Mi a teendő, ha év közben észleli az adóalany, hogy átlépte az alanyi adómentesség értékének felső határát, az ötmillió forintot?

- ugyan már késő tanács, de sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől – esetleg bírságtól – menekülhet meg a vállalkozás, ha folyamatosan figyelemmel kíséri számlaforgalmát:

Mindig a vállalkozás tudja meg elsőnek, hogy milyen bejövő- és kimenő számlaforgalma van. Előírás (többek között) a vevő-szállító számlák nyilvántartása, amit a könyvelő, könyvelőiroda vezet is, de ez – általában – már késő! Kérjen a könyvelőjétől vevő-szállító nyilvántartó programot, és abban vezesse forgalmát! Sokkal egyszerűbb lesz élete.

- amikor a könyvelő értesíti, hogy meghaladta a bevétele az alanyi adómentesség értékhatárát, azaz az ötmillió forintot, nem kell pánikba esni, csak néhány szükséges lépést kell megtenni:

Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

Ha ezt nem tette volna így, mert későn észlelte, akkor az „átlépő számlát” javítani, módosítani kell! A módosító számla történhet úgy, hogy kiállítunk egy számlát, amin az eredeti számla adatait negatív előjellel felsoroljuk (ezzel stornózzuk), majd a helyes adatokat pozitív előjellel felsoroljuk (ezzel számlázunk helyesen). Figyelem! A javító számlán – az eredeti számla adatain túl – fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot!

Gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát, mert ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját!

Az APEH felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül – változásbejelentő nyomtatványon – a változást be kell jelenteni!

Milyen időszak(ok)ra fog áfa-bevallást adni az alanyi adómentesség értékhatárát átlépő adóalany?

Az alanyi adómentes adóalany mentes státusza azzal a bevételével szűnik meg, amellyel az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt először átlépte. Erre a bevételére már az áfát is fel kell számolnia, és be kell ezt a tényt jelenteni az adóhatóságnak.

Az alanyi adómentességi értékhatárt év közben átlépő adózóra a bevallás gyakoriság megállapítása szempontjából az Art. 1. sz. melléklet I/B. 3. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni:

• alapesetben éves bevalló az ac) pont alapján (kivéve, ha közösségi adószámmal rendelkezik)
• ha a 250 ezer forintost értékhatárt eléri, akkor negyedévesre kell áttérni az ad) pont alapján
• ha az 1 millió forintos értékhatárt éri el, akkor az ae) pont alapján havi bevallásra kell áttérni

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. adott egy alanyi adómentes adóalany, mely 2008.j úlius 20-án teljesített számlával átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát.

Ha szeptember 30-ig nem éri el a törvényben megfogalmazott 250 ezer Ft-os értékhatárt, akkor éves bevallást kell benyújtani (időszak: 2008.08.20 – 2008.12.31.)

Abban az esetben, ha ebben a bevallásban sem éri el az értékhatárt, tehát jövő évre is éves bevalló marad, akkor a határidő február 15. Amennyiben ekkor eléri az értékhatárt, és jövő évre negyedéves bevallásra kell emiatt áttérnie, a határidő nem február 15 lesz, hanem január 20!

Ha szeptember 30-ig eléri a 250 ezer forintos határt, akkor az éves bevallást erről az időszakról nyújtja be (2008.08.20 – 2008.09.30.) jelölve az értékhatár túllépést, a következő negyedévre pedig már negyedéves bevallást fog beadni (az egymilliós határ elérése esetén értelemszerűen kell eljárni).

A továbbiakban az alanyi adómentességgel kapcsolatos – az áfatörvény alapján készült -általános összefoglalónkat olvashatják:

Az áfatörvény hatályos előírásai megengedik, hogy az adóalany saját döntése alapján az alanyi adómentességet válassza.

Az alanyi adómentességet választó adózó

• áfafizetésre nem kötelezett
• előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
• kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfatörvényben meghatározott százalékérték nem szerepel

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

• sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
• sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• az adóalany vállalkozásában

tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

• nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz áfatörvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése
• nem tárgyi eszközként használt  beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

• nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítése,
• az áfatörvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

• az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
• az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
• a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az alanyai adómentesség értékhatárát átlépi

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával.

Listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és egyszerűsítenék az adórendszert, könnyítenék az adminisztrációt – tette közzé a kormány holnapi ülésén tárgyalandó terveket néhány internetes portál. Az ő anyagaik alapján Könyvelőirodánk szemezget az elképzelésekből.

A számla- és nyugtaadás elmulasztása lesz a legfőbb bűn.

Előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával kívánják rászorítani az eladókat és vevőket a számlaadásra és -kérésre, továbbá arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek

Ha bármit vásárolunk majd, bizonyos ideig, vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát, máskülönben velünk (a vásárlóval) fizettetik meg az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést.

Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az áru vásárlását, a szolgáltatás igénybevételét.

Azoknak is meg kellene őrizniük a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, a vállalkozási szerződéssel bíró ekhósok ). Mulasztás esetén őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

A feketefoglalkoztatás lesz a második főbűn

Ha egy cég feketén foglalkoztat dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, és megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is.

Az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is

Vállalkozások egymásnak – néhány kivételtől eltekintve – csak átutalással fizethetnének egymásnak.

2010-től – a tervezetek szerint – a vállalkozások magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne.

Az állami támogatások, nyugdíjak, szociális segélyek is bankszámlára érkeznének, hasonló megkötésekkel, mint az előző bekezdésben írottak.

Bizonyos értékhatár felett csak átutalással lenne kiegyenlíthető a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény ára.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a gazdasági ágazatonkénti, szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni, és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztárak rendszere szinte teljesen megszünne: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés.

Tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolhatóságot is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

Nem meglepetés, hogy emelkedik néhány bírság

Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettsége megszegésével eltitkolja bevételét, a jövőben 75 százalékos büntetéssel lehetne számolni, és a büntetés nem mérsékelhető.

A véletlenül, figyelmetlenségből adószabályt sértőket továbbra is maximum 50 százalékos bírsággal sújtanák, de esetükben megmarad a mérlegelési lehetőség.

Emelnék az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságmértékét úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tegye ki a bírság.

APEH a figyelő Nagy Testvér

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt.

2010-től a bankok évente jelentenék az adóhivatalnak azokat a magánszemélyeket, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutnak.

Az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktívvá tennék a kommunikációt.

Az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené.

Egyéb csemegék és ötletek

A VPOP hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt.

A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását.

Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét:

A különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná.

Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben (ami viszont a családi adókedvezmény körét szűkíti ; ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna).

A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8 millió Ft-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40 millióról 80-100 millió forintra vinnék fel.

Erőteljesen csökkentenék az adóbevallás sorainak számát (ugyanakkor az évközi bevalláshegyektől kihullik a könyvelők haja).

Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

A  jelenlegi közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák (talán azért, hogy tíz nappal tovább éjszakázhassanak a könyvelők, és tíz nappal később hozza bizonylatait a Könyvelőirodába a vállalkozás).

A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.

Tisztelt Partnereink!

Nagyon nehéz napnak és hétnek nézünk elébe, hisz’ a mai nappal befejeztük a nyári szabadságokat, Könyvelőirodánk ismét teljes kapacitással várja Önöket!

Bizonyára észrevették, hogy honlapunk megváltozott:

áttértünk a WordPress alapú rendszerre (eddig GuppY alapú volt a megjelenésünk)

megváltozott a Könyvelőiroda neve és elérhetősége

A régi honlapról folyamatosan kerülnek át az aktuális, vagy az aktualizált írások, illetve igyekszünk a friss tudnivalókról minél gyorsabban tájékoztatni Önöket!

Reméljük, hogy az új honlap, és funkciói elnyerik ismételten tetszésüket!

Tisztelt Ügyfeleink !

Ezúton is értesítjük minden kedves Ügyfelünket és Partnerünket, hogy

2008. július 22-től (keddtől) – 2008. augusztus 04-ig (hétfőig)

KÖNYVELŐIRODÁNK

nyári szabadságolások miatt zárva tart !

Elérhetőségeink:

Sűrgős, vagy rendkívüli esetben az ismert mobilszámokon, illetve Irodánk központi e-mail címén (info[kukac]konyvelozona.hu).

Üzenetrögzítőnket időközönként lehallgatjuk ugyan, de e-mailünket napjában többször is olvassuk !

Mindenkinek kellemes, gondtalan nyaralást kívánunk !

Tegnapi napon tette közzé az APEH az állásfoglalását az áfa törvény alkalmazásának egyes kérdéseivel kapcsolatban. A téma fontosságára való tekintettel az állásfoglalást szó szerint tesszük közzé:

Részlet egy levélből, mely – talán – megvilágítja kissé, hogy milyen a könyvelő, a könyvelőiroda – vagy legalábbis mi milyenek vagyunk, hogyan érzünk…

… Én nagyon-nagyon, de nagyon kellemetlen helyzetben érzem magamat azért, mert az évek óta tartó kiváló viszonyunk ellenére nyomatékosan fel kell hívjam figyelmedet a szóbeli és írásbeli megállapodásunk betartására, az általunk megdolgozott, jogosan járó jussunk megfizetésére.

Tisztelettel, barátsággal és nyomatékkal felkérlek, hogy haladéktalanul szíveskedjetek teljesíteni a kötelezettségeiteket, megfizetni hátralékaitokat, mert ellenkező esetben – szívem-lelkem ellenére, a saját túlélésünk érdekében – kénytelen leszek olyan, akár drasztikus, jogi eszközökhöz nyúlni, melyek a legrövidebb időn belül biztosítják számunkra a megdolgozott javadalmazáshoz történő jutásunkat, és a továbbiakban mindenféle szolgáltatás nyújtását – záros határidőn belül -kénytelenek leszünk beszüntetni!

Személy szerint nagyon röstelkedem, hogy az előbbieket le kell írnom; tudom, hogy ugyanúgy, mint annyi sok más vállalkozás, Ti sem vagytok könnyű helyzetben. Tudom, hogy Ti ugyanígy nehézségekkel küzdötök. Tudom, hogy vevőitek nektek is óriási késedelemmel fizetnek, tudom, hogy valójában Ti is, Te is megteszel minden telhetőt, hogy ezt a kellemetlenséget elkerüljétek.

Mi azonban sokkal kisebb és érzékenyebb szervezet vagyunk, és mi nem bírjuk tovább !

Mi több, mint száz szervezet számviteli szolgáltatását végezzük, esetenként igen csekély összegért, legalábbis – a piaci helyzet, az ismert gazdasági körülmények miatt – mélyen, nyomott áron.
Mi nem csak a számviteliszolgáltatásokért felelünk, hanem – beállítódásunk, lelkiismeretünk okán – ennek a száznál is több vállalkozásnak (a túlnyomó többségének) erkölcsi támaszai is vagyunk. Együtt sírunk-együtt nevetünk velük. Tudják, hogy tisztességes munkát végzünk számukra (még, ha néha hibázunk is). Tudják, hogy mi úgy (is) segítjük a vállalkozásokat, hogy nem állunk neki követelőzni, ha hónapokig nem fizetnek. Ha nagy bajba kerülnek, akkor a 16 év alatt még nem volt példa arra, hogy mi kezdjünk felszámolást ellenük, hogy mi ?tegyük a kést a torkukra”.
Az elmúlt évek során bekövetkezett gazdasági szabályozó-változások, a mozgástér beszűkülése erősen behatárolta a mi lehetőségeinket; tavaly már nagy nehézségek árán hidaltuk át ezeket a fajta problémákat, de idénre minden tartalékunk elfogyott.
Tavaly még szívességből, kitartásból, szívós akaratból, küldetéstudatból – szóval nem csupa üzleti szempontból, sokszor a józan ész határán túl – megcsináltunk mindent, és mindent a mindenen túl is, hogy zakatoljon a szekér…
Sajnos – az anyagiakon túl -fizikai erőnk is elfogyott a többfrontos csatákban; munkatársaim a végletekig hajszoltak. Igyekeznek megfelelni a bődületes mennyiségben növekvő adminisztrációs terheknek, a bürokratikus előírásoknak, az Ügyfelek ismerethiánya (Uram bocsá’: trehánysága) miatt keletkező kalamajkáknak, de idén már nem lesz erre módjuk, lehetőségük, erejük.
Valahol a nagy túlnyomást ki kell egyensúlyoznunk! Úgy, hogy a megszokott, magas színvonalat tudjuk tartani, és továbbra is ki tudjuk szolgálni azokat, akik számítanak ránk, és akik akarnak, tudnak tenni az együttműködésért, akik nem csak a könyvelőre akarják terhelni a súlyos gondok megoldását – akik együtt akarnak túlélni!
(Hogy érthető példát is mondjak: 2008. január 01-től az Apeh élesben, 200ezer forinttól kezdődően bünteti a hibás, hiányos bevallásokat benyújtókat, azaz a könyvelőket. Ez az összeg egyhavi TB-bevallás esetén többszörös is lehet, hisz’ egyszerre több embert is érinthet.
Miért? Mert a vállalkozás, a szervezet nem adja le időben, vagy hibásan adja meg a havi foglalkoztatási adatokat? Mert a hónap közepén jut eszébe, hogy a hónap elején felvett egy új alkalmazottat ? Mert a bevallás leadása után jut eszébe, hogy volt alkalmi munkavállalója? Mert nem kíséri figyelemmel a saját házipénztárának alakulását? Mert nincsenek szabályzatai, vagy azt nem tartja be?  Mert nem létező pénzkészletből vásárol? Mert azt gondolja, neki csak a saját szakmájához kell kiválóan érteni, és nem kell bírnia a vállalkozói alapismereteket? Mert nem akarja megismerni a számlázás szabályait?…

A könyvelő a vállalkozó bizalmi társa (lásd: előző kérdés). A választáskor ezért nemcsak az a fontos, hogy a szakértő könyvelő mérsékelje az adófizetést, ne kövessen el hibákat és alacsony legyen a díja, hanem az is, hogy szimpatikus emberekkel dolgozhassunk együtt, vállalkozói összhangban.

Hogyan keressünk könyvelőt ?

Legtöbben – a dolog bizalmi jellegéből adódóan – üzlettársuk, partnerük, barátaik ajánlatából válogatnak. Kezdő vállalkozóknak ajánljuk az internetes keresést.

A legfontosabb: ne egy ajánlatot hallgassanak meg, mindenképpen négy öt lehetőséget mérlegelnek legalább! Ha találtunk néhány könyvelőt, akit megbízhatnánk, akkor kérjünk tőlük konkrét ajánlatot.
Ha a könyvelő kérdezi, nyugodtan megadhatjuk vállalkozásunk főbb adatait, hiszen szüksége van rájuk az ajánlattételhez (ha nem kéri, kezdjünk gyanakodni, hogy igazán nem is könyvelő, hanem pénzhajkurászó karmába készülünk ugrani…
Ha az ajánlat megfelelő, beszéljünk a könyvelővel telefonon, majd keressük fel személyesen is. Nem szégyen, ha elmondjuk, több szolgáltatóval is szeretnék beszélni a döntésünk előtt. Az írásos ajánlatból, a telefonkezelésből és az irodai körülményekből sok következtetést levonhatunk.
Célszerű a saját vállalkozásunkhoz passzoló könyvelőirodát választani: kisvállalkozó kisvállalkozót, nagyvállalkozó nagyvállalkozót, hogy a munkamegosztás gördülékenyen mehessen.
Mit ne tegyünk ? 
     – Ne gondoljuk azt, hogy a könyvelő azért van, hogy „elsikálja” rossz döntéseinket.   
     – Ne gondoljuk, hogy ő csak egy aktakukac; igenis a legkreatívabb társunkat akarjuk keresni benne !   
    -  Ne gondoljuk azt, hogy a könyveléshez elég a négy matematikai alapművelet.   
    – Higgyük el, hogy a könyvelő is egy művész a saját szakmájában, minimum annyira, mint a vállalkozó a sajátjában.

A megfelelő könyvelő elérhető távolságban dolgozik, így nem lesz megerőltető számunkra, ha néhanapján személyesen akarjuk felkeresni, vagy magunk visszük neki a könyvelési anyagot.

A jó könyvelő érthetően magyaráz, ügyes kérdéseket tesz fel, s magától hozakodik elő ötleteivel. Bár az egyszerűbb könyvelői megbízások nem tartalmaznak tanácsadást, de az együttműködés során kénytelenek leszünk néha kikérni a tanácsát néhány kényes esetben.
A könyvelő általában jobban örül annak, hogyha előre megkérdezzük a véleményét, mintha kész tények elé állítva könyveltetjük vele a kétes ügyeinket.A választott könyvelővel célszerű sze rződést kötni. Jó jel, ha a könyvelő maga is mindent szabályosan végez, korrekt szerződést ír és megfelelő számlát ad.

A régi könyvelő cseréléséhez megfelelő időpont az évforduló. Ha szeptemberben el kezdünk keresni, novemberremegállapodhatunk az új könyvelővel, hogy januártól vegye át a munkát.Ilyenkor fel kell mondanunk a régi könyvelőnknek, mert a szerződésünk tartalmazhat felmondási időt.
Évfordulós csere esetén a régi könyvelő díját december végéig, az újét pedig január elejétől fizetjük. Ilyenkor a régi könyvelő készíti az év végi bevallásunkat, de az új számlákat már az újhoz hordjuk könyvelésre.
Soha ne feledjük el a régi könyvelővel korrektül lezárni a kapcsolatot. Nem biztos, hogy egyáltalán ő a hibás a váltásért, a „bűneinkért”, de lehet, hogy a vállalkozásunk egyszerűen túlfejlődte az ő lehetőségeit.

Gondoljunk csak bele: ha értenénk a könyveléshez, szükségünk lenne jó könyvelőre ?

Kérjen tőlünk ajánlatot: info@konyvelozona.hu 

Nőgyógyászati rendelés: hetekkel az időpont előtt idegeskedés; tudom, hogy egészséges vagyok,de… és, ha mégsem ?

A napján: szokásosnál alaposabb tisztálkodás, gondosan válogaott fehérnemű, izgalom; egészséges vagyok…

A tortúrán: kellemetlen, vájkáló kérdések, átható, figyelő tekintet, kényelmetlen, megalázó mezítelenség és feltárulkozás (jajj, csak legyünk már túl..), hidegség, idegen férfi, szemérem…

Utólag: egészséges vagyok, túl vagyok, hamarosan jövök, baj van ?, mikor kell jönnöm ?…

Hogy jön a nőgyógyászat a könyveléshez?

A látszat ellenére nagyon sok a hasonlatosság:
- könyvelőt (sem) szokás ad-hoc választani
- fel kell készülni, a bizonylatokat iratokat összegyűjteni
- a könyvelő elől nem kell eltitkolni fontos, vagy nem fontosnak tartott tényeket adatokat, hogy a diagnózisa ne legyen téves
- a könyvelő nem azért turkál a gazdasági életében, mert ő ezt annyira élvezi, hanem az a küldetése, hogy segítsen, megelőzzön
- nem elég akkor elmenni a könyvelőhöz, amikor baj van, hanem folyamatosan, rendszeresen kell felkeresni

A többség már az iskolában tartott a matematikától, a számoktól, és megelégedett azzal, ha a főbb műveleteket elvégz. Felnőtt korban szent borzadállyal figyeljük azt az embertársunkat, aki képes a számokat értelmezni, barátságot kötni velül.

A könyvelő ma már nem az a fekete könyökvédőt viselő, csendes, szerény kisember, ahogyan azt a filmek és regények ábrázolni szokták.
Felkészült, tapasztalt, képzett szakember, aki egyaránt otthonosan mozog a vállalkozások, a jogszabályok és a számok birodalmában is. Nem az a könyvelő, aki napi robotjában, a meghatározott szabályok szerint meghatározott rubrikákba írja, másolja a számítógépbe a számlák adatait, és a gép eredményét kinyomtatja, vagy széles mosollyal tudatja főnökével, megbízójával.
A könyvelő az, aki a bizonylat kézbefogásakor látja előre annak hatását, következményét, helyét, szerepét. Aki már előre tudja mondani, hogy milyen gazdasági eseménynek kellene ahhoz történnie, hogy a vállalkozás útja döccenőmentes legyen.
A könyvelő az, aki kellő felkészültségével partnere bármelyik adóellenőrnek, bármelyik adónemben, bármilyen témában. Az, aki ismeri és alkalmazza a tb-szabályokat, aki otthonos a munkaügyekben, munkavédelemben, aki érdemben hozzá tud szólni a bankügyekhez, aki járatos a társasági jogban, a hitelügyekben, és még sorolhatnánk…

Láthatjuk, hogy a könyvelő korunk modern polihisztora, akinek képességein kívül emberi tulajdonságainak is olyannak kell lennie, hogy még a rossz hírt is elfogadják tőle, mert tudják, hogy segíteni tud, akar és fog.

Egy nagyon nagy, vagy egy kellően nagy vállalkozás megteheti, hogy a gombostű mozgásának követésére gombostű-nyilvántartót,-anyagkiírót,-revízort,-könyvelőt tart, illetve nagyságrendje miatt tartania kell. A gombostű-könyvelő – értelemszerűen – egy idő után a gombostű lelki életét is ismeri, az Apeh gombostű-ügyi szakellenőrével évekig tartó bírósági eljárásban vitatkozik, de nagy bajba kerül, ha egy kisvállalkozáshoz kerül, vagy a szomszédja megkérdezi a 100-as szegek kiegyenesítésének szabályairól…

Kis- és közepes vállakozások nem tudnak megfelelő szakembert alkalmazni; a kellően felkészült, dinamikus, széleslátókörű szakemberek már könyvelő irodában dolgoznak, vállalkozóként, vagy önálló munkatársként, vagy, ha nem, akkor a fizetendő terhek akkorák, hogy nem tudják alkalmazni őket önállóan.

Könyvelő Iroda: ott találjuk az igazán alkalmas, igazán magasan képzett, igazán szándékainkat megvalósítani tudó szakembereket ! Lehetnek szépek és csúnyák, mosolygósak és morózusak, bájosak és durvák – ahány ember, annyiféle. Egy Könyvelő Iroda ereje abban (is) rejtőzik, hogy a sokféle embert egységgé kovácsolja, de ami a legfontosabb: a szakmai elitje, a megbízhatóság és precízség csúcsa, az ügyfélközpontúsága utolérhetetlen. Egy könyvelő irodában minden eset előfordul, mindenre van, volt és lesz valamilyen megoldás, ami a megbízó számára pozitív lehet.