KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Tovább folytatjuk az elektronikus beszámolók elkészítéséről, beküldéséről szóló sorozatunkat; az első részben bemutattuk, hogy miképpen kell telepíteni egy PDF-formátumot előállítani képes, magyar nyelvű, ingyenes programot, a második részben lépésről-lépésre végigkísérhettük, hogy miként lesznek az excel (.xls), vagy word (.doc) dokumentumaink az elvárásoknak megfelelő .pdf formátumúak, az útmutatónk harmadik részében azt mutattuk be, hogy milyen módon kell az elektronikus bevalláshoz csatolni az előkészített, átalakított állományokat.

Azon kedves kolléganőknek és kollégáknak, akiknek még nem remeg a feje az idegességtől, akik még nem csuklanak a számtalan állami, adóbevallást „könnyítő”, adminisztrációs terheket „csökkentő” intézkedések halmazától, azoknak most itt van sorozatunk újabb gyöngyszeme; ismét lehet egy programot telepíteni, ismét könyöröghetünk az informatikusnak és a Jó Atyaúristenhez – szükségünk lehet mindkettőre…

Emlékeztetőül: 2009. május 1-től kizárólag elektronikus úton nyújtható be a beszámoló. Ehhez a beszámolóhoz csatolni kell a Magyar Államkincstár (MÁK) igazolását. Az igazolás kérelmének benyújtását az előző részben már bemutattuk. Általában 2-5 napon belül a MÁK – kérelmünk alapján – megküldi a megadott email címünkre az igazolást.

Az igazolás megtekintéséhez, nyomtatásához egy újabb programra van szükségünk – ez a NetLock  Mokka nevezetű, ingyenes, magyar nyelvű, regisztrációhoz kötött szoftver.

A  „jó hír” annyi, hogy ez a program máshoz nem kell, hisz’ a beszámoló mellé az igazolást ugyanabban a formátumban kell csatolni (.dosszie formátum), amilyen formátumban azt a MÁK-tól kapjuk!

{Ha bárki megkérdezett volna bennünket, könyvelőket, hogy „Ugyan, meséljétek már el, miként csinálnátok Ti?” – egészen bizonyos, hogy ekkora nagy marhaságot nem tudtunk volna kitalálni.  Lassan már a bilin ülő gyerek alá  sem merünk benézni felhasználónév, jelszó, titkos jelszó, elektronikus azonosító, és biliöblítő PIN-kód nélkül… }

Visszakanyarodva eredeti témánkhoz: ügyfeleinkkel befizettettük a közzétételi költségtérítést, megkértük a MÁK-tól az igazolást, és a MÁK el kezdi küldözgetni beszédes tárgyú elektronikus leveleit a postafiókunkba, egy helyes kis melléklettel.

Mi lett volna, ha – mondjuk – a MÁK odaírná a címbe, hogy pl. az 12345678-9-01-Stüszi Vadász Kft. költségtérítés befizetési igazolás? Akkor csak a mellékletet a megfelelő dossziéba elmentjük, és már csatolhatnánk is…

Ehelyett, ha megnyitjuk a levelet, akkor azt láthatjuk, hogy van egy csatolmány, aminek minden levélben az a címe, hogy „Befizetési igazolás-… és itt jön egy karaktersorozat, amit a hajunkra kenhetünk.

Nos, az ilyen „megfontolt, végiggondolt” közalkalmazotti gondolkodásmód miatt van szükségünk arra, hogy még egy okos programot telepítsünk a gépünkre, hogy megtudjuk azt, amit a bankkivonatból és kérelmünkből már régen tudunk; Ügyfelünk befizette a költségtérítést, boldog lehet az Állam – a befolyt pénzek töredékéből elviheti ezeket az okostojásokat egy újabb tréningre, ahol majd kitolhatják az agyukból, hogy mivel vágják belénk legközelebb az ideget..

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tovább folytatjuk az elektronikus beszámolók elkészítéséről, beküldéséről szóló sorozatunkat; az első részben bemutattuk, hogy miképpen kell telepíteni egy PDF-formátumot előállítani képes, magyar nyelvű, ingyenes programot, a második részben lépésről-lépésre végigkísérhettük, hogy miként lesznek az excel (.xls), vagy word (.doc) dokumentumaink az elvárásoknak megfelelő .pdf formátumúak.

Útmutatónk harmadik részében, azaz jelen bejegyzésünkben azt mutatjuk be – képekkel is illusztrálva az egyes lépéseket -, hogy milyen módon kell az elektronikus bevalláshoz csatolni az előkészített, átalakított állományokat.

Arról ugye nem feledkeztek el, hogy egy-egy vállalkozáshoz kapcsolódó, összetartozó dokumentumainkat célszerű előre egy-egy külön mappában eltárolni? Célszerű a technikai kezelés megkönnyítése, és célszerű az archívumunk áttekinthetősége végett is a csoportosítások elvégzése.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Továbbra is nagy hullámokat ver könyvelői fórumokon a beszámolók elektronikus beküldésének 2009. május 1-e  utáni rendje. Újabb adminisztratív többletteher a zárások miatt egyébként is meggyötört könyvelők, könyvelőirodák vállán. Könyvelőirodánk a kollégák munkájának megsegítése érdekében elkészített egy újabb útmutatót, melyben képekkel illusztrálva megmutatjuk, miként kell a dokumentumainkat küldhető (.PDF) formátumban konvertálni.

És lehetőség van arra is, hogy a teljes bejegyzést kinyomtassák, vagy email-ben ismerőseiknek elküldjék, és lépésről-lépésre haladva meg fogják oldani a problémákat.

Az útmutató első részében megmutattuk, hogy miként kell telepíteni a konvertáláshoz szükséges PDF Creator nevű alkalmazást. Feltételezzük, hogy ez sikeresen megtörtént (aki még nem lenne túl rajta, annak nem késő, hogy pótolja, csak erre a linkre kell kattintania: PDF Creator telepítése – magyar nyelvű útmutató.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Frissítve: 2009.04.23-án, 22:52-kor. Sok kérésnek eleget téve megoldottuk, hogy a bejegyzést ki lehet nyomtatni, illetve több ismerősnek email-ben el lehet küldeni. A megfelelő ikonra kattintva a kívánt műveletet el lehet végezni.

Tudom jól, hogy a könyvelőknek, könyvelőirodáknak mekkora gondot jelent jelent a változó jogszabályok rengetegében történő eligazodás, ezért a következőkben egy step-by-step (lépésről-lépésre) típusú útmutatóval szeretnék a segítségükre lenni, hogy a 2009. május 1-től kizárólag elektronikus formában benyújtható beszámolók elkészítésében ne őket terheljék túlságosan a technikai részletek.

Első lépésként bemutatjuk – képernyőképek segítségével -, hogy miként kell telepíteni a dokumentumok átalakításához szükséges PDF Creator alkalmazást.

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett bináris fájlformátum. Ebben a formátumban dokumentumok tárolhatók, amelyek különböző szoftverekkel, hardverekkel és operációs rendszerekkel olvashatók és létrehozhatók.

A PDF alkalmas szöveget, ábrát és képeket tartalmazó dokumentum leírására eszközfüggetlen és felbontásfüggetlen formában. A dokumentum lehet egyoldalas, és több ezer oldalas is, egyszerű vagy összetett: sokféle betűtípussal, ábrával, színnel és képpel, továbbá tartalmazhat interaktív beviteli mezőket, nyomógombokat stb., lehetőséget teremtve arra, hogy üres űrlapokat hozzunk létre, amit a felhasználók később elektronikus formában is ki tudnak tölteni.

A PDF egy nyílt szabvány, emiatt bárki jogdíjmentesen írhat alkalmazásokat, amelyek olvasnak vagy írnak PDF formátumot. (Wikipédia)

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Kecskemét, Budapest, Szeged után ma Pécs adott otthont az Adónavigátor Kft. 2009-es adóévre történő felkészítő konferenciájának.

A reggel kilenc órától délután négy óráig tartó megbeszélés előadója Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna könyvvizsgáló, adótanácsadó volt, aki – szakmai körökben – országosan elismert szaktekintély.

Izgalmas, világos, értelmes előadásának néhány gondolatát összefoglaljuk, azaz a 2009. évi várható adójogszabály-változásokról beszélünk úgy, ahogyan azt a gyakorlati könyvelő látja.

{A 2009. évi adójogszabály-változásokról szóló „saláta törvényről” az Országgyűlés ma szavazott- az elfogadott változásokról a Könyvelőiroda később részletesen be fog számolni, most csak ízelítőt, összefoglalót adunk a mai előadás alapján.}

A „salátatörvény”, amiről szavaztak, idekattintva érhető el a Parlament honlapjáról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Igaz, hogy 2005-től idáig nem váltotta be a Közigazgatási törvény (Ket.) a hozzáfűzött reményeket, de miért csak 2011-től akarnak változtatni, az rejtély?

Az igazságügyi tárca honlapján olvasható tervezet szerint a 2005. november 1-én hatályba lépett Ket. számos ponton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért átfogó változtatásra van szükség. Az indokolás szerint nem vált például számottevően gyorsabbá az ügyintézés, az ügyfelek terhei nem csökkentek jelentősen és az elektronikus ügyintézés sem terjedt el a várt ütemben.

Az ügyfélterhek csökkentése érdekében például a tervezet a hatályos törvény azon szabályát, amely szerint az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, kibővítené a bíróságok és a közjegyzők által nyilvántartott adatokra is. Ez a szabály megszüntetné azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy például egy cégkivonatot magának az ügyfélnek kell becsatolnia, ahelyett, hogy azt a hatóság maga szerezné be.

A hatóságokra irányadó belső határidőket egységesen akként szabályozná a tervezet (amely ezeknek esetében egyébként is áttér a munkanapokban való számításra), hogy az eljárási cselekményt a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles elvégezni.

Fontos újdonság, hogy az ügyintézési határidő be nem tartása esetére a tervezet teljeskörű illeték- és díjvisszatérítési kötelezettséget írna elő (szemben az államháztartási törvény hatályos rendelkezésével, amely ezt főszabályként 50 % erejéig teszi lehetővé), s ezt a díj- vagy illetékmentesség sem érintené.

A tervezet megteremtené annak lehetőségét, hogy a kijelölt hatóságok az egyablakos eljárás keretében fogadják és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak továbbítsák a kérelmeket. A részleteket az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd, de a kijelölt hatóság maga is ellenőrizheti a kérelmek teljességét.

Tovább kívánja erősíteni a tervezet az elektronikus ügyintézés elterjedtségét, amelyről az indokolás elismeri, hogy eddig részben az akadályozta, hogy a közigazgatási szervek nem rendelkeztek megfelelő felszereltséggel, de részben az is, hogy az ágazati jogszabályok túlzottan széles körben éltek azon törvényadta lehetőséggel, amely szerint az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárható. A tervezet mindezek alapján - igaz, csak 2011-től - főszabállyá tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ami alól csak akkor lenne kivétel, ha a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény nem szerezhető meg.

Lényeges újítása a tervezetnek, hogy a végrehajtás elodázásának elkerülése érdekében nem írná elő a végrehajtás elrendeléséről külön határozat meghozatalát, tekintettel arra, hogy az ezzel szembeni jogorvoslat indokolatlanul késlelteti a végrehajtás foganatosítását.

(Forrás: Budapest Ügyvédi Kamara honlapja)

Mi a teendő, ha év közben észleli az adóalany, hogy átlépte az alanyi adómentesség értékének felső határát, az ötmillió forintot?

- ugyan már késő tanács, de sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől – esetleg bírságtól – menekülhet meg a vállalkozás, ha folyamatosan figyelemmel kíséri számlaforgalmát:

Mindig a vállalkozás tudja meg elsőnek, hogy milyen bejövő- és kimenő számlaforgalma van. Előírás (többek között) a vevő-szállító számlák nyilvántartása, amit a könyvelő, könyvelőiroda vezet is, de ez – általában – már késő! Kérjen a könyvelőjétől vevő-szállító nyilvántartó programot, és abban vezesse forgalmát! Sokkal egyszerűbb lesz élete.

- amikor a könyvelő értesíti, hogy meghaladta a bevétele az alanyi adómentesség értékhatárát, azaz az ötmillió forintot, nem kell pánikba esni, csak néhány szükséges lépést kell megtenni:

Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

Ha ezt nem tette volna így, mert későn észlelte, akkor az „átlépő számlát” javítani, módosítani kell! A módosító számla történhet úgy, hogy kiállítunk egy számlát, amin az eredeti számla adatait negatív előjellel felsoroljuk (ezzel stornózzuk), majd a helyes adatokat pozitív előjellel felsoroljuk (ezzel számlázunk helyesen). Figyelem! A javító számlán – az eredeti számla adatain túl – fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot!

Gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát, mert ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját!

Az APEH felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül – változásbejelentő nyomtatványon – a változást be kell jelenteni!

Milyen időszak(ok)ra fog áfa-bevallást adni az alanyi adómentesség értékhatárát átlépő adóalany?

Az alanyi adómentes adóalany mentes státusza azzal a bevételével szűnik meg, amellyel az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt először átlépte. Erre a bevételére már az áfát is fel kell számolnia, és be kell ezt a tényt jelenteni az adóhatóságnak.

Az alanyi adómentességi értékhatárt év közben átlépő adózóra a bevallás gyakoriság megállapítása szempontjából az Art. 1. sz. melléklet I/B. 3. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni:

• alapesetben éves bevalló az ac) pont alapján (kivéve, ha közösségi adószámmal rendelkezik)
• ha a 250 ezer forintost értékhatárt eléri, akkor negyedévesre kell áttérni az ad) pont alapján
• ha az 1 millió forintos értékhatárt éri el, akkor az ae) pont alapján havi bevallásra kell áttérni

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. adott egy alanyi adómentes adóalany, mely 2008.j úlius 20-án teljesített számlával átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát.

Ha szeptember 30-ig nem éri el a törvényben megfogalmazott 250 ezer Ft-os értékhatárt, akkor éves bevallást kell benyújtani (időszak: 2008.08.20 – 2008.12.31.)

Abban az esetben, ha ebben a bevallásban sem éri el az értékhatárt, tehát jövő évre is éves bevalló marad, akkor a határidő február 15. Amennyiben ekkor eléri az értékhatárt, és jövő évre negyedéves bevallásra kell emiatt áttérnie, a határidő nem február 15 lesz, hanem január 20!

Ha szeptember 30-ig eléri a 250 ezer forintos határt, akkor az éves bevallást erről az időszakról nyújtja be (2008.08.20 – 2008.09.30.) jelölve az értékhatár túllépést, a következő negyedévre pedig már negyedéves bevallást fog beadni (az egymilliós határ elérése esetén értelemszerűen kell eljárni).

A továbbiakban az alanyi adómentességgel kapcsolatos – az áfatörvény alapján készült -általános összefoglalónkat olvashatják:

Az áfatörvény hatályos előírásai megengedik, hogy az adóalany saját döntése alapján az alanyi adómentességet válassza.

Az alanyi adómentességet választó adózó

• áfafizetésre nem kötelezett
• előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
• kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfatörvényben meghatározott százalékérték nem szerepel

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

• sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
• sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• az adóalany vállalkozásában

tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

• nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz áfatörvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése
• nem tárgyi eszközként használt  beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

• nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítése,
• az áfatörvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

• az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
• az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
• a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az alanyai adómentesség értékhatárát átlépi

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával.