Posts Tagged “könyvelés”

Ki nem hallott még olyan rémisztő történetet, hogy a társasházi képviselő a közös pénzzel hűtlenül, vagy gondatlanul bánt, és a lakóknak kellett helytállni a kötelezettségekért?

Egy kedves Olvasónk az alábbi levelet írta nekünk:

Kérnék útmutatást arra nézve, hogy a társasházak könyvvizsgálatának milyen kötelező elemei vannak valamint formai követelménye.

Segítségét köszönöm. Gondolom sokakat érdekel, hiszen kapunk megkeresést erre nézve.

Akár hiszik, akár nem, a bevezető gondolatsor után az jutott az eszünkbe, hogy egy könyvelőnek mennyi mindenhez kell értenie, hogy hiteles válaszokat tudjon adni. A paradicsom termesztéstől a használt gépjármű kereskedelmen át a háziorvosi szolgáltatásig, a társasházak könyvelésétől, a szolgáltatások teljesítésének helyének meghatározásán keresztül az előrehozott öregségi nyugdíjig mindenhez kell tudni érdemben hozzászólni… :)

A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról rendelkezéseit módosította a 2009. évi LXXXIX. törvény, amelyet 2009. október 01-jétől kell(ene) alkalmaznunk.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , ,

Comments Nincs hozzászólás »

KörnyezetvédelemA környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kérdések egyáltalán nem tartoznak a könyvelés kompetenciájába! A figyelemfelhívást azért tesszük, mert tapasztaltuk Ügyfeleink ügyletei kapcsán, hogy az eljáró hatóságok ellenőrzési tevékenysége e téren (is) fokozódik, és figyelmeztettek bennünket a különböző tanfolyamokon, hogy július 1-i változások után súlyos büntetések kerülnek kiszabásra.

(Itt jegyezzük, meg, hogy ugyancsak nem könyvelői kompetencia pl. a foglalkoztatás egészségügyi szerződések megléte, vagy a munkaügyi kérdések, vagy az üzlet nyitvatartási szabályok kérdése, vagy a munkaidőrend kérdések, stb. egyike sem, de gyakorlati tapasztalatainkat igyekszünk az Ügyfeleink javára kamatoztatni, figyelmüket felhívni ? tehát, nem csak klasszikusan a számlákba temetkezünk. Ugyanakkor sokan kezdik úgy gondolni, hogy minden a könyvelés feladata? Ja, és a balféknél balfékebb szabályokat, büntetéseket sem a könyvelők találják ki… :( )

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a parlament 2008 végén elfogadta, így a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában újabb, jelentős változások léptek hatályba 2009. január 1-től. A módosítás a kereskedelmi csomagolás területét nagy részben érinti, ami a termékdíj bevallással foglalkozó szakembereknek okoz újabb és újabb nehézségeket, eredményez számtalan kérdést. Ráadásul 2009. június 1-től újra változott a termékdíj törvény, és ezáltal változnak a végrehajtási rendeletek is! Az életbe lépő változások ismét nagyon fontos és érzékeny területeit érintik a szabályozásnak.

2009-től új díjszámítási rendszer lépett életbe az italcsomagolások, kereskedelmi csomagolások területén, illetve változtak a nyilvántartásra, átvállalásra, bérgyártásra vonatkozó szabályok. Több mint százezer céget érint a szabályozás, ráadásul a díjfizetést a vámhatóság ellenőrzi, amely érezhetően nagyobb hangsúlyt fektet a területre, mint a korábban eljáró adóhatóság, ebből következően komoly a mulasztásokkal kapcsolatos bírság kockázata.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , ,

Comments 1 hozzászólás »

Holnap az áfa bevallásának és befizetésének határideje: a havi bevallók augusztus 21-ig kötelesek elszámolni forgalmi adójukkal, mert az eredeti határidő ? augusztus 20-a ? ünnepnap.

Az áfa egyik fő szabálya, hogy az eladónak kell az adót megfizetni. Ez alól vannak kivételek, amikor pl. az új áfatörvény – bizonyos esetekben – fordított adófizetést határoz meg. 

Amennyiben az adófizető nettó módon számított áfája az adóévet megelőző második év során elérte a tízmillió forintot, akkor havonta tesz bevallást, amennyiben ez az összeg 10 és 4 millió forint között van, akkor pedig negyedévente, ha az adó mértéke a négymillió forintot nem éri el, éves bevallást kell tenni.

Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a teljesítés dátuma a vállalkozás elszámolási időszakába bekerül, legyen az az adott hónap, negyedév vagy év. Az adót a teljesítés hónapját vagy negyedévét követő hónap 20-ig be kell fizetni, egy augusztus 18-i teljesítés tehát vagy ? havi bevallók esetében ? a szeptember 20-án, vagy ? negyedéves bevallók esetében ? az október 20-án esedékes bevallás részét képezi.
Az adót akkor is be kell fizetni, ha a vevő még  nem fizette meg a számla ellenértékét. 

Az áfatörvény lehetővé teszi azonban a határozott időre szóló elszámolás alkalmazását, amely olyan szolgáltatások esetében lehet jelentős segítség a vállalkozások számára, amelyek bizonyos tevékenységek rendszeres teljesítéséről szólnak. Az előre meghatározott teljesítési dátum segítségével lerövidíthető az az időszak, amelyben a termék értékesítője, vagy a szolgáltatás nyújtója kénytelen megelőlegezni az áfát, mert a másik fél még nem térítette meg az ellenértéket.

A jogszabály szerint az elszámolás egy éven túli halasztására nincs mód, vagyis december 31-e mindenképpen időarányos részteljesítésnek számít.

A határozott idejű elszámolások könyvelése nehezebb feladat, mint a hagyományos elszámolásoké, és a kettős könyvvitel jelenlegi rendszerében könnyen okot adhat jó néhány hiba elkövetésére. Az ilyen elszámolások ugyanis igencsak megnövelik a könyvelési tételek számát.

Címkék:, , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete 8.30 pontja alapján adómentes bevétele a magánszemélynek, amelyet a munkáltató (a bér kifizetője) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek számára évente a minimálbér 30%-ának mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,- Ft-os értékig juttat. Ezen mondat rögtön két feltételt is megfogalmaz:

  • a munkáltató juttatása lehet csak adómentes. Így nem adómentes a juttatás, ha a felek között nem munkaviszony áll fenn, hanem például tagi vagy megbízási jogviszony.
  • a közoktatási törvényben (Ktv.) meghatározott gyermek javára történik a juttatás. Az adómentes támogatás lehetősége a tankötelezettség időpontjától a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár.

A juttatást adómentesen a szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. ?Szülő” alatt ebben az esetben azt a szülőt kell érteni, aki a gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. Részesülhet még továbbá adómentes juttatásban ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs is.

Amennyiben a szülők elváltak, akkor tehát az elvált külön élő szülőnek erre a gyermekre tekintettel nem adható adómentesen az iskolakezdési támogatás.

A Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs és az élettárs fogalma élesen elkülönül egymástól. Kapcsolatuk szerint közeli hozzátartozók, de az élettárs mégsem minősül házastársnak. Fontos tehát azt hangsúlyozni, hogy a törvény házastársról beszél az iskolakezdési támogatás adómentességénél, és nem szól az élettársról. Mindebből arra következtethetünk, hogy a családi pótlékban részesülő szülő élettársa részére nem nyújtható adómentesen a juttatás.

A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet még akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidős munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló tanulónként 20700 forint iskolakezdési támogatást adómentesen.

Az iskolakezdési támogatás nem az egész évben adómentes. A juttatás csak a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható adómentesen.

A juttatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató a tankönyvről, taneszközről, ruházatról a munkáltató nevére szóló számla alapján az említett időszakban megtéríti a magánszemély kiadásait, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványt ad. Elméletileg a juttatás természetben is történhet, amikor a munkáltató vásárolja meg a nevére szóló számla alapján a jogosult gyermekek részére a juttatni kívánt taneszközt, illetve ruházatot, de célszerűtlensége miatt ez a gyakorlatban nem jellemző.

A számla szerinti elszámolás előnye, hogy nincs a munkáltató részére többletköltség (gondolok itt például az utalványok kezelési költségére).

Az utalványok esetében az adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő átadásnak kell megvalósulnia. Előfordulhat, hogy egy munkáltató az év elején megvásárol a forgalmazótól többféle utalványt (étkezési, iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor az eszközök között kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor kell a személyi jellegű ráfordítások közé átvezetni. Az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány estén értelmezhető az adómentesség.

Az iskolakezdési támogatást az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban figyelembe kell venni.

Az „Adónavigátor” engedélyével

Címkék:, , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

Tegnapi napon tette közzé az APEH az állásfoglalását az áfa törvény alkalmazásának egyes kérdéseivel kapcsolatban. A téma fontosságára való tekintettel az állásfoglalást szó szerint tesszük közzé:

Az elszámolási időszakos ügyletek áfa-rendszerbeli megítélése
(áfatörvény 58. § és 164. §)
2008.04.22.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában ? összevontan ? díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek).

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak pl. a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, vagy az az eset is, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét, stb (pl. amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg). 

Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.

Ha például a fuvarozási szolgáltatást nyújtó adóalany az általa adott hónapban teljesített összes fuvarozást ? a partnerével kötött megállapodás szerint ? havonta egyszer összesíti, ez azt jelenti, hogy a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolás napja jellemzően ? tekintve, hogy a fuvarozásért fizetett ellenérték egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik ? az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő ? és így a teljesítés napja ? ettől eltérő időpont is lehet, attól függően, hogy a felek milyen fizetési határidőben állapodtak meg. Pl. ha a március havi fuvarozási szolgáltatások elszámolási napja március 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak 120 nap múlva kell, akkor a március havi fuvarokról kiállított számlát július 29-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és így ? függetlenül attól, hogy az elszámolás márciusban történik, és fizikai értelemben március havi teljesítésekről van szó ? a fuvarozási szolgáltatást terhelő áfát (feltételezve, hogy a fuvarozó havi bevalló) a július havi bevallásban kell fizetendő adóként beállítani (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog az áfatörvény 119. § (1) bekezdése alapján).

Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése alapján ítélendő meg az az eset is, ha a könyvelési szolgáltatást nyújtó adóalany a könyvelési díjat ? előre megállapodott havi fix összegben ? havonta számlázza. Az elszámolás napja ? tekintve, hogy a könyvelési díj egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik, jellemzően az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő ? vélhetően ? ettől eltérő időpont (amit a felek fizetési határidőként kikötöttek). Pl. ha a május havi könyvelési szolgáltatások elszámolási napja május 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak minden hónapot követő hó 15-én kell, akkor a május havi könyvelési díjról kiállított számlát június 15-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és a könyvelési szolgáltatást terhelő áfát a havi bevalló adóalany a június havi bevallásban szerepelteti (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog).

Az áfatörvény 164. §-ában foglalt gyűjtőszámla nem azonos az áfatörvény szerinti elszámolási időszakos teljesítésekkel. A gyűjtőszámla egy számlázási módszer, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany részéről valamely partnere felé az adó-megállapítási időszaka alatt több, az áfatörvény szerint számla kibocsátására okot adó ügyletet teljesít.

Gyűjtőszámla esetén a felek minden egyes teljesítésről már elszámoltak, a megállapodásuknak megfelelően esetleg megtörtént már az ellenérték megfizetése is, csak magát a számlakiállítást ?tolják el? a teljesítésre kötelezett adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napjára.

Az áfatörvény 164. §-ában tárgyalt gyűjtőszámlát a 171. §-ban szereplő adattartalommal kell kibocsátani. Ennek megfelelően a gyűjtőszámlán az összes számlakibocsátásra jogalapot adó ügylet adóalapját tételesen fel kell tüntetni adómérték, illetve adómentesség és teljesítési nap szerinti csoportosításban. Ebből egyben az is következik, hogy a gyűjtőszámlán az adott ügylethez tartozó valamennyi teljesítési időpontnak szerepelnie kell. A gyűjtőszámlának ugyanis nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve.

Az áfatörvény 58. §-a ezzel szemben teljesítési időpontot meghatározó szabály, amelynek lényege, hogy ? függetlenül attól, hogy fizikai értelemben a felek között több ügylet teljesül ? az elszámolási időszakban eszközölt teljesítésekről egy időpontban számolnak el, így az általános forgalmi adó szempontjából csak egy teljesítési időpont van, ami a fizetési határidő, azaz ez esetben pusztán egy számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletről beszélhetünk, ezért ezen ügyletekről csak egy számla készül, ami nem lehet gyűjtőszámla, hiszen ez esetben nincsen meg az áfatörvény 164. § (1) bekezdésének záró fordulatában szereplő azon kitétel, amely szerint gyűjtőszámla alkalmazásához szükséges, hogy több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet kerüljön teljesítésre.  

APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559336644

Címkék:, , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

Részlet egy levélből, mely – talán – megvilágítja kissé, hogy milyen a könyvelő, a könyvelőiroda – vagy legalábbis mi milyenek vagyunk, hogyan érzünk…

… Én nagyon-nagyon, de nagyon kellemetlen helyzetben érzem magamat azért, mert az évek óta tartó kiváló viszonyunk ellenére nyomatékosan fel kell hívjam figyelmedet a szóbeli és írásbeli megállapodásunk betartására, az általunk megdolgozott, jogosan járó jussunk megfizetésére.

Tisztelettel, barátsággal és nyomatékkal felkérlek, hogy haladéktalanul szíveskedjetek teljesíteni a kötelezettségeiteket, megfizetni hátralékaitokat, mert ellenkező esetben – szívem-lelkem ellenére, a saját túlélésünk érdekében – kénytelen leszek olyan, akár drasztikus, jogi eszközökhöz nyúlni, melyek a legrövidebb időn belül biztosítják számunkra a megdolgozott javadalmazáshoz történő jutásunkat, és a továbbiakban mindenféle szolgáltatás nyújtását – záros határidőn belül -kénytelenek leszünk beszüntetni!

Személy szerint nagyon röstelkedem, hogy az előbbieket le kell írnom; tudom, hogy ugyanúgy, mint annyi sok más vállalkozás, Ti sem vagytok könnyű helyzetben. Tudom, hogy Ti ugyanígy nehézségekkel küzdötök. Tudom, hogy vevőitek nektek is óriási késedelemmel fizetnek, tudom, hogy valójában Ti is, Te is megteszel minden telhetőt, hogy ezt a kellemetlenséget elkerüljétek.

Mi azonban sokkal kisebb és érzékenyebb szervezet vagyunk, és mi nem bírjuk tovább !

Mi több, mint száz szervezet számviteli szolgáltatását végezzük, esetenként igen csekély összegért, legalábbis – a piaci helyzet, az ismert gazdasági körülmények miatt – mélyen, nyomott áron.
Mi nem csak a számviteliszolgáltatásokért felelünk, hanem – beállítódásunk, lelkiismeretünk okán – ennek a száznál is több vállalkozásnak (a túlnyomó többségének) erkölcsi támaszai is vagyunk. Együtt sírunk-együtt nevetünk velük. Tudják, hogy tisztességes munkát végzünk számukra (még, ha néha hibázunk is). Tudják, hogy mi úgy (is) segítjük a vállalkozásokat, hogy nem állunk neki követelőzni, ha hónapokig nem fizetnek. Ha nagy bajba kerülnek, akkor a 16 év alatt még nem volt példa arra, hogy mi kezdjünk felszámolást ellenük, hogy mi ?tegyük a kést a torkukra”.
Az elmúlt évek során bekövetkezett gazdasági szabályozó-változások, a mozgástér beszűkülése erősen behatárolta a mi lehetőségeinket; tavaly már nagy nehézségek árán hidaltuk át ezeket a fajta problémákat, de idénre minden tartalékunk elfogyott.
Tavaly még szívességből, kitartásból, szívós akaratból, küldetéstudatból – szóval nem csupa üzleti szempontból, sokszor a józan ész határán túl – megcsináltunk mindent, és mindent a mindenen túl is, hogy zakatoljon a szekér…
Sajnos – az anyagiakon túl -fizikai erőnk is elfogyott a többfrontos csatákban; munkatársaim a végletekig hajszoltak. Igyekeznek megfelelni a bődületes mennyiségben növekvő adminisztrációs terheknek, a bürokratikus előírásoknak, az Ügyfelek ismerethiánya (Uram bocsá’: trehánysága) miatt keletkező kalamajkáknak, de idén már nem lesz erre módjuk, lehetőségük, erejük.
Valahol a nagy túlnyomást ki kell egyensúlyoznunk! Úgy, hogy a megszokott, magas színvonalat tudjuk tartani, és továbbra is ki tudjuk szolgálni azokat, akik számítanak ránk, és akik akarnak, tudnak tenni az együttműködésért, akik nem csak a könyvelőre akarják terhelni a súlyos gondok megoldását – akik együtt akarnak túlélni!
(Hogy érthető példát is mondjak: 2008. január 01-től az Apeh élesben, 200ezer forinttól kezdődően bünteti a hibás, hiányos bevallásokat benyújtókat, azaz a könyvelőket. Ez az összeg egyhavi TB-bevallás esetén többszörös is lehet, hisz’ egyszerre több embert is érinthet.
Miért? Mert a vállalkozás, a szervezet nem adja le időben, vagy hibásan adja meg a havi foglalkoztatási adatokat? Mert a hónap közepén jut eszébe, hogy a hónap elején felvett egy új alkalmazottat ? Mert a bevallás leadása után jut eszébe, hogy volt alkalmi munkavállalója? Mert nem kíséri figyelemmel a saját házipénztárának alakulását? Mert nincsenek szabályzatai, vagy azt nem tartja be?  Mert nem létező pénzkészletből vásárol? Mert azt gondolja, neki csak a saját szakmájához kell kiválóan érteni, és nem kell bírnia a vállalkozói alapismereteket? Mert nem akarja megismerni a számlázás szabályait?…

Címkék:, , , , , ,

Comments 1 hozzászólás »

A könyvelő a vállalkozó bizalmi társa (lásd: előző kérdés). A választáskor ezért nemcsak az a fontos, hogy a szakértő könyvelő mérsékelje az adófizetést, ne kövessen el hibákat és alacsony legyen a díja, hanem az is, hogy szimpatikus emberekkel dolgozhassunk együtt, vállalkozói összhangban.

Hogyan keressünk könyvelőt ?

Legtöbben – a dolog bizalmi jellegéből adódóan – üzlettársuk, partnerük, barátaik ajánlatából válogatnak. Kezdő vállalkozóknak ajánljuk az internetes keresést.

A legfontosabb: ne egy ajánlatot hallgassanak meg, mindenképpen négy öt lehetőséget mérlegelnek legalább! Ha találtunk néhány könyvelőt, akit megbízhatnánk, akkor kérjünk tőlük konkrét ajánlatot.
Ha a könyvelő kérdezi, nyugodtan megadhatjuk vállalkozásunk főbb adatait, hiszen szüksége van rájuk az ajánlattételhez (ha nem kéri, kezdjünk gyanakodni, hogy igazán nem is könyvelő, hanem pénzhajkurászó karmába készülünk ugrani…
Ha az ajánlat megfelelő, beszéljünk a könyvelővel telefonon, majd keressük fel személyesen is. Nem szégyen, ha elmondjuk, több szolgáltatóval is szeretnék beszélni a döntésünk előtt. Az írásos ajánlatból, a telefonkezelésből és az irodai körülményekből sok következtetést levonhatunk.
Célszerű a saját vállalkozásunkhoz passzoló könyvelőirodát választani: kisvállalkozó kisvállalkozót, nagyvállalkozó nagyvállalkozót, hogy a munkamegosztás gördülékenyen mehessen.
Mit ne tegyünk ? 
     – Ne gondoljuk azt, hogy a könyvelő azért van, hogy „elsikálja” rossz döntéseinket.   
     – Ne gondoljuk, hogy ő csak egy aktakukac; igenis a legkreatívabb társunkat akarjuk keresni benne !   
    -  Ne gondoljuk azt, hogy a könyveléshez elég a négy matematikai alapművelet.   
    – Higgyük el, hogy a könyvelő is egy művész a saját szakmájában, minimum annyira, mint a vállalkozó a sajátjában.

A megfelelő könyvelő elérhető távolságban dolgozik, így nem lesz megerőltető számunkra, ha néhanapján személyesen akarjuk felkeresni, vagy magunk visszük neki a könyvelési anyagot.

A jó könyvelő érthetően magyaráz, ügyes kérdéseket tesz fel, s magától hozakodik elő ötleteivel. Bár az egyszerűbb könyvelői megbízások nem tartalmaznak tanácsadást, de az együttműködés során kénytelenek leszünk néha kikérni a tanácsát néhány kényes esetben.
A könyvelő általában jobban örül annak, hogyha előre megkérdezzük a véleményét, mintha kész tények elé állítva könyveltetjük vele a kétes ügyeinket.A választott könyvelővel célszerű sze rződést kötni. Jó jel, ha a könyvelő maga is mindent szabályosan végez, korrekt szerződést ír és megfelelő számlát ad.

A régi könyvelő cseréléséhez megfelelő időpont az évforduló. Ha szeptemberben el kezdünk keresni, novemberremegállapodhatunk az új könyvelővel, hogy januártól vegye át a munkát.Ilyenkor fel kell mondanunk a régi könyvelőnknek, mert a szerződésünk tartalmazhat felmondási időt.
Évfordulós csere esetén a régi könyvelő díját december végéig, az újét pedig január elejétől fizetjük. Ilyenkor a régi könyvelő készíti az év végi bevallásunkat, de az új számlákat már az újhoz hordjuk könyvelésre.
Soha ne feledjük el a régi könyvelővel korrektül lezárni a kapcsolatot. Nem biztos, hogy egyáltalán ő a hibás a váltásért, a „bűneinkért”, de lehet, hogy a vállalkozásunk egyszerűen túlfejlődte az ő lehetőségeit.

Gondoljunk csak bele: ha értenénk a könyveléshez, szükségünk lenne jó könyvelőre ?

Kérjen tőlünk ajánlatot: info@konyvelozona.hu 

Címkék:, , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva