A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma
A mindennapi szóhasználatban összemosódik a közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma, azonban az előbbi egy jogi személy típus, az utóbbi pedig meghatározott szervezetek minősítését jelenti. 2007. július 1-e után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
A közhasznú társaság 2007. július 1-ét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett:
- társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
- alapítvány,
- közalapítvány,
- közhasznú társaság,
- köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi),
- országos sportági szakszövetség,
- a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács,
- a Magyar Rektori Konferencia,
- európai területi együttműködési csoportosulás,
- nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
- közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
- nonprofit gazdasági társaság.
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél (a továbbiakban együtt: bíróság) kell benyújtani.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.
A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg, a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.
A közhasznú tevékenységek listája
A közhasznú szervezetekről szóló törvény (1997. évi CLVI. tv.) 23 pontban, tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek közhasznúnak minősülnek, ilyen például:
- az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
- a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása;
- a műemlékvédelem;
a tudományos tevékenység, kutatás;
a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
- a természetvédelem, állatvédelem;
- a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
- a fogyasztóvédelem;
- a rehabilitációs foglalkoztatás;
- az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység;
- a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.
A közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság
A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. Fontos, hogy a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
A közhasznú társaság 2007. július 1-ét követő két éven belül köteles választani az alábbiak közül:
- a társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább, vagy
- más nonprofit gazdasági társasággá alakul át, vagy
- jogutód nélküli megszűnik.
A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza
Ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-étől pedig kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.
Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-étől pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.
A cégbíróság a közhasznú társaság közhasznú szervezeti jogállását akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha a közhasznú társaság a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat. A közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja és a közhasznúsági fokozat a cégbíróságok által vezetett cégnyilvántartásban is szerepel.
Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, tehát ez esetben a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között, az a társaság vagyonát gyarapítja. A nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. Ennek megvalósítására alapítható a társasági törvény szerint nonprofit gazdasági társaság. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.
Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
A közhasznú társaság nem régóta létező cégforma. Azt, hogy nem tipikusan gazdasági társaság, mutatja az is, hogy az arra vonatkozó speciális szabályokat a többi gazdasági társaságtól eltérően a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény tartalmazza. Ugyanakkor a bejegyzésére, módosítására, törlésére vonatkozó eljárási szabályok azonosak a többi gazdasági társaságra vonatkozó szabályokkal.
A gyakorlatban ilyen társaságokat főként önkormányzatok hoznak létre, hogy az addig intézmények által ellátott feladatokat a jövőben egy hatékonyabb, bevétel szerzésére is képes, de a közhasznúságot szem előtt tartó gazdasági társaság útján lássák el. A jogalkotó pedig a közhasznúságot értékelve számos kedvezménnyel segíti működését (illeték-, adó-, vámkedvezmények), illetve előnyöket biztosít a közhasznú szervezett támogatóknak is (adókedvezmény
Közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság létesítése
Közhasznú társaság 2007. július 1-e után nem alapítható.
2007. július 1-től nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaság alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A társaság alapítására, működésére a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról szabályait kell alkalmazni.
Így például, ha nonprofit korlátolt felelősségű társaságot kívánunk alapítani, akkor a kft.-re irányadó előírásoknak megfelelően kell eljárni. Vagyis az ilyen társasági forma alapításához minimum 500.000 Ft. törzstőkére van szükség, amely állhat pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) is. Nonprofit korlátolt felelősségű társaság kizárólag apporttal is alapítható.
A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni.
A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.
A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Ha az apportot a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
Az apportálás után a vagyon a társaság vagyonává válik, azzal a cég sajátjaként rendelkezhet, azt megterhelheti, eladhatja, elcserélheti.
Abban az esetben, ha a meglévő közhasznú társaság alakul át nonprofit korlátolt felelősségű társasággá, akkor társasági szerződésének módosítása elegendő.
Gazdasági társaság átalakulása nonprofit gazdasági társasággá
Nonprofit gazdasági társaság alapítható úgy, hogy a tagok eleve elhatározzák: közhasznú tevékenység folytatása érdekében hozzák létre a gazdasági társaságot. Az is előfordulhat, hogy a már működő gazdasági társaság nonprofit gazdasági társasággá alakul át. Ekkor a nonprofit gazdasági társaság lesz a cég jogutóda, és természetesen ennek megfelelően a közhasznú feladattal bővíteni, és az eltérő szabályokkal módosítani kell a létesítő okiratot.
Fordítva azonban ez már nem lehetséges. A közhasznú társaság, illetve a nonprofit gazdasági társaság nem alakulhat át nyereség érdekeltségű gazdasági társasággá, hiszen a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság lényege veszne el az átalakulással, a közhasznú feladat ellátása nem lenne így biztosított. Közhasznú társaság valamint nonprofit gazdasági társaság csak másik nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, vagy több nonprofit gazdasági társasággá válhat szét.
