén is egy teljes havi járulékot (2070 Ft) kell kifizetni.

Ha az adóalany iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján vagy tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-ával.

A bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése is eltérő a nem evások szabályaihoz képest. Az egyszerűsített vállalkozói adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként megállapítja és befizeti, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó egyszerűsített vállalkozói adó-bevallásában bevallja.

Engedély: adonavigator.hu

Az idei nyár egyik legdurvább ötlete az egyszerűsített vállalkozási adó 40 százalékra emelése.

Ez – ha megvalósulna – gyakorlatilag megölné ezt az adózási formát.

Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése óta sok vitát váltott ki. Kezdetben az állam túlzott engedékenysége (az akkori áfakulcsnál alacsonyabb evakulcs) miatt ez az adónem gyakorlatilag veszteséges volt. Később a változtatások miatt az egyensúly helyre állt, így ma már minden érintett félnek megéri az eva.

A hatályos előírások szerint az evát az a vállalkozás választhatja, amelynek éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, és nem egyéni vállalkozás esetén megfelel további, a társaság tulajdonosi szerkezetére vonatkozó előírásoknak – tulajdonosai csak magánszemélyek lehetnek, és a társaság sem lehet (rész)tulajdonosa más társaságnak.

Az adminisztrációs kötelezettség szinte teljes hiánya vonzó bármely kisvállalkozás számára, az eva választásához két, az általános szabályok alapján eltöltött adóév szükséges.

A rövid távú pénzügyi és politikai érdekek miatt a mindenkori kormányzat évről évre változtatja az adózással kapcsolatos törvényeket, és gyakorlatilag csak minden év november 16-án tudhatják meg a vállalkozások a következő év gazdálkodásának az állam által szabott pénzügyi feltételeit. Az újabb és újabb adóreformtervek gyakran célul tűzik ki az eva megszüntetését.

Az Európai Unió nálunk jóval régebbi tagállamaiban az adótörvények változását hatályba lépésüket megelőzően minimum egy évvel, de van, hogy két évvel korábban jóváhagyja a parlament.

Négy nemzetközi könyvvizsgáló, adótanácsadó cég – a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers – összefogva készítette el adóreform-javaslatát: szja-csökkentés, áfaemelés, eva-, ekho-, szolidaritási adó eltörlés szerepel egyebek között a javaslatokban. A csomag 1100 milliárdos, de ismerve a jellemző politikai reakciókat, készítettek egy alprogramot is: ez utóbbi költségvetési hatásai már csak 350 milliárdra rúgnak, és akár jövőre bevezethetőek lennének. A szakértők szerint már egy év alatt is érezhető eredményt szülne a csomag, a növekedés gyorsulna, a versenyképesség javulna.

A tizenöt pontból álló csomag hangsúlyos eleme, hogy az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes visszaszorítani a feketegazdaságot, egyenlőbb közteherelosztáshoz vezet, illetve eléri azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető.

(Forrás: index.hu)

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.