KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Egészen bizonyosnak tűnik, hogy az iskolakezdés nem vált ki egyforma örömöt a három félből: a tanuló, a szülő és a pedagógus nem biztos, hogy örömében a földhöz csapkodja sapkáját…

A szülőnek még a talpa is ökölbe szorul, ha arra gondol, hogy új cipő, új ruha, új iskolatáska, új füzetek, új könyvek. Nem váratlan kiadások, hiszen a tanévzáró óta folyik a gyűjtögetés, menet közben a beszerzés, de nem kicsiny tétel ez a mai világban, akár csak egy vagy kettő gyerek, ha akad a háznál.

A segítséggel a munkáltató kedvező adózással adhat a munkavállalónak hasznos értéket erre az esetre, mely szinte minden család életét megnehezíti. Az odafigyelés, és az utalvány lehetőségével minden munkáltató komoly lépéseket tehet annak irányába, hogy a munkavállaló érezze és értékelje a megbecsülést !

A támogatás nyújtásának (adózási szempontból szabályszerűen)  alapvetően két formája létezhet:

1. Munkaadó nevére kért számlára történő vásárlás

2. Munkaadó által természetben juttatott termék átadás

3. Munkaadó által vásárolt iskolakezdési utalvány juttatás

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az a munkáltató, a bér kifizetője, aki arra jogosult munkavállalójának iskolakezdési támogatás jogcímen adómentes béren kívüli juttatást kíván adni, az 2009. október 30-ig teheti meg. {A tanév hivatalos kezdete 2009. szeptember 1. (kedd). A támogatás a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül nyújtható adómentesen.}

Iskolakezdési támogatásra adómentesen jogosult a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel.

FIGYELEM! Az iskolakezdési támogatás nyújtása nem kötelező, az kizárólag a munkaadó/bér kifizetőjének döntésén múlik, hogy nyújt-e, tud-e nyújtani ilyen béren kívüli juttatást a munkavállalójának!

Az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben adható a támogatás. Az adómentes értékhatár 2009. évben 21.450,- forint.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).

Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A  földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 000 forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.

Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény általában a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adható (3 x 7. 150,-  forint), vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21.450,- Ft) értékében adható.

2009-ben a melegétel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12.000,- Ft és 6.000,- Ft.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszere hazánkban is egyre elterjedtebb.

Népszerűségének oka, hogy lehetőséget biztosít az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálására, a legkisebb adó- és közteher vonzattal a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat.

A munkáltató egységes feltételrendszer alapján azonos értékű, vagy azonos módon megállapított keretösszeget biztosít a munkavállalói számára.

A cég által előre összeállított választéklistából a dolgozók saját igényüknek megfelelően ?vásárolják le” a személyes keretösszegüket. A felhasználás elszámolása bruttó módon történik, minden költség és közteher a keretet ?fogyasztja”.

A dolgozók akkor kapják a ?legértékesebb” juttatást, ha adómentes elemeket választanak. A cég akkor tudja a ?legolcsóbban” üzemeltetni a rendszert, ha kevés adminisztrációt igénylő elemeket kínál.

Ilyen elemek például: étkezési hozzájárulás, iskolakezdési, támogatás, üdülési csekk, Internet használat, önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás, megtakarítási számla, stb.

A leggyakrabban használt elemek:

• Meleg étkezési juttatás, vagy utalvány
  • 12.000 Ft/hó /fő
  • Formája : Papírlapú utalvány
• Hideg étkezési utalvány
  • 6.000 Ft/hó/fő
  • Papírlapú utalvány
• Csekély értékű ajándék/utalvány
  • 3*6.900 Ft (20.700 Ft/év)/fő
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla (Könyv, lakberendezés, elektronika, ruházat, stb)
  • Közeli hozzátartozóra is adható !
• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 50%> 34.500 Ft/hó
• Kockázati Életbiztosítások
  • Korlátlanul adható!

• Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 30% > 20.700 Ft/hó
  • Egészséggel kapcsolatos költségek fedezésére
• Iskolakezdési támogatás, (sulicsekk)
  • 20.700 Ft/év/gyermek
  • Jogosult mindkét szülő!
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Felhasználható: július 01 – október 31-ig!
• Kulturális juttatás
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
• Otthoni Internet használat
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható 
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Munkavállaló saját nevére kell szólnia!
• Üdülési csekk
  • 69.000 Ft/év/fő
  •  közeli hozzátartozóra is adható!
• Helyi utazási bérlet
  • Városi tömegközlekedési bérlet
  • „Korlátlan”

Természetesen, nem elegendő, ha a tulajdonos azt mondja, hogy adok ezt-azt, számfejtsétek, számoljátok el amazt: cafeteria-szabályzatot kell készíteni!

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete 8.30 pontja alapján adómentes bevétele a magánszemélynek, amelyet a munkáltató (a bér kifizetője) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek számára évente a minimálbér 30%-ának mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,- Ft-os értékig juttat. Ezen mondat rögtön két feltételt is megfogalmaz:

• a munkáltató juttatása lehet csak adómentes. Így nem adómentes a juttatás, ha a felek között nem munkaviszony áll fenn, hanem például tagi vagy megbízási jogviszony.
• a közoktatási törvényben (Ktv.) meghatározott gyermek javára történik a juttatás. Az adómentes támogatás lehetősége a tankötelezettség időpontjától a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár.

A juttatást adómentesen a szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. ?Szülő” alatt ebben az esetben azt a szülőt kell érteni, aki a gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. Részesülhet még továbbá adómentes juttatásban ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs is.

Amennyiben a szülők elváltak, akkor tehát az elvált külön élő szülőnek erre a gyermekre tekintettel nem adható adómentesen az iskolakezdési támogatás.

A Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs és az élettárs fogalma élesen elkülönül egymástól. Kapcsolatuk szerint közeli hozzátartozók, de az élettárs mégsem minősül házastársnak. Fontos tehát azt hangsúlyozni, hogy a törvény házastársról beszél az iskolakezdési támogatás adómentességénél, és nem szól az élettársról. Mindebből arra következtethetünk, hogy a családi pótlékban részesülő szülő élettársa részére nem nyújtható adómentesen a juttatás.

A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet még akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidős munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló tanulónként 20700 forint iskolakezdési támogatást adómentesen.

Az iskolakezdési támogatás nem az egész évben adómentes. A juttatás csak a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható adómentesen.

A juttatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató a tankönyvről, taneszközről, ruházatról a munkáltató nevére szóló számla alapján az említett időszakban megtéríti a magánszemély kiadásait, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványt ad. Elméletileg a juttatás természetben is történhet, amikor a munkáltató vásárolja meg a nevére szóló számla alapján a jogosult gyermekek részére a juttatni kívánt taneszközt, illetve ruházatot, de célszerűtlensége miatt ez a gyakorlatban nem jellemző.

A számla szerinti elszámolás előnye, hogy nincs a munkáltató részére többletköltség (gondolok itt például az utalványok kezelési költségére).

Az utalványok esetében az adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő átadásnak kell megvalósulnia. Előfordulhat, hogy egy munkáltató az év elején megvásárol a forgalmazótól többféle utalványt (étkezési, iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor az eszközök között kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor kell a személyi jellegű ráfordítások közé átvezetni. Az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány estén értelmezhető az adómentesség.

Az iskolakezdési támogatást az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban figyelembe kell venni.

Az „Adónavigátor” engedélyével

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) érdemes újragondolni, hogy milyen formában tudnak adómentesen, vagy minimális közteher mellett minél nagyobbfizetésemelést adni alkalmazottainak.
Kisebb változások történtek ugyanis a dolgozóknak adható adómentes vagy alacsony adóterhelésű juttatáso krendszerében.
Emelkedtek egyes értékhatárok (étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, üdülés, kisértékű ajándék), a helyi közlekedési bérlet továbbra is köztehermentes.
Évi 400ezer forintos felhasználási korlátot ír elő az szja-törvény konkrétan meghatározott juttatásokra, és szinte minden juttatási jogcímnél pontosításokat, finomításokat hajtottak végre.
A tapasztalat az, hogy a kkv-k körében nincs akkora anyagi fedezet, amely akárcsupán a kizárólag adómentesen jutatható javadalmak teljes összegének kimerítésére elegendő lenne.
A legnépszerűbb a meleg étel utalvány, az étkezési utalványok, az üdülési csekk, ezt követi a beiskolázási utalvány, a helyi tömegközlekedés, azajándékutalvány, a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár, az oktatás, az internet-utalvány, a kultúra utalvány, az önsegélyező pénztár.

Az adómentesen adható pénzbeli és természetbeni juttatások köre:

• munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás; a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat;
• az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése;
• a magánszemélynek adott névre szóló üdülési csekk minimálbér összegének megfelelő része;
• meleg étkezésre adott juttatás havi 9 ezer forintig (2008-tól 12ezer forintig), vagy kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány havi 4500 forintot (2008-tól 6ezer forintot) meg nem haladó része (az adómentes feletti részt 54 százalékos adó terheli);
• kifizetőként legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás azon része, amely alkalmanként nem több a havi minimálbér 10 százalékánál; iskolakezdési támogatás évi 19 ezer forintig (2008-tól a minimálbér 30 %-ig);
• a munkáltató által a névre szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag helyi utazásra szolgáló bérlet;
• a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből az üzemanyagár és 9 forint normaköltség kilométerenként.(a juttatás egyszerre több, de egy személygépkocsival egyszerre közlekedő munkatársnak is kifizethető)