A nyereségérdekeltségű céggé való átalakulásra már csak azért sincs lehetőség, mert a közhasznú társaság valamint a nonprofit gazdasági társaság létesítő okiratában arról is rendelkezni kell, hogy a közhasznú célt szolgáló vagyon egy esetleges megszűnés esetén milyen feladatra használható. Természetesen itt is csak közhasznú célra lehet azt fordítani.
Ha a jogalkotó megengedné, hogy a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság nyereségérdekeltségű gazdasági társasággá alakulna át, akkor azt a vagyont, amivel a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság rendelkezik, nem közhasznú célra lehetne fordítani, hanem az a tagok üzleti érdekét szolgálná az átalakulást követően.
A kht.-k és a nonprofit gazdasági társaságok működésére vonatkozó szabályok
A még működő közhasznú társaságok működésre vonatkozó szabályok néhány eltéréssel azok, amelyet a korlátolt felelősségű társaságnál kell alkalmazni. Eltérés a kft.-hez képest azonban, hogy a közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Nemcsak a nagy vagyonú vagy nagy alkalmazotti létszámú társaság esetén kötelező felügyelő bizottságot létrehozni és könyvvizsgálót választani, hanem minden esetben, ha a gazdasági társaság közhasznú társaságként működik.
Ezek a szigorúbb szabályok azonban már nem érvényesülnek a nonprofit gazdasági társaságoknál, hiszen ott a választott társasági forma előírásainak kell megfelelni, így például a nonprofit korlátolt felelősségű társaságnál főszabályként nem szükséges felügyelőbizottság valamint könyvvizsgáló választása.
Taggyűlés, közhasznú szerződés
Abban az esetben, ha nonprofit kft-t alapítunk, illetve a még működő közhasznú társaságok esetében a kft.-re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a taggyűlés összehívására, működésére, a határozathozatal rendjére is. Nagy szabadsága van az alapítóknak a működési rend kialakításában. A törvényben meghatározottakon túl bármilyen kérdést a taggyűlés hatáskörébe utalhatnak az alapítók. A kft.-re előírt kötelező taggyűlési hatáskörön túl közhasznú társaság taggyűlésének kell dönteni a közhasznú szerződés jóváhagyásáról is. A közhasznú szerződés valójában arról szól, hogy van egy olyan tevékenység, amit vagy az államnak vagy az önkormányzatnak kell ellátni. Ezt a feladatot veszi át a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság akkor, amikor például oktatást szervez, kulturális tevékenységet végez, vagy gondoskodik a környezetvédelemről stb. Ezeknek a feladatoknak az ellátására szerződést kell kötni, amelyben meghatározzák a felek, hogy konkrétan mit és hogyan kell a közhasznú társaságnak illetve a nonprofit gazdasági társaságnak ellátnia. Az ügyvezető által megkötött közhasznúsági szerződés akkor lesz érvényes, ha azt a taggyűlés jóváhagyta. Fontos tudni, hogy a szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni.
A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje
A közhasznú szervezet működésére vonatkozóan jóval részletesebb szabályokat kell tartalmaznia a létesítő okiratnak, mint más gazdálkodó szervezetnek. Ezzel is próbálják garantálni, hogy a közhasznú szervezet valóban ne egyének vagyonszerzését szolgálhassa, hanem főként arra legyen hivatott, hogy a közhasznú feladatot minél színvonalasabban ellássa.
A közhasznú szervezet is jogosult gazdálkodó tevékenységet végezni, ennek eredményét azonban a közhasznú feladat ellátására kell fordítania. A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
- vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
- az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
A közhasznúsági jelentés
A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amely tartalmazza:
- a számviteli beszámolót;
- a költségvetési támogatás felhasználását;
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
- a cél szerinti juttatások kimutatását;
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Nagy jelentősége van annak a szabálynak is, miszerint ebbe a jelentésbe bárki betekinthet, tehát ezzel a nyilvánossággal biztosított, hogy valóban ez a gazdasági társaság a köz hasznát szolgálja. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
A közhasznú szervezetek ellenőrzése
A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
Amikor a bíróság a közhasznú szervezetet nyilvántartásba veszi, akkor az erről szóló határozat egy példányát mindig meg kell küldenie az ügyészségnek is, akinek fellebbezési joga van akkor, ha a közhasznúságra vonatkozó szigorúbb működési szabályokat nem látja az alapító okirat alapján biztosítottnak, vagy a közhasznú cél megvalósítását tartja kétségesnek.
Forrás: Magyarország.hu
Címkék:
költségvetés,
közhasznú,
közhasznú szervezet,
közhasznúság,
közhasznúsági jelentés,
nonprofit,
támogatás
z egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.
Az Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, amely ? 
Bejegyzések (RSS)