A szokatlanul hosszú, és rendkívül bosszantó, műszaki hiba okozta szünet után ismételten üzemel a Kormányzati Portál, elérhető az Ügyfélkapu.

Az ország könyvelőirodái, könyvelői sok helyen tervezték úgy, hogy a péntek-szombat-vasárnap-hétfői napokat kihasználják és a beszámolókat nyugodtabb körülmények között elkészítik, előkészítik és az új rendszert élesben is kipróbálják, azaz dolgoznak vele.

Nagyon idegesek lettünk, amikor megláttuk az APEH kiírását: tervszerű karbantartás miatt nem érhetők el a vállalkozások adó- és járulék-folyószámlái, cégadatai, vagyis azok a létfontosságú adatok, amelyekkel dolgoznunk kell(ene).

Ugyancsak felborzolta a kedélyeket az is, hogy bedöglött az Ügyfélkapu. Gyakorlatilag a négy napból egy ki is esett…

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs Szolgálatának honlapján megjelent egy közlemény, mely szerint

Tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy a Céginformációs Szolgálat a 2009. június 15-ig beérkezett beszámolókat határidőben benyújtottnak tekinti.

Nehogy azt gondolja azonban valaki is, hogy a Hatalmas Hivatalok megenyhültek: a vonatkozó jogszabály eredetileg azt mondja ki, hogy amennyiben a Szolgálat észleli, hogy nem került határidőben benyújtásra a beszámoló, felhívja a benyújtásra kötelezettet, hogy 15 napon belül pótolja. Ha ez a 15 nap telik el eredménytelenül, akkor a Hivatal üt, vág, harap, csíp és rug, és akasztás is bekövetkezhet.

Érthetetlen, hogy ilyen jeles, kiemelt határidő felkészületlenül érinti az illetékesek hivatalos részét! Csak a vállalkozások, a könyvelők és könyvelőirodák álljanak haptákban, ugráljanak a hülyébbnél-hülyébb intézkedésekre, a Méltóságos Hivatalok pedig … ??? Mit is tesznek? Mi is lenne a dolguk?

Tisztelt Ügyfeleink!
Kedves APEH és Kormányzati Portál!

Frissítve: A Kormányzati Portál 4 óra elteltével sem változott, illetve – nem tudjuk pontosan mikor – kiírást cseréltek. Az új kiírás a bejegyzés végén látható. Köszönjük a hétvégi különprogramot!

Ezúton értesítünk mindenkit, aki korábban nem olvasta volna honlapunkat, esetleg kedvenc újságját és az internetes portálok arzenálját, netán nem hallgatott volna rádiót, nem nézett volna televíziót, vagy nem hallgatta volna meg könyvelőjét, nem figyelmeztette volna a könyvelőiroda, hogy 2009. június 02-án van a legvégső határideje a 2008. évi zárási munkálatok lezárása során a

• 2008. évi beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés, adózott eredmény felosztásának határozata, közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása) elektronikus beküldésének,
• 2008. évi társasági adóbevallás elektronikus beküldésének,
• 2008. évi helyi iparűzési adó bevallás telephelyenkénti beküldésének.

Köszönjük szépen, hogy a hivatalos szervek ezen alkalomból kiemelten támogatják a könyvelők munkáját azzal, hogy fokozottan odafigyelnek arra, hogy a jeles alkalomból zavartalanul dolgozhassanak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Valószínűleg kevesen tudják, hogy honlapunkat rendkívül kevesen szerkesztik, az viszont valószínűleg látható, hogy annál lelkesebben (merjük gondolni abból a tényből, hogy naponta növekvő, 1.500-2.000 látogatást mérnek a honlap forgalmában, és a látogatók 40 %-a több, mint egy percet tölt az oldalakon, azaz olvassák is az írásokat).

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Bizonyára ismerik azt a tréfás mondást, mely szerint „Kollégáról vagy rosszat, vagy semmit!”?

Nos, Zsuzsa (valamint élete és kft-beli társa: Böröczky Zoltán) olyan üdítő, szívet melengető kivétel, hogy a szerkesztő nem tudja megállni, hogy nyilvánosan ne mondjon köszönetet: a munka dandárjában is van ereje, energiája , ötlete segíteni azokon a kollégákon és kolléganőkön, akik még nem tartanak ott, hogy az elkészült beszámolókhoz előkészítsék a vállalkozások taggyűlései számára azt a jegyzőkönyvformát, amelyet még konvertálni is kell majd .pdf-formátummá az elektronikus beszámolóhoz.

Zsuzsa és Zoli elkészítették azokat az egyszerű jegyzőkönyvmintákat, melyet valamennyi kisebb/közepesebb méretű, könyveléssel foglalkozó (vagy csak magának könyvelgető) vállalkozás, könyvelő és könyvelőiroda sikerrel építhet be a teendők sorába.

Az a néhány perc, vagy sokszor néhány perc, amelyet ezek legyártásával megspórolhatunk, ilyenkor – az évvégi zárások rohamtempójában – bizony nagyon jól jöhet mindenkinek. (A könyvelők nagyon jól tudják, és alkalmazzák, hogy egy nap huszonnégy órából áll, és ott van még az éjszaka is… )

Kedves Zsuzsa és Zoli! Köszönjük szépen a Ti segítségeteket, és az Adónavigátor Kft. engedélyét!

A jegyzőkönyvminták letölthetőek:

Jegyzőkönyvminta - Pozitív eredmény osztalékkal

Jegyzőkönyvminta - Pozitív eredmény osztalék nélkül

Jegyzőkönyvminta - Negatív eredmény

Jegyzőkönyvminta - Pozitív eredmény osztalékkal eredménytartalékból

Amennyiben más kollégák is rendelkeznek olyan egyszerű jegyzőkönyv-, vagy egyéb iratmintával, amelyet szívesen megosztanának, akkor kérjük, hogy a honlapunk KAPCSOLAT menüpontjának segítségével (a KAPCSOLAT linkre kattintva, vagy a honlap alján a menüpontot megkeresve) küldjék meg nekünk, és mi szerkesztve, vagy szerkesztés nélkül, a beküldő megjelölésével közzétesszük.

SEGÍTSÜNK EGYMÁSON, HOGY A KÖNYVELŐK JÓISTENE IS MEGSEGÍTSEN BENNÜNKET! (Már csak 11 éjszakának kell elmúlnia, és kialhatjuk magunkat! )

Címkék:Adónavigátor, beszámoló, elektronikus beszámoló, évégi zárás, jegyzőkönyv, jegyzőkönyv minta, jegyzőkönyvminta, könyvelő, Könyvelőiroda, könyvelőzóna, zárás

Frissítve: 2009.04.23-án, 22:52-kor. Sok kérésnek eleget téve megoldottuk, hogy a bejegyzést ki lehet nyomtatni, illetve több ismerősnek email-ben el lehet küldeni. A megfelelő ikonra kattintva a kívánt műveletet el lehet végezni.

Tudom jól, hogy a könyvelőknek, könyvelőirodáknak mekkora gondot jelent jelent a változó jogszabályok rengetegében történő eligazodás, ezért a következőkben egy step-by-step (lépésről-lépésre) típusú útmutatóval szeretnék a segítségükre lenni, hogy a 2009. május 1-től kizárólag elektronikus formában benyújtható beszámolók elkészítésében ne őket terheljék túlságosan a technikai részletek.

Első lépésként bemutatjuk – képernyőképek segítségével -, hogy miként kell telepíteni a dokumentumok átalakításához szükséges PDF Creator alkalmazást.

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett bináris fájlformátum. Ebben a formátumban dokumentumok tárolhatók, amelyek különböző szoftverekkel, hardverekkel és operációs rendszerekkel olvashatók és létrehozhatók.

A PDF alkalmas szöveget, ábrát és képeket tartalmazó dokumentum leírására eszközfüggetlen és felbontásfüggetlen formában. A dokumentum lehet egyoldalas, és több ezer oldalas is, egyszerű vagy összetett: sokféle betűtípussal, ábrával, színnel és képpel, továbbá tartalmazhat interaktív beviteli mezőket, nyomógombokat stb., lehetőséget teremtve arra, hogy üres űrlapokat hozzunk létre, amit a felhasználók később elektronikus formában is ki tudnak tölteni.

A PDF egy nyílt szabvány, emiatt bárki jogdíjmentesen írhat alkalmazásokat, amelyek olvasnak vagy írnak PDF formátumot. (Wikipédia)

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A környezetvédelmi termékdíj szabályozásban 2009. január 01-vel bekövetkezett változásokkal kapcsolatban az ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft., a Pécs- Baranya Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vám-és Pénzügyőrség Dél- dunántúli Regionális Parancsnoksága közös szervezésben díjmentes tájékoztatót tartanak Pécsett.

Mikor kell számlát kiállítani? (adóköteles események) (új Áfa tv. 159.§)

1.            belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén

2.            másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet

3.            az előző ponttól eltérő személy vagy szervezet előleget fizet, és kéri a számla kibocsátását

(Az előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza)

4.            belföldön kívül, ha a Közösség területén, vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és csak belföldön rendelkezik székhellyel, ill. állandó telephellyel

Ezen kívül a számla kiállítását befolyásolhatják a következők is:

Mikor kell az adót felszámítani? (adóköteles ügylet típusok) (új Áfa tv. 55-61.§)

1.            főszabály: a fizetendő adót a teljesítéskor (?az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul”) kell megállapítani

2.            ha a felek részteljesítésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége (pl. régi törvény szerinti folyamatos szolgáltatásnak minősülő ügyletek)

Ha azonban az elszámolás időtartama a 12 hónapot meghaladja, az adófizetési kötelezettség, mint fiktív részlet már a 12. hónap utolsó napján beáll! Ennek összege az eltelt idővel arányos.

3.         más, régen különös szabályozás alá eső ügyleteknél (pl. zárt végű pénzügyi lízing, bizományosi ügylet) a főszabályt kell alkalmazni, tehát az adófizetési kötelezettség a termék birtokba adásakor, illetve a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállásakor keletkezik

Ki állíthatja ki a számlát? (új Áfa tv. 160.§)

1.            a kötelezett saját maga

2.            általa választott meghatalmazott (előzetes, írásbeli megállapodás; egyetemleges felelősség; akár a vevő is lehet)

Meddig kell a számlát kiállítani? (új Áfa tv. 163., 164. §)

1.            a teljesítésig

2.            előleg kézhezvételekor, jóváírásakor

3.            legfeljebb ezektől számított 15 napon belül.

 Ugyanazon vevő és eladó között egy adó-megállapítási időszakon belül történő teljesítésekről GYŰJTŐSZÁMLA bocsátható ki, ha erről a felek előzetesen megállapodtak. Ekkor a számla kibocsátása a következőképpen alakul:

1.            a kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjáig

2.            legkésőbb

3.             az ettől számított 15 napon belül.   

A számla kötelező adattartalma: (új Áfa tv. 169.§)

1.            kibocsátásának kelte

2.            sorszáma – ami a számlát kétséget kizáróan azonosítja

3.            eladó adószáma

4.            vevő adószáma, ha a fordított adózás miatt ő az adófizetésre kötelezett,

                                                                    vagy ha Közösségen belüli értékesítésről van szó

5.            eladó és vevő neve és címe

6.            termék megnevezése, vtsz., mennyisége, illetve a szolgáltatás megnevezése, SZJ száma, mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető

7.            teljesítés időpontja, ha az eltér a kibocsátás időpontjától

8.            az áfa alapja, a termék/szolgáltatás áfa nélküli egységára, alkalmazott árengedmény, ha azt az egységár nem tartalmazza

9.            áfa mértéke (kivéve fordított adózás)

10.         áfa összege (kivéve fordított adózás) – forintban meghatározva!

11.         adómentesség esetében arra történő egyértelmű utalás (= a régi ?tárgyi adómentes tevékenység” helyett: ?adómentes a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel”, illetve ?adómentes a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” vagy ?alanyi adómentes”)

12.         fordított adózás alá eső ügyletek esetében arra történő egyértelmű utalás, hogy a vevő az adófizetésre kötelezett

13.         külföldi teljesítés hely esetén – az ?áfa területi hatályán kívül”

(más, különleges adózás alá eső ügyleteknél egyéb előírások is vannak!)

A számlára a számviteli törvény 167.§-a szerinti számviteli bizonylatra vonatkozó előírások is vonatkoznak, így az előbbieken kívül a következőknek is szerepelnie kell rajta:

1.            bizonylat megnevezése (?Számla”)

2.            az ügyletben résztvevők, az ellenőr, utalványozó stb. megnevezése, aláírása

3.            annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkozatni kell (ügylet típusától függően)

Alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. (Sztv. 166.§)

Papíron (kézi vagy gépi), vagy elektronikus úton (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel; elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) elektronikus adatként) egyaránt kibocsátható! (új Áfa tv. 174.§)

Az elektronikus úton kibocsátott számla: ha biztosított a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlenségének és eredetiségének hitelessége.

Aláírása nem kötelező, kivéve az elektronikus formában kiállított számlánál az előzőek szerint (új Áfa tv. 177.§).

Magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható, de egy adóellenőrzés során a kiállító kötelezhető, hogy saját költségére szerezze be a hiteles magyar nyelvű fordítást (új Áfa tv. 178.§).

Forintban vagy külföldi pénznemben is kiállítható, de az áthárított adó összegét mindig fel kell tüntetni forintban a következőképpen: ( új Áfa tv. 80.§)

Milyen árfolyamon?

1.            pénzintézet deviza eladási árfolyamán

2.            MNB árfolyamon, ha ezt az APEH-nek előzetesen bejelentették

Ettől a naptári év végéig nem lehet eltérni.

Mikor érvényes árfolyamon?

1.            Közösségen belüli beszerzés, előleg fizetése és fordított adózás esetén a fizetendő adó megállapításának napján

2.            részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás esetén a számla kibocsátásának napján

3.            termék import esetén a vámérték megállapításánál használt

4.            egyéb esetekben a teljesítés napján

A közvetített szolgáltatásra vonatkozó előírások nem változtak.

 A gyűjtőszámla kötelező adattartalma (új Áfa tv. 171., 172.§)

Az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten kell felsorolni úgy, hogy az egyes ügyletek adóalapjai az adó mértéke szerinti csoportosításban, összesítetten szerepeljenek.

Egyszerűsített számla (új Áfa tv. 176.§)

Az előzőektől eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a teljesítés készpénzben történik és a vevő a teljesítésig ezt kéri, .

1.            a kibocsátás kelte, a számla sorszáma, az eladó és vevő neve és címe és a termék/szolgáltatás megnevezése, VTSZ/SZJ száma kötelező

2.            az adó alapját, az egységárat nem, az áthárított adó összege helyet az ellenérték összegét és adótartalmát kell feltüntetni (16,67%, 4,76%)

3.            Közösségi ill. harmadik államba történő értékesítés esetén ?Áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezés feltüntetése kötelező

4.            az adatokat forintban lehet megadni

5.            előleg esetén is lehet kibocsátani

Mentesülés a számla-kiállítási kötelezettség alól (új Áfa tv. 165.§)

1.            ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, feltéve, hogy egyéb, a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátásra kerül

2.            a nem adóalany és nem jogi személyvevő e teljesítéssel egyidejűleg az adót is tartalmazó ellenértéket készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel megtéríti, és számlát nem kér (vannak ügyletek, amik kivételek!)

Ekkor azonban köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni!!!

A nyugta kötelező adattartalma (új Áfa tv. 173.§)

1.            kibocsátásának kelte

2.            sorszáma – ami a bizonylatot, minden kétséget kizáróan azonosítja

3.            kibocsátójának adószáma, neve és címe

4.            a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke

Kizárólag papíron és magyar nyelven bocsátható ki!

Mentesülés nyugta-kibocsátási kötelezettség alól (új Áfa tv. 166., 167.§)

1.            ha az adóalany nyugta helyett számlát bocsát ki minden esetben, mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátása alól

2.            sajtó terméket értékesít

3.            olyan szerencsejátékot szervez, melyre való befizetést sorsjegy tanúsít

4.            automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását (pl. mobiltelefonon lerótt autópályadíj, parkolás)

Helyesbítő és stornó számla (számlával egy tekintet alá eső okirat)

Mikor melyiket? (új Áfa tv. 77-79.§)

1.            helyesbítő, ha a gazdasági esemény megtörtént, de nem megfelelően dokumentálták, vagy utólag árengedményt adtak

2.            stornó, ha a gazdasági esemény meg sem történt érvénytelenség, vagy elállás miatt, illetve ha az előleg visszafizetésre került. Ezen kívül, ha számítógéppel kiállított számlában utólag hibát észlelünk, vagy ha az előállítás során hiba történik (pl. a nyomtatóban elakad a papír). Tulajdonképpen nullára történő helyesbítést jelent!

A helyesbítő számla kibocsátása, ha általa a fizetendő adó növekszik, és a helyesbítés adó-elszámolási időszaka eltér az eredeti ügylet adó-megállapítási időszakától, önellenőrzéssel kell együtt járjon, a szankciók elkerülése végett .

Olyan helyesbítésnél, illetve a stornírozáskor, amikor a fizetendő adó csökken, csak abban az időszakban lehet figyelembe venni a változást, mikor a helyesbítő/stornó számla kibocsátásra került, vagy a visszajáró ellenértéket, előleget megtérítették.

Kötelező adattartalma (új Áfa tv. 170.§)

1.            kibocsátás kelte

2.            sorszáma

3.            hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát módosítja

4.            az eladó és a vevő neve, címe és bármelyikük adószáma, ha azt az eredeti számla is tartalmazta

5.            a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint

6.            a módosítás természete, számszerű hatása          

Az adó alapjának utólagos csökkentése:

• Az ügylet érvénytelensége esetén – eredeti helyzet állt vissza
• Az ügylet hibás teljesítése esetén – a jogosult eláll az ügylettől, ár vagy díj leszállítás
• Az előleget visszafizetik
• A teljesítést követően adnak árengedményt előrehozott kifizetés miatt és mennyiségre tekintettel

Feltételei:

Az értékesítésnél kiadott számla érvénytelenítése, a számla adattartalmának módosítása, feltéve, hogy a eredetileg kellett számlát kiállítani

Ha a számla értékének csökkenése a fizetendő adó csökkentését is eredményezi, a vevő abban a bevallási időszakban veszi ezt figyelembe, amikor 

• Az érvénytelenítő számla, adattartalmat módosító bizonylat rendelkezésre áll
• Az előleget, a megfizetett összeget visszatérítik

A levonható áfa utólag sem változtatható

• Nem fizetés esetén
• Ingyenes áruminta, kis értékű termék átadása

 A főszabálytól eltérően nem az eladó, hanem a belföldön nyilvántartásba vett vevő az áfa fizetésére kötelezett az ún. fordított adózás keretében.

Fordított adózás (142.§, 60.§))

FIGYELEM! A fordított adózás egyes szabályai 2008. május 01-i időponttól kezdődően alaposan változtak a jelen összeállítás időpontjában hatályos szabályokhoz képest. Keresse honlapunkon a változásról, a fordított áfáról szóló írásainkat (az oldal bal oldalán, a Pécs webkamera-kép alatti keresőbe írja be a fordított áfa, fordított adózás kifejezéseket!).

Az összeállításban azért hagytuk benne ezt a részt, mert 2008. január 01-vel ezek a szabályok voltak hatályban!

Kiket érint?

Két eset van:

I.              az eladó a végzett tevékenységével kapcsolatban nem rendelkezik belföldön székhellyel, vagy állandó telephellyel, és

1.            olyan szolgáltatást végez, amelyek teljesítésének helyére is különös szabályok vonatkoznak (139.§-141§) pl. ingatlanhoz kapcs. szolg., személyszállítás, árufuvarozás és ezek járulékos szolgáltatásai, kulturális, művészeti, sport stb. szolg

2.            az adóalany és nem-adóalany jogi személy Közösségen belüli termékbeszerzése áll fenn (új közlekedési eszköznél a magánszemély is adófizetésre kötelezett lesz!)

II.         belföldi adóalanyok közötti ügyleteknél, melynek feltétele, hogy az érintett felek

1.            mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen (az Evás is az!)

2.            egyiknek se legyen olyan jogállása, ami miatt tőle adó fizetése ne lenne követelhető – alanyi mentes adóalany

Ezek:

1. építési szerződés alapján az ingatlant a megrendelőnek átadót, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre
2. ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtóját
3. az előbbiekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzőt, kirendelőt, ill. személyzet rendelkezésre bocsátóját
4. hulladék, törmelék értékesítőt (kivéve fa és akkumulátor hulladék)
5. ha ez egyébként adómentes tevékenységére adókötelességet választott, a beépített ingatlan és ehhez tartozó földterületet értékesítőjét, ha
   1. a használatbavétel még nem történt meg, vagy
   2. megtörtént, de azóta nem telt még el 2 év
6. beépítetlen ingatlan értékesítőjét, kivéve az építési telket
7. az adós és hitelező viszonyában az olyan termékértékesítést, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítését célozza
8. azt az értékesítőt, aki felszámolási v. egyéb fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, és a termék-, v. tárgyi eszköz értékesítés volumene meghaladja a 100.000 Ft-ot

Ilyen esetekben a

Beszerző (vevő) általában önadózással állapítja meg a fizetendő adót, melyet egyidejűleg ugyanazon adóbevallásában levonásba is helyezhet

Mikor kell az adót felszámítani? (60.§(1))

A következő időpontok közül azon a napon, amelyik a leghamarabb bekövetkezik a három közül:

1.            számla kézhezvételekor

2.            ellenérték megtérítésekor

3.            a teljesítést követő hónap 15. napján

Értékesítő (eladó) a számlájában egyértelműen utal a fordított adózás tényére, de az áthárított adó és az adó mértéke sem szerepelhet a számlán!!! (142.§ (7)) A teljesítésre kötelezett magyar adóalany külföldi teljesítése – ha az belföldön adóköteles lenne – adólevonási jogot alapoz meg, de számláján azt kell feltüntetnie, hogy ?Áfa-törvény területi hatályán kívül”

Eva-alany esetében a termék Közösségen belüli beszerzése után adót kell fizetnie akkor, ha az adott naptári évben, és azt megelőzően ilyen termékbeszerzésének összege meghaladja a 10.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ezen kívül az előbbiekben tárgyalt szolgáltatások igénybevételekor és a belföldi adóalanyok közötti ügyleteknél érvényes fordított adózás esetén kötelesek megfizetni az általános forgalmi adót, ha vevőként vesznek részt az ügyletben. (142.§ (4), 264.§ (6)). Ha eladóként akkor, nem adót nem hárítanak át. (264 § (4)).

Egyszeres könyvvezetést folytatók, bevétel-nyilvántartók, nyilvántartásaikat módosított szemléletben teljesítők (61.§)

Újra lehetőségük lesz a halasztott adó-megállapításra a következők szerint, ha a teljesítés ellenértéke pénz, készpénz-helyettesítő eszköz vagy pénzhelyettesítő eszköz formájában teljesül:

1.            az ellenérték befolyásakor

2.            legkésőbb a teljesítéstől számított 46. napon

Számlabefogadás feltételei (127.§)

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen olyan szabályszerűen kiállított bizonylattal, mely hitelesen támasztja alá és igazolja az áthárított, előzetesen felszámított adó levonhatóságát. Ezért fontos, hogy a számlák befogadásakor ne csak a tartalmi, hanem az alaki követelményeket is ellenőrizzük. Az ügyletek típusától függően az alábbi bizonylatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy az adóalany az előzetesen felszámított adót levonásba helyezhesse a felszámított (fizetendő) adójából:

1.            nevére szóló számla előlegfizetésről vagy az ügylet teljesüléséről

2.            az ügylet teljesülését igazoló egyéb okiratok (pl. raktárjegy)

3.            nevére szóló vámhatározat

4.            nevére szóló igazolás, vagy közvetett vámjogi képviselője nyilatkozata az adó megfizetéséről

Ezeket a bizonylatokat nem elég beszerezni, meg is kell őrizni őket az adó megállapításához való jog elévüléséig (8 év, 2001 előtt 1 év!))

Vevő felelőssége, egyetemleges felelősség (150-152§)

A levonható, előzetesen felszámított adó összegének erejéig a vevő (adóalany) kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha nem, vagy csak részben térítette meg!

Az ún. láncértékesítési ügyletekben, illetve a közvetített szolgáltatások esetében az adó megfizetését az egyetemleges felelősség intézményével próbálják kikényszeríteni azzal, hogy az adó megfizetése az értékesítési lánc minden szereplőjétől követelhetővé válik, ha az érintett adóalanyok belföldön nyilvántartásba vett, kapcsolt vállalkozások.

Adóbevallás gyakorisága, visszaigénylés feltételei(184-186.§)

Az adóbevallást fő szabályként negyedévente kell benyújtani. Ettől eltérő gyakorisággal

1.            havonta kell bevallást beadni, ha az adózó tárgyévet megelőző második adóévben az elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot meghaladta, vagy ha a tárgyévben az elszámolt adója pozitív előjelű és meghaladta az 1 millió forintot

2.            évente kell adóbevallást tenni, ha az előzőek szerint megállapított adó előjeltől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nincs közösségi adószáma

3.            negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben elszámolt adó előjeltől függetlenül a 250 ezer forintot elérte, illetve ha az adóalany év közben kap közösségi adószámot.

A visszaigénylés feltételei egyszerűsödtek, már csak az egyes adó-megállapítási időszakokban realizált negatív adókülönbözet nagyságától és a bevallás gyakoriságától függ, az árbevételtől és a negatív adókülönbözetet realizáló időszakok számától nem. Így főszabályként a visszaigénylés lehetősége azonnal megnyílik , ha az adott adó-megállapítási időszakban jelentkező negatív adó-különbözet (természetesen korrigálva a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével)

1.            havi bevallóknál az 1 millió forintot,

2.            negyedéves bevallóknál a 250 ezer forintot,

3.            éves bevallóknál az 50 ezer forintot

eléri, vagy meghaladja.

Amennyiben ez nem teljesül, az értékhatárnál kevesebb összeg göngyölítetten átkerül a következő időszakra és abban az időszakban lesz visszaigényelhető, mikor a göngyölített és a tárgy időszaki negatív adó-különbözet eléri, vagy meghaladja az előírt értékhatárt.

Változás van a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa vizsgálatánál is, mert 2008-tól csak azokat az összegeket kell visszatartani, amelyek valóban áfa áthárítására vonatkozó ügyletekből származnak. Így ahol ez nem merül fel, azokhoz az ügyletekhez kapcsolódó számlák pénzügyi teljesítettségét nem kell vizsgálni. Ezek:

1.            termék Közösségen belüli beszerzése

2.            termékimport

3.            fordított adózás alá eső ügyletek

4.            olyan szolgáltatások, ahol a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett

A visszaigénylési szabályoktól eltérő speciális szabályok lesznek érvényben az adóalanyok megszűnésének egyes eseteire (jogutód nélküli és jogutódlással)

Átmeneti rendelkezésként azok az adóalanyok, akik a 2007. évi utolsó bevallásukban negatív előjelű elszámolandó adót állapítanak meg és annak visszaigénylését már az új Áfa tv. hatályba lépését követően kérik, visszaigénylésük során már az új visszaigénylési összeghatárokat alkalmazhatják (261.§ (6))

Figyelem!!!

A 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága megszűnt 2007. július 1-től, és azok csak 2007. december 31.-ig használhatók fel.

Forrás: Internet      Összeállította: Gottgeisl Rita (Rekontó Kft. Budapest)

Kapcsolódó tájékoztató anyag: APEH 2008/18. információs füzet

Mi a teendő, ha év közben észleli az adóalany, hogy átlépte az alanyi adómentesség értékének felső határát, az ötmillió forintot?

- ugyan már késő tanács, de sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől – esetleg bírságtól – menekülhet meg a vállalkozás, ha folyamatosan figyelemmel kíséri számlaforgalmát:

Mindig a vállalkozás tudja meg elsőnek, hogy milyen bejövő- és kimenő számlaforgalma van. Előírás (többek között) a vevő-szállító számlák nyilvántartása, amit a könyvelő, könyvelőiroda vezet is, de ez – általában – már késő! Kérjen a könyvelőjétől vevő-szállító nyilvántartó programot, és abban vezesse forgalmát! Sokkal egyszerűbb lesz élete.

- amikor a könyvelő értesíti, hogy meghaladta a bevétele az alanyi adómentesség értékhatárát, azaz az ötmillió forintot, nem kell pánikba esni, csak néhány szükséges lépést kell megtenni:

Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

Ha ezt nem tette volna így, mert későn észlelte, akkor az „átlépő számlát” javítani, módosítani kell! A módosító számla történhet úgy, hogy kiállítunk egy számlát, amin az eredeti számla adatait negatív előjellel felsoroljuk (ezzel stornózzuk), majd a helyes adatokat pozitív előjellel felsoroljuk (ezzel számlázunk helyesen). Figyelem! A javító számlán – az eredeti számla adatain túl – fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot!

Gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát, mert ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját!

Az APEH felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül – változásbejelentő nyomtatványon – a változást be kell jelenteni!

Milyen időszak(ok)ra fog áfa-bevallást adni az alanyi adómentesség értékhatárát átlépő adóalany?

Az alanyi adómentes adóalany mentes státusza azzal a bevételével szűnik meg, amellyel az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt először átlépte. Erre a bevételére már az áfát is fel kell számolnia, és be kell ezt a tényt jelenteni az adóhatóságnak.

Az alanyi adómentességi értékhatárt év közben átlépő adózóra a bevallás gyakoriság megállapítása szempontjából az Art. 1. sz. melléklet I/B. 3. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni:

• alapesetben éves bevalló az ac) pont alapján (kivéve, ha közösségi adószámmal rendelkezik)
• ha a 250 ezer forintost értékhatárt eléri, akkor negyedévesre kell áttérni az ad) pont alapján
• ha az 1 millió forintos értékhatárt éri el, akkor az ae) pont alapján havi bevallásra kell áttérni

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. adott egy alanyi adómentes adóalany, mely 2008.j úlius 20-án teljesített számlával átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát.

Ha szeptember 30-ig nem éri el a törvényben megfogalmazott 250 ezer Ft-os értékhatárt, akkor éves bevallást kell benyújtani (időszak: 2008.08.20 – 2008.12.31.)

Abban az esetben, ha ebben a bevallásban sem éri el az értékhatárt, tehát jövő évre is éves bevalló marad, akkor a határidő február 15. Amennyiben ekkor eléri az értékhatárt, és jövő évre negyedéves bevallásra kell emiatt áttérnie, a határidő nem február 15 lesz, hanem január 20!

Ha szeptember 30-ig eléri a 250 ezer forintos határt, akkor az éves bevallást erről az időszakról nyújtja be (2008.08.20 – 2008.09.30.) jelölve az értékhatár túllépést, a következő negyedévre pedig már negyedéves bevallást fog beadni (az egymilliós határ elérése esetén értelemszerűen kell eljárni).

A továbbiakban az alanyi adómentességgel kapcsolatos – az áfatörvény alapján készült -általános összefoglalónkat olvashatják:

Az áfatörvény hatályos előírásai megengedik, hogy az adóalany saját döntése alapján az alanyi adómentességet válassza.

Az alanyi adómentességet választó adózó

• áfafizetésre nem kötelezett
• előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
• kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfatörvényben meghatározott százalékérték nem szerepel

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

• sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
• sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• az adóalany vállalkozásában

tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

• nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz áfatörvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése
• nem tárgyi eszközként használt  beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

• nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítése,
• az áfatörvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

• az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
• az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
• a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az alanyai adómentesség értékhatárát átlépi

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával.

Listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és egyszerűsítenék az adórendszert, könnyítenék az adminisztrációt – tette közzé a kormány holnapi ülésén tárgyalandó terveket néhány internetes portál. Az ő anyagaik alapján Könyvelőirodánk szemezget az elképzelésekből.

A számla- és nyugtaadás elmulasztása lesz a legfőbb bűn.

Előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával kívánják rászorítani az eladókat és vevőket a számlaadásra és -kérésre, továbbá arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek

Ha bármit vásárolunk majd, bizonyos ideig, vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát, máskülönben velünk (a vásárlóval) fizettetik meg az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést.

Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az áru vásárlását, a szolgáltatás igénybevételét.

Azoknak is meg kellene őrizniük a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, a vállalkozási szerződéssel bíró ekhósok ). Mulasztás esetén őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

A feketefoglalkoztatás lesz a második főbűn

Ha egy cég feketén foglalkoztat dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, és megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is.

Az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is

Vállalkozások egymásnak – néhány kivételtől eltekintve – csak átutalással fizethetnének egymásnak.

2010-től – a tervezetek szerint – a vállalkozások magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne.

Az állami támogatások, nyugdíjak, szociális segélyek is bankszámlára érkeznének, hasonló megkötésekkel, mint az előző bekezdésben írottak.

Bizonyos értékhatár felett csak átutalással lenne kiegyenlíthető a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény ára.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a gazdasági ágazatonkénti, szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni, és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztárak rendszere szinte teljesen megszünne: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés.

Tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolhatóságot is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

Nem meglepetés, hogy emelkedik néhány bírság

Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettsége megszegésével eltitkolja bevételét, a jövőben 75 százalékos büntetéssel lehetne számolni, és a büntetés nem mérsékelhető.

A véletlenül, figyelmetlenségből adószabályt sértőket továbbra is maximum 50 százalékos bírsággal sújtanák, de esetükben megmarad a mérlegelési lehetőség.

Emelnék az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságmértékét úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tegye ki a bírság.

APEH a figyelő Nagy Testvér

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt.

2010-től a bankok évente jelentenék az adóhivatalnak azokat a magánszemélyeket, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutnak.

Az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktívvá tennék a kommunikációt.

Az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené.

Egyéb csemegék és ötletek

A VPOP hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt.

A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását.

Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét:

A különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná.

Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben (ami viszont a családi adókedvezmény körét szűkíti ; ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna).

A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8 millió Ft-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40 millióról 80-100 millió forintra vinnék fel.

Erőteljesen csökkentenék az adóbevallás sorainak számát (ugyanakkor az évközi bevalláshegyektől kihullik a könyvelők haja).

Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

A  jelenlegi közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák (talán azért, hogy tíz nappal tovább éjszakázhassanak a könyvelők, és tíz nappal később hozza bizonylatait a Könyvelőirodába a vállalkozás).

A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.