KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.

A részleteiben is megismert csomagban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg.

Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik. Úgy tűnik, hogy az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adó- és járuléknem, amely érintetlen marad, amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kormány, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

tegnapelőtt este kiszivárgott, illetve a Népszabadságban fizetett mellékletben megjelentetett pakkban a könnyedebb, az adócsökkentési lépések olvashatók.  Tegnap a miniszterelnök részben magyarázott, részben pedig adóemelési lépéseket jelentett be.

Tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök már azt mondta, hogy az adócsökkentésre szánt 300 milliárd forintos mozgásteret nem úgy teremtik elő, hogy a fehéredésre hagyatkoznak. Durván 180 milliárdot lecsípnek az állami kiadásokból (nem részletezte, honnan), 120 milliárdot pedig négy adóemelési intézkedéssel teremtenek elő.

Egyrészt a cégautóadót emelik, másrészt 11 százalékos eho-t vetnek ki az adómentes természetbeni juttatásokra (ezek közé tartozik az étkezési jegy, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, az internethasználat díjához való munkáltatói hozzájárulás, az üdülési csekk egyebek mellett), harmadrészt növelik 10 százalékkal az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját. Végül, előírják, hogy a cégeknél 20 személyenként legalább 1 korlátozott munkavégző képességű személyt kell alkalmazni, különben meg kell fizetni egy ilyen személy után járó tb-járulékot háromszorosan.

Ezek azt sejtetik, koncepciótlan az egész csomag, a feketelevest a második körre hagyta a kormányfő, van, ahol adót csökkentenek, van, ahol emelnek, de a mögöttes gazdaságstratégia nem rajzolódik ki.

Visszatérve arra a pontra, hogy 180 milliárdot lecsípnek a kiadásokból, még több kérdést felvet. Egyrészt nem lehet tudni, hogy az ideihez képest nominálisan vágnak ennyit a kiadásokból – és egyáltalán mely területeket érinti ez – vagy pedig csak szinten hagyják az ideit és nem engedik nőni a kiadásokat az inflációnak megfelelően. Az első verzió jóval nagyobb kiadáslefaragást jelent értelemszerűen. Másrészt, már az idei költségvetésben is képeztek több mint 220 milliárdos tartalékot, még egy ilyen, az ideinél kisebb puffer megképzése nem bűvészmutatvány.

Akik eddig adót csaltak, azok megúsznák a büntetést

Ezeken túl az adóamnesztiával kapcsolatos tervek sem feltétlenül nyerik el a lelkiismeretes adózók tetszését. Az adóamnesztiával – melyről döntés egyelőre nincs – kapcsolatban két lehetséges csatornát vázolt a kormányfő. Az első változat értelmében ha jön az adóellenőr, akkor „visszafelé már nem néz”, azaz a múltbeli hiányosságokra nem jár bírság. Ugyanakkor az amnesztiát követő 3 évben fokozatosan el kell érnie a foglalkoztatók által fizetett közterheknek a törvényes szintet. Gyurcsány az amnesztia ezen formáját szavai szerint nagyon támogatná.

A második verzió szerint a világban kóborló pénzeket kedvezményesen hozzák haza, ezt a célt tűzné ki az adóamnesztia. Ezzel kapcsolatban a kormányfő utalt a vegyes nemzetközi tapasztalatokra (olasz és német példa) és elmondta, hogy továbbra is vannak viták ebben a témában Magyarországon, így döntés sincs a kérdésben.

(Forrás: index.hu)

Újra egy többéves, jelentős adócsökkentést kilátásba helyező, ám a részleteket illetően kissé elnagyolt adócsomagra tesz javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadság holnapi számában megjelenő fizetett mellékletben – tudta meg az Index, és ennek nyomán Könyvelőirodánk ismerteti a várható részleteket:

Első lépésként 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. A cégek pedig megszabadulnak a szolidaritási adónak becézett 4 százalékos különadótól. Cserébe viszont 18 százalékra emelkedne a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs. (Arról viszont nincs szó, hogy a magánszemélyek különadóját eltörölnék.)

Ugyancsak jövőre, de nem januárban, hanem áprilisban mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, de csak úgy, hogy a havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet ezt igénybe venni, a havi 140 ezer forintos bruttó bér feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után. A leghátrányosabb térségekben ezen felül az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében nullára csökkentenék a munkáltatói tb-járulékot, és a következő három évben is csak fokozatosan érné el ez a teher a normál járulékkulcsot.

2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedveskedne a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna. A cégek pedig további 2 százalékpontos tb-járulékcsökkentést kapnának. Vélhetően fennmarad azonban az a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni.

Ennyi konkrétum lesz az adócsomagról Gyurcsány írásában. Illetve még egy: az, hova akar eljutni a kormány 3-4 év múlva. Nos, a miniszterelnök terve igen ambiciózus. Akkorra az szja-tábla a következőképpen nézne ki: évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné. Vagyis ez alapján megszűnne a szakértők által agyonszapult adójóváírást, azt a nulla százalékos kulcs váltaná fel.

A tb-járuléknál pedig a már említetten kívül további 3 százalékpontos mérséklést kíván végrehajtani a regnáló kormány, így összességében 10 százalékponttal lenne alacsonyabb a mai 29 százalékosnál, de az igénybevehetőségében korlátozva lennének a cégek.

Ha az a balga gondolat jut eszünkbe, hogy Karácsonyra (vagy Húsvétra,v agy bármikor) vennénk egy jó kis számítógépes konfigurációt a gyereknek, pl. hitelre, akkor kalkuláljuk hozzá az illetéktörvény 11%-át, vagy fogjon össze a család apraja-nagyja, szedje szét az új gépet, és mindenki egy-egy alkotórészt csomagolva késztesse a gyereket a hardwerek bonyolult életének tanulmányozására. Ha összerakta, ráér as zoftverek segítségével rájönni, hogy miért is…

Összeállításunkkal az Illetéktörvény hatályos, ajándékozásra vonatkozó szabályozásának kivonatát tesszük közzé:

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK (kivonat) 

7. § Az öröklési és aza jándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

a) ingatlanajándékozása,

b) ingóajándékozása,

c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4)bekezdése az irányadó.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

(4) Ha a bontófeltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke

12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

b) Ajándékozás esetén:  Csoport   Az illeték általános mértéke  Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke  

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére
(Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)  

18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21%  18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%  I

I. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére  18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%  18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%  

III. Minden más megajándékozott terhére  18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%  18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%   

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

a) a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

b) a lakóházépítésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót, vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keret.