KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Folyamatosan visszatérő téma, hogy a negatív saját tőkével rendelkező társaságok milyen módon tudják rendezni tőkeszerkezetüket. Már évek óta nem javasoljuk a tagi kölcsön elengedését, mert azt illeték terheli. Most viszont újra változnak a törvények.

Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) és o) pontja szerint 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól:

?a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak ? az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ? ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is ? útján történő megszerzése, azaz a gépjármű és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő vagyonszerzés?

Mindez azt jelenti, hogy már nem illetékköteles például a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Gyakori eset lehet még például az anya-leány vállalatok -vagy egyéb vállalkozások - közötti szállítói tartozások elengedése.   Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy ezt akár később is megtehetjük, még egy változásról szeretnék beszámolni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Adóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.

Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:

„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Igaz, hogy 2005-től idáig nem váltotta be a Közigazgatási törvény (Ket.) a hozzáfűzött reményeket, de miért csak 2011-től akarnak változtatni, az rejtély?

Az igazságügyi tárca honlapján olvasható tervezet szerint a 2005. november 1-én hatályba lépett Ket. számos ponton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért átfogó változtatásra van szükség. Az indokolás szerint nem vált például számottevően gyorsabbá az ügyintézés, az ügyfelek terhei nem csökkentek jelentősen és az elektronikus ügyintézés sem terjedt el a várt ütemben.

Az ügyfélterhek csökkentése érdekében például a tervezet a hatályos törvény azon szabályát, amely szerint az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, kibővítené a bíróságok és a közjegyzők által nyilvántartott adatokra is. Ez a szabály megszüntetné azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy például egy cégkivonatot magának az ügyfélnek kell becsatolnia, ahelyett, hogy azt a hatóság maga szerezné be.

A hatóságokra irányadó belső határidőket egységesen akként szabályozná a tervezet (amely ezeknek esetében egyébként is áttér a munkanapokban való számításra), hogy az eljárási cselekményt a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles elvégezni.

Fontos újdonság, hogy az ügyintézési határidő be nem tartása esetére a tervezet teljeskörű illeték- és díjvisszatérítési kötelezettséget írna elő (szemben az államháztartási törvény hatályos rendelkezésével, amely ezt főszabályként 50 % erejéig teszi lehetővé), s ezt a díj- vagy illetékmentesség sem érintené.

A tervezet megteremtené annak lehetőségét, hogy a kijelölt hatóságok az egyablakos eljárás keretében fogadják és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak továbbítsák a kérelmeket. A részleteket az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd, de a kijelölt hatóság maga is ellenőrizheti a kérelmek teljességét.

Tovább kívánja erősíteni a tervezet az elektronikus ügyintézés elterjedtségét, amelyről az indokolás elismeri, hogy eddig részben az akadályozta, hogy a közigazgatási szervek nem rendelkeztek megfelelő felszereltséggel, de részben az is, hogy az ágazati jogszabályok túlzottan széles körben éltek azon törvényadta lehetőséggel, amely szerint az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárható. A tervezet mindezek alapján - igaz, csak 2011-től - főszabállyá tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ami alól csak akkor lenne kivétel, ha a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény nem szerezhető meg.

Lényeges újítása a tervezetnek, hogy a végrehajtás elodázásának elkerülése érdekében nem írná elő a végrehajtás elrendeléséről külön határozat meghozatalát, tekintettel arra, hogy az ezzel szembeni jogorvoslat indokolatlanul késlelteti a végrehajtás foganatosítását.

(Forrás: Budapest Ügyvédi Kamara honlapja)

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének h) pontja tartalmazza a takarékbetét fogalmát. Eszerint takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebbe az esetbe beletartozik az is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget (ha viszont a számláról levett pénzeszköz ? készpénz ? kerül ajándékozásra, akkor ez már ajándékfizetési kötelezettséget keletkeztet).

Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok (amelybe a fizetőeszköz is beleértendő) ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után kell az illetéket kiszámítani, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után).

Amennyiben tehát a takarékbetét fogalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az említett összeghatárt meghaladja, az ügylet ajándékozási illeték tárgyát képezi, de az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján az ügylet mégis illetékmentes.

Erre vonatkozóan az Itv. 11. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre az Itv. 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

A hivatkozott 91. § (4) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.

(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302328159)

Ha az a balga gondolat jut eszünkbe, hogy Karácsonyra (vagy Húsvétra,v agy bármikor) vennénk egy jó kis számítógépes konfigurációt a gyereknek, pl. hitelre, akkor kalkuláljuk hozzá az illetéktörvény 11%-át, vagy fogjon össze a család apraja-nagyja, szedje szét az új gépet, és mindenki egy-egy alkotórészt csomagolva késztesse a gyereket a hardwerek bonyolult életének tanulmányozására. Ha összerakta, ráér as zoftverek segítségével rájönni, hogy miért is…

Összeállításunkkal az Illetéktörvény hatályos, ajándékozásra vonatkozó szabályozásának kivonatát tesszük közzé:

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK (kivonat) 

7. § Az öröklési és aza jándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

a) ingatlanajándékozása,

b) ingóajándékozása,

c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4)bekezdése az irányadó.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

(4) Ha a bontófeltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke

12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

b) Ajándékozás esetén:  Csoport   Az illeték általános mértéke  Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke  

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére
(Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)  

18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21%  18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%  I

I. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére  18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%  18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%  

III. Minden más megajándékozott terhére  18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%  18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%   

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

a) a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

b) a lakóházépítésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót, vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keret.