Posts Tagged “könyvelés”
 Időnként előfordul, hogy a tulajdonosok egy már lezárt üzleti évvel kapcsolatban arra kérik a könyvelőt, hogy könyvelje újra az egész évet. Ennek oka általában egy korábbi nem megfelelő számviteli nyilvántartás vagy ennek gyanúja. De vajon mit kezdhetünk egy újrakönyveléssel elkészített főkönyvi kivonattal?
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a korábbi évek könyvelése olyan rendezetlen, abban olyan sok hiba van, hogy a könyvelő (általában egy új könyvelő) egyszerűbbnek ítéli újrakönyvelni az ellenőrzés évét.
A számviteli törvény szerint azonban nincs lehetőség a korábbi évek könyvelését módosítani még akkor sem, ha abban utólag hiba merül fel.
Újrakönyvelni kizárólag hibás gazdasági események javítását lehet, de azt is csak a tárgyévben. A számviteli törvény előírása szerint:
- nem lehet a beszámolóval lezárt év könyvelését félretenni és újat indítani.
- nem lehet a korábbi évbe „belekönyvelni” sem.
- a lezárt beszámolót lezárt könyvelés támasztja alá. A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület (közgyűlés, taggyűlés, alapító) elfogadta. A döntése felelős, és nem lehet megmásítani.
A taggyűlés újabb körülmények (jelentős és lényeges hiba feltárása) felmerülése esetén újabb döntést hozhat az új körülményekről. Ha ismételten közzéteszik a beszámolót, abban a korábbi döntés, mint előző évi adat szerepel.
A korábbi téves könyvelést sem lehet félretenni, és készíteni helyette egy jobbat, hiszen a korábbi könyvelés alapján készített beszámolót már közzétették. Ezért a nyilvánosságra hozott beszámolóhoz képest megváltozott adatokat lehet csak újra közzétenni, és ezeket – a megváltozott – adatokat kell könyveléssel alátámasztani.
Címkék: beszámoló, könyvelés, közzététel, újrakönyvelés
Szóljon hozzá! »
 A jegyzett tőke változásáról szóló cégbírósági végzés két dátumot is tartalmaz: a változás hatályba lépésének napját és a bejegyzés napját. Vajon melyik dátummal kell a könyvviteli nyilvántartásba rögzíteni a változást?
Mit kell tenni, ha a cégbíróság 2011. januárjában úgy jegyzi be a jegyzett tőke 3 millióról 500 ezerre történő csökkentését, hogy a hatályba lépés napjának azt a napot jelöli meg, amikor a tagok szándékukat jegyzőkönyvezték?
Konkrétan a folyamat, kronologikus sorrendben:
- A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2010. december 15.
- A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: 2010. december 17.
- A változás bejegyzésének napja: 2011. január 10.
A cégbíróság végzése pedig „így néz ki”:
11. A cég jegyzett tőkéje
11/.. 3000000.- Ft, azaz hárommillió Ft
Vált. vége: 2010.12.15
Törölve (végzés kelte): 2011. január 10.
11/.. 500000.- Ft, azaz ötszázezer Ft
Vált. kezdete: 2010.12.15
Bejegyezve (végzés kelte): 2011. január 10.
Akkor melyik napra is kell könyvelni?
A fordulónapon már az új jegyzett tőkét kell szerepeltetni?
A válasz: nem, azt csak 2011-ben szabad könyvelni. A jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk!
A számviteli törvény 35. §-a alapján:
(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.
(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
Címkék: Cégbíróság, jegyzett tőke, könyvelés, Számvitel, számviteli törvény
5 hozzászólás »
K i nem hallott még olyan rémisztő történetet, hogy a társasházi képviselő a közös pénzzel hűtlenül, vagy gondatlanul bánt, és a lakóknak kellett helytállni a kötelezettségekért?
Egy kedves Olvasónk az alábbi levelet írta nekünk:
Kérnék útmutatást arra nézve, hogy a társasházak könyvvizsgálatának milyen kötelező elemei vannak valamint formai követelménye.
Segítségét köszönöm. Gondolom sokakat érdekel, hiszen kapunk megkeresést erre nézve.
Akár hiszik, akár nem, a bevezető gondolatsor után az jutott az eszünkbe, hogy egy könyvelőnek mennyi mindenhez kell értenie, hogy hiteles válaszokat tudjon adni. A paradicsom termesztéstől a használt gépjármű kereskedelmen át a háziorvosi szolgáltatásig, a társasházak könyvelésétől, a szolgáltatások teljesítésének helyének meghatározásán keresztül az előrehozott öregségi nyugdíjig mindenhez kell tudni érdemben hozzászólni… 
A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról rendelkezéseit módosította a 2009. évi LXXXIX. törvény, amelyet 2009. október 01-jétől kell(ene) alkalmaznunk.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: ellenőrzés, könyvelés, könyvelő, könyvvizsgáló, közös képviselő, mérlegképes könyvelő, számvizsgáló bizottság, társasház
Hozzászólások kikapcsolva
 A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kérdések egyáltalán nem tartoznak a könyvelés kompetenciájába! A figyelemfelhívást azért tesszük, mert tapasztaltuk Ügyfeleink ügyletei kapcsán, hogy az eljáró hatóságok ellenőrzési tevékenysége e téren (is) fokozódik, és figyelmeztettek bennünket a különböző tanfolyamokon, hogy július 1-i változások után súlyos büntetések kerülnek kiszabásra.
(Itt jegyezzük, meg, hogy ugyancsak nem könyvelői kompetencia pl. a foglalkoztatás egészségügyi szerződések megléte, vagy a munkaügyi kérdések, vagy az üzlet nyitvatartási szabályok kérdése, vagy a munkaidőrend kérdések, stb. egyike sem, de gyakorlati tapasztalatainkat igyekszünk az Ügyfeleink javára kamatoztatni, figyelmüket felhívni ? tehát, nem csak klasszikusan a számlákba temetkezünk. Ugyanakkor sokan kezdik úgy gondolni, hogy minden a könyvelés feladata? Ja, és a balféknél balfékebb szabályokat, büntetéseket sem a könyvelők találják ki…  )
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a parlament 2008 végén elfogadta, így a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában újabb, jelentős változások léptek hatályba 2009. január 1-től. A módosítás a kereskedelmi csomagolás területét nagy részben érinti, ami a termékdíj bevallással foglalkozó szakembereknek okoz újabb és újabb nehézségeket, eredményez számtalan kérdést. Ráadásul 2009. június 1-től újra változott a termékdíj törvény, és ezáltal változnak a végrehajtási rendeletek is! Az életbe lépő változások ismét nagyon fontos és érzékeny területeit érintik a szabályozásnak.
2009-től új díjszámítási rendszer lépett életbe az italcsomagolások, kereskedelmi csomagolások területén, illetve változtak a nyilvántartásra, átvállalásra, bérgyártásra vonatkozó szabályok. Több mint százezer céget érint a szabályozás, ráadásul a díjfizetést a vámhatóság ellenőrzi, amely érezhetően nagyobb hangsúlyt fektet a területre, mint a korábban eljáró adóhatóság, ebből következően komoly a mulasztásokkal kapcsolatos bírság kockázata.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: akkumulátor, bírság, csomagolás, elektronikai berendezés, gumiabroncs, hűtőközeg, kenőolaj, könyvelés, könyvelő, Könyvelőiroda, környezetvédelem, környezetvédelmi termékdíj, mulasztási bírság, termékdí, Vám- és Pénzügyőrség, VPOP
Hozzászólások kikapcsolva
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Általános forgalmi adó, Cégbíróság, Egészségügyi hozzájárulás, Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, Egyszerűsített vállalkozói adó, Illeték, Könyvelőiroda Pécs, Különadó, Számvitel, Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítás, Társasági adó, Természetbeni juttatás
A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:
Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide
Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.
A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adócsomag, adófizetés, áfa, Egészségügyi hozzájárulás, Egyszerűsített vállalkozói adó, EVA, helyi adó, Illeték, illetéktörvény, jövedéki adó, kedvezmény, kiküldetési rendelvény, könyvelés, könyvelő, Személyi jövedelemadó, szja, Társasági adó
1 hozzászólás »
Holnap az áfa bevallásának és befizetésének határideje: a havi bevallók augusztus 21-ig kötelesek elszámolni forgalmi adójukkal, mert az eredeti határidő ? augusztus 20-a ? ünnepnap.
Az áfa egyik fő szabálya, hogy az eladónak kell az adót megfizetni. Ez alól vannak kivételek, amikor pl. az új áfatörvény – bizonyos esetekben – fordított adófizetést határoz meg.
Amennyiben az adófizető nettó módon számított áfája az adóévet megelőző második év során elérte a tízmillió forintot, akkor havonta tesz bevallást, amennyiben ez az összeg 10 és 4 millió forint között van, akkor pedig negyedévente, ha az adó mértéke a négymillió forintot nem éri el, éves bevallást kell tenni.
Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a teljesítés dátuma a vállalkozás elszámolási időszakába bekerül, legyen az az adott hónap, negyedév vagy év. Az adót a teljesítés hónapját vagy negyedévét követő hónap 20-ig be kell fizetni, egy augusztus 18-i teljesítés tehát vagy ? havi bevallók esetében ? a szeptember 20-án, vagy ? negyedéves bevallók esetében ? az október 20-án esedékes bevallás részét képezi.
Az adót akkor is be kell fizetni, ha a vevő még nem fizette meg a számla ellenértékét.
Az áfatörvény lehetővé teszi azonban a határozott időre szóló elszámolás alkalmazását, amely olyan szolgáltatások esetében lehet jelentős segítség a vállalkozások számára, amelyek bizonyos tevékenységek rendszeres teljesítéséről szólnak. Az előre meghatározott teljesítési dátum segítségével lerövidíthető az az időszak, amelyben a termék értékesítője, vagy a szolgáltatás nyújtója kénytelen megelőlegezni az áfát, mert a másik fél még nem térítette meg az ellenértéket.
A jogszabály szerint az elszámolás egy éven túli halasztására nincs mód, vagyis december 31-e mindenképpen időarányos részteljesítésnek számít.
A határozott idejű elszámolások könyvelése nehezebb feladat, mint a hagyományos elszámolásoké, és a kettős könyvvitel jelenlegi rendszerében könnyen okot adhat jó néhány hiba elkövetésére. Az ilyen elszámolások ugyanis igencsak megnövelik a könyvelési tételek számát.
Címkék: adófizetés, áfa, APEH, elszámolási időszak, fordított adózás, fordított áfa, ismétlődő, könyvelés, rendszeres
Hozzászólások kikapcsolva
A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete 8.30 pontja alapján adómentes bevétele a magánszemélynek, amelyet a munkáltató (a bér kifizetője) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek számára évente a minimálbér 30%-ának mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,- Ft-os értékig juttat. Ezen mondat rögtön két feltételt is megfogalmaz:
- a munkáltató juttatása lehet csak adómentes. Így nem adómentes a juttatás, ha a felek között nem munkaviszony áll fenn, hanem például tagi vagy megbízási jogviszony.
- a közoktatási törvényben (Ktv.) meghatározott gyermek javára történik a juttatás. Az adómentes támogatás lehetősége a tankötelezettség időpontjától a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár.
A juttatást adómentesen a szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. ?Szülő” alatt ebben az esetben azt a szülőt kell érteni, aki a gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. Részesülhet még továbbá adómentes juttatásban ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs is.
Amennyiben a szülők elváltak, akkor tehát az elvált külön élő szülőnek erre a gyermekre tekintettel nem adható adómentesen az iskolakezdési támogatás.
A Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs és az élettárs fogalma élesen elkülönül egymástól. Kapcsolatuk szerint közeli hozzátartozók, de az élettárs mégsem minősül házastársnak. Fontos tehát azt hangsúlyozni, hogy a törvény házastársról beszél az iskolakezdési támogatás adómentességénél, és nem szól az élettársról. Mindebből arra következtethetünk, hogy a családi pótlékban részesülő szülő élettársa részére nem nyújtható adómentesen a juttatás.
A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet még akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.
A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidős munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló tanulónként 20700 forint iskolakezdési támogatást adómentesen.
Az iskolakezdési támogatás nem az egész évben adómentes. A juttatás csak a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható adómentesen.
A juttatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató a tankönyvről, taneszközről, ruházatról a munkáltató nevére szóló számla alapján az említett időszakban megtéríti a magánszemély kiadásait, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványt ad. Elméletileg a juttatás természetben is történhet, amikor a munkáltató vásárolja meg a nevére szóló számla alapján a jogosult gyermekek részére a juttatni kívánt taneszközt, illetve ruházatot, de célszerűtlensége miatt ez a gyakorlatban nem jellemző.
A számla szerinti elszámolás előnye, hogy nincs a munkáltató részére többletköltség (gondolok itt például az utalványok kezelési költségére).
Az utalványok esetében az adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő átadásnak kell megvalósulnia. Előfordulhat, hogy egy munkáltató az év elején megvásárol a forgalmazótól többféle utalványt (étkezési, iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor az eszközök között kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor kell a személyi jellegű ráfordítások közé átvezetni. Az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány estén értelmezhető az adómentesség.
Az iskolakezdési támogatást az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban figyelembe kell venni.
Az „Adónavigátor” engedélyével
Címkék: adómentesség, béren kívüli juttatás, iskolakezdési támogatás, juttatás, könyvelés, Személyi jövedelemadó, szja, utalvány
Hozzászólások kikapcsolva
Tegnapi napon tette közzé az APEH az állásfoglalását az áfa törvény alkalmazásának egyes kérdéseivel kapcsolatban. A téma fontosságára való tekintettel az állásfoglalást szó szerint tesszük közzé:
Az elszámolási időszakos ügyletek áfa-rendszerbeli megítélése
(áfatörvény 58. § és 164. §)
2008.04.22.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában ? összevontan ? díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek).
Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak pl. a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, vagy az az eset is, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét, stb (pl. amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg).
Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.
Ha például a fuvarozási szolgáltatást nyújtó adóalany az általa adott hónapban teljesített összes fuvarozást ? a partnerével kötött megállapodás szerint ? havonta egyszer összesíti, ez azt jelenti, hogy a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolás napja jellemzően ? tekintve, hogy a fuvarozásért fizetett ellenérték egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik ? az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő ? és így a teljesítés napja ? ettől eltérő időpont is lehet, attól függően, hogy a felek milyen fizetési határidőben állapodtak meg. Pl. ha a március havi fuvarozási szolgáltatások elszámolási napja március 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak 120 nap múlva kell, akkor a március havi fuvarokról kiállított számlát július 29-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és így ? függetlenül attól, hogy az elszámolás márciusban történik, és fizikai értelemben március havi teljesítésekről van szó ? a fuvarozási szolgáltatást terhelő áfát (feltételezve, hogy a fuvarozó havi bevalló) a július havi bevallásban kell fizetendő adóként beállítani (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog az áfatörvény 119. § (1) bekezdése alapján).
Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése alapján ítélendő meg az az eset is, ha a könyvelési szolgáltatást nyújtó adóalany a könyvelési díjat ? előre megállapodott havi fix összegben ? havonta számlázza. Az elszámolás napja ? tekintve, hogy a könyvelési díj egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik, jellemzően az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő ? vélhetően ? ettől eltérő időpont (amit a felek fizetési határidőként kikötöttek). Pl. ha a május havi könyvelési szolgáltatások elszámolási napja május 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak minden hónapot követő hó 15-én kell, akkor a május havi könyvelési díjról kiállított számlát június 15-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és a könyvelési szolgáltatást terhelő áfát a havi bevalló adóalany a június havi bevallásban szerepelteti (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog).
Az áfatörvény 164. §-ában foglalt gyűjtőszámla nem azonos az áfatörvény szerinti elszámolási időszakos teljesítésekkel. A gyűjtőszámla egy számlázási módszer, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany részéről valamely partnere felé az adó-megállapítási időszaka alatt több, az áfatörvény szerint számla kibocsátására okot adó ügyletet teljesít.
Gyűjtőszámla esetén a felek minden egyes teljesítésről már elszámoltak, a megállapodásuknak megfelelően esetleg megtörtént már az ellenérték megfizetése is, csak magát a számlakiállítást ?tolják el? a teljesítésre kötelezett adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napjára.
Az áfatörvény 164. §-ában tárgyalt gyűjtőszámlát a 171. §-ban szereplő adattartalommal kell kibocsátani. Ennek megfelelően a gyűjtőszámlán az összes számlakibocsátásra jogalapot adó ügylet adóalapját tételesen fel kell tüntetni adómérték, illetve adómentesség és teljesítési nap szerinti csoportosításban. Ebből egyben az is következik, hogy a gyűjtőszámlán az adott ügylethez tartozó valamennyi teljesítési időpontnak szerepelnie kell. A gyűjtőszámlának ugyanis nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve.
Az áfatörvény 58. §-a ezzel szemben teljesítési időpontot meghatározó szabály, amelynek lényege, hogy ? függetlenül attól, hogy fizikai értelemben a felek között több ügylet teljesül ? az elszámolási időszakban eszközölt teljesítésekről egy időpontban számolnak el, így az általános forgalmi adó szempontjából csak egy teljesítési időpont van, ami a fizetési határidő, azaz ez esetben pusztán egy számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletről beszélhetünk, ezért ezen ügyletekről csak egy számla készül, ami nem lehet gyűjtőszámla, hiszen ez esetben nincsen meg az áfatörvény 164. § (1) bekezdésének záró fordulatában szereplő azon kitétel, amely szerint gyűjtőszámla alkalmazásához szükséges, hogy több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet kerüljön teljesítésre.
APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559336644
Címkék: APEH, elszámolási időszak, fuvarozás, gyűjtőszámla, ismétlődő, könyvelés, Könyvelőiroda, Könyvelőiroda Pécs, rendszeres, részletfizetés
Hozzászólások kikapcsolva
|
|
Bejegyzések (RSS)