Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.
13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.
Emelkedik a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.
A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.
A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.
Javítás:2010.02.03. – 23:06 A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).
Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.
2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.
A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…):
Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).
Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.
Folyamatosan visszatérő téma, hogy a negatív saját tőkével rendelkező társaságok milyen módon tudják rendezni tőkeszerkezetüket. Már évek óta nem javasoljuk a tagi kölcsön elengedését, mert azt illeték terheli. Most viszont újra változnak a törvények.
Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) és o) pontja szerint 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól:
?a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak ? az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ? ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is ? útján történő megszerzése, azaz a gépjármű és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő vagyonszerzés?
Mindez azt jelenti, hogy már nem illetékköteles például a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Gyakori eset lehet még például az anya-leány vállalatok -vagy egyéb vállalkozások - közötti szállítói tartozások elengedése. Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy ezt akár később is megtehetjük, még egy változásról szeretnék beszámolni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be
A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.
Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.
Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – „senki sem tud elbújni”.
Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.
A részleteiben is megismert csomagban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg.
Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik. Úgy tűnik, hogy az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adó- és járuléknem, amely érintetlen marad, amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kormány, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.
Az adózási és számviteli szabályok ideiglenes módosításával tenné könnyebbé a cégek helyzetét a Pricewaterhouse Coopers. A nagy tanácsadó cég olyan javaslatcsomagot terjeszt a Pénzügyminisztérium (PM), illetve a kormány elé, amely azt szolgálja, hogy a gazdasági válság okozta nehézségekre a vállalkozások – ha lehet – ne létszámleépítéssel, a tervezett beruházások elhalasztásával, esetleg tevékenységük felhagyásával reagáljanak, valamint megőrizzék likviditásukat.
Gazdasági recesszió időszakában az átlagosnál is gyakoribb, hogy a cégek nem tudnak egymásnak fizetni. A tanácsadó cég ezért olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé tennék, hogy adót csak azok után a kiszámlázott összegek után kelljen fizetni, amelyek meg is érkeznek, illetve az adófizetést lehessen az összeg beérkezéséig halasztani. Ehhez a kétes követelésekre képzett céltartalék szabályainak lazítására lenne szükség. Az áfabefizetést illetően pedig arra, hogy ha hosszú ideig nem folyik be a bevétel, amelynek áfáját a cég már befizette a költségvetésbe, akkor azt visszaigényelhesse. Ellenben, ha ő nem fizet más vállalkozásnak ugyanennyi ideig, az általa levont áfát neki kelljen befizetnie a költségvetésbe.
2009. január 01-től 69 ezerről 71.500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezerre emelkedik a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma.
A változás a tavalyi 56.190,- forintos nettó jövedelemmel szemben 1.620 forinttal magasabb, 57.814,- forintos nettó jövedelmet jelent.
A munkáltatók járulékterhei a – változásnak megfelelően – kismértékben emelkedni fognak a minimálbér fizetése esetén.
Kellemetlen meglepetés is érheti azokat, akiknek éves jövedelmük eddig 1 millió 700 ezer forint (havi 141.666,- Ft) volt, és kapnak – mondjuk – 2 %-os béremelést.
Adóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.
Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:
„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.
Az idei évtől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kikerültek a korhatár előtti ellátásra jogosultak és a rokkantsági nyugdíjasok, emellett változtak a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályok. Hulák Zsuzsanna, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője összefoglalta a legfontosabb változásokat. […]
Magyarország a társadalombiztosítás területén számos egyezményt kötött. Ezek az egyezmények többek között azért jöttek létre, hogy ha a magyar állampolgár a másik, egyezményt kötött országban dolgozik, akkor a biztosítása alapján szerzett jogosultságai ne vesszenek el, illetve ha a magyar állampolgárok a másik egyezményt kötő országba utaznak, akkor az ott t […]
A növekvő költségek és közterhek spórolásra késztetik a vállalkozásokat. Érdemes például a telephely (iroda) bérlési költségeket olcsóbb megoldásokkal kiváltani. […]
A felmérések szerint egyre nagyobb Obama előnye a legvalószínűbb ellenjelölttel szemben, a szakértő szerint azonban egy gyakorlatias kihívó leválthatja. […]
Miközben idén is a bérek tervezett emelkedése nem éri el az infláció növekedését, a vezetők továbbra is nyertesei változtatásoknak - derül ki a Hay Group felméréséből. Az idei már az ötödik olyan év lesz ... ