Posts Tagged “juttatás”

2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen?

Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes  figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek. :(

Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki.

2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából:

Adómentes

a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat

a lakáscélú munkáltatói támogatás  adóterhet nem viselő járandóság,  5 millió Ft a határa

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Címkék:, , , , ,

Comments 11 hozzászólás »

A választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszere hazánkban is egyre elterjedtebb.

Népszerűségének oka, hogy lehetőséget biztosít az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálására, a legkisebb adó- és közteher vonzattal a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat.

A munkáltató egységes feltételrendszer alapján azonos értékű, vagy azonos módon megállapított keretösszeget biztosít a munkavállalói számára.

A cég által előre összeállított választéklistából a dolgozók saját igényüknek megfelelően ?vásárolják le” a személyes keretösszegüket. A felhasználás elszámolása bruttó módon történik, minden költség és közteher a keretet ?fogyasztja”.

A dolgozók akkor kapják a ?legértékesebb” juttatást, ha adómentes elemeket választanak. A cég akkor tudja a ?legolcsóbban” üzemeltetni a rendszert, ha kevés adminisztrációt igénylő elemeket kínál.

Ilyen elemek például: étkezési hozzájárulás, iskolakezdési, támogatás, üdülési csekk, Internet használat, önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás, megtakarítási számla, stb.

A leggyakrabban használt elemek:

  • Meleg étkezési juttatás, vagy utalvány
    • 12.000 Ft/hó /fő
    • Formája : Papírlapú utalvány
  • Hideg étkezési utalvány
    • 6.000 Ft/hó/fő
    • Papírlapú utalvány
  • Csekély értékű ajándék/utalvány
    • 3*6.900 Ft (20.700 Ft/év)/fő
    • Formája: papíralapú utalvány vagy számla (Könyv, lakberendezés, elektronika, ruházat, stb)
    • Közeli hozzátartozóra is adható !
  • Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
    • minimálbér 50%> 34.500 Ft/hó
  • Kockázati Életbiztosítások
    • Korlátlanul adható!
  • Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás
    • minimálbér 30% > 20.700 Ft/hó
    • Egészséggel kapcsolatos költségek fedezésére
  • Iskolakezdési támogatás, (sulicsekk)
    • 20.700 Ft/év/gyermek
    • Jogosult mindkét szülő!
    • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
    • Felhasználható: július 01 – október 31-ig!
  • Kulturális juttatás
    • Évi 400.000 Ft erejéig adható
    • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Otthoni Internet használat
    • Évi 400.000 Ft erejéig adható 
    • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
    • Munkavállaló saját nevére kell szólnia!
  • Üdülési csekk
    • 69.000 Ft/év/fő
    •  közeli hozzátartozóra is adható!
  • Helyi utazási bérlet
    • Városi tömegközlekedési bérlet
    • „Korlátlan”

Természetesen, nem elegendő, ha a tulajdonos azt mondja, hogy adok ezt-azt, számfejtsétek, számoljátok el amazt: cafeteria-szabályzatot kell készíteni!

Címkék:, , , , , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete 8.30 pontja alapján adómentes bevétele a magánszemélynek, amelyet a munkáltató (a bér kifizetője) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek számára évente a minimálbér 30%-ának mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,- Ft-os értékig juttat. Ezen mondat rögtön két feltételt is megfogalmaz:

  • a munkáltató juttatása lehet csak adómentes. Így nem adómentes a juttatás, ha a felek között nem munkaviszony áll fenn, hanem például tagi vagy megbízási jogviszony.
  • a közoktatási törvényben (Ktv.) meghatározott gyermek javára történik a juttatás. Az adómentes támogatás lehetősége a tankötelezettség időpontjától a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár.

A juttatást adómentesen a szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. ?Szülő” alatt ebben az esetben azt a szülőt kell érteni, aki a gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. Részesülhet még továbbá adómentes juttatásban ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs is.

Amennyiben a szülők elváltak, akkor tehát az elvált külön élő szülőnek erre a gyermekre tekintettel nem adható adómentesen az iskolakezdési támogatás.

A Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs és az élettárs fogalma élesen elkülönül egymástól. Kapcsolatuk szerint közeli hozzátartozók, de az élettárs mégsem minősül házastársnak. Fontos tehát azt hangsúlyozni, hogy a törvény házastársról beszél az iskolakezdési támogatás adómentességénél, és nem szól az élettársról. Mindebből arra következtethetünk, hogy a családi pótlékban részesülő szülő élettársa részére nem nyújtható adómentesen a juttatás.

A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet még akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidős munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló tanulónként 20700 forint iskolakezdési támogatást adómentesen.

Az iskolakezdési támogatás nem az egész évben adómentes. A juttatás csak a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható adómentesen.

A juttatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató a tankönyvről, taneszközről, ruházatról a munkáltató nevére szóló számla alapján az említett időszakban megtéríti a magánszemély kiadásait, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványt ad. Elméletileg a juttatás természetben is történhet, amikor a munkáltató vásárolja meg a nevére szóló számla alapján a jogosult gyermekek részére a juttatni kívánt taneszközt, illetve ruházatot, de célszerűtlensége miatt ez a gyakorlatban nem jellemző.

A számla szerinti elszámolás előnye, hogy nincs a munkáltató részére többletköltség (gondolok itt például az utalványok kezelési költségére).

Az utalványok esetében az adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő átadásnak kell megvalósulnia. Előfordulhat, hogy egy munkáltató az év elején megvásárol a forgalmazótól többféle utalványt (étkezési, iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor az eszközök között kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor kell a személyi jellegű ráfordítások közé átvezetni. Az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány estén értelmezhető az adómentesség.

Az iskolakezdési támogatást az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban figyelembe kell venni.

Az „Adónavigátor” engedélyével

Címkék:, , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva


Érvényes CSS! A honlap PageRank értéke=