KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Kecskemét, Budapest, Szeged után ma Pécs adott otthont az Adónavigátor Kft. 2009-es adóévre történő felkészítő konferenciájának.

A reggel kilenc órától délután négy óráig tartó megbeszélés előadója Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna könyvvizsgáló, adótanácsadó volt, aki – szakmai körökben – országosan elismert szaktekintély.

Izgalmas, világos, értelmes előadásának néhány gondolatát összefoglaljuk, azaz a 2009. évi várható adójogszabály-változásokról beszélünk úgy, ahogyan azt a gyakorlati könyvelő látja.

{A 2009. évi adójogszabály-változásokról szóló „saláta törvényről” az Országgyűlés ma szavazott- az elfogadott változásokról a Könyvelőiroda később részletesen be fog számolni, most csak ízelítőt, összefoglalót adunk a mai előadás alapján.}

A „salátatörvény”, amiről szavaztak, idekattintva érhető el a Parlament honlapjáról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Kedden az Országgyűlés elfogadta a képviselők és az önkormányzati képviselők költségtérítésének adózásáról szóló törvényt, s ezzel újabb, egyedülálló adójogszabályt alkottak; a költségtérítés igazolására nem kell számla (nem kell elszámolni vele), jövedelemként adózik, és új, csak nekik szóló jövedelemadó-kulcsot hoztak létre, a 15 %-ot.

Szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán a kormány visszavonta a jövő évi költségvetés és az adómódosítási javaslatát, majd október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, ahol megbújhat néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között.

A munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, ahogy a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási alap is.

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. Jövőre az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot – legalábbis a tervezet szerint.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

Az Szja törvény 25. §-a (2) bekezdésének 2005. július 1-jétől hatályos bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járásához, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 forint költségtérítést fizethet.

Ezt az összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy az adott utazásra jogosító bérlet, jegy alapján térítésben, illetőleg ilyen juttatásban egyidejűleg nem részesíti.

A hivatkozott kormányrendelet szerint ugyanakkor a munkáltatónak kötelező a 9 Ft/km költségtérítést megfizetnie, ha a munkába járás tömegközlekedéssel nem oldható meg. Ugyancsak kötelező a 9 Ft/km költségtérítés fizetése, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott; esetében akkor is, ha a munkába járás a közigazgatási határon belül történik.

A rendelkezés alapján lehet ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is fizetni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be (pl. csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez). A térítés ezekben az esetekben is csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az adott munkáltatónak nem térít meg.

Ha munkáltató az Szja törvény 25. § (2) bekezdésének bb) pontjában meghatározott mértékeken felül is fizet költségtérítést a munkavállalónak, akkor a meghaladó rész munkaviszonyból származó adóköteles jövedelem.

Hogyan dokumentáljuk a munkábajárás költségtérítését?

1./ A munkavállaló és a munkaadó között a munkaszerződés írásba foglalása kötelező! Tehát, legegyszerűbb, ha az érintett munkavállaló munkaszerződésében rögzítjük a költségtérítés feltételeit.

2./ Valahova, ahol a további juttatásokról szól a szerződés, illesszük be ezt a mondatrészt (vagy, ha szükséges, akkor munkaszerződés-módosítást kell végrehajtani, ahol csak ezt a részt kell bevenni, mint változás):

„Felek megállapodnak, hogy Munkaadó munkábajárási költségtérítést fizet Munkavállalónak, 2008. ………. hó első napjától kezdődően az Szja-törvény 25. §-a alapján.

A költségtérítés mértéke: munkanaponként 9,- Ft/km.

A távolság meghatározása: Felek a távolságot az Interneten fellelhető útvonaltervező programok egyikével határozzák meg. Az útvonaltervező program által kinyomtatott, lakóhelytől a munkavégzés helyszínéig, és vissza,  meghatározott kilométer-meghatározás a munkaszerződés mellékletét képezi, egyben felek az elszámolás alapjául kölcsönösen ezt a dokumentumot alkalmazzák.

Fizetett költségtérítés = munkanapok száma x meghatározott (oda-vissza) kilométer x 9,- Ft.

A munkanapok számának alapbizonylataként felek a jelenléti ívet határozzák meg.”

3./ Az Interneten számos, megbízható, pontos, ingyenes útvonaltervező található, melyek közül ajánljuk a Google útvonaltervezőjét, amivel az útvonal és a térkép is kinyomtatható A/4-es méretben. A kinyomtatott példányt, amit csatolunk a munkaszerződéshez, javasoljuk mindkét félnek aláírással ellátni.

A Google útvonaltervezője ide kattintva érhető el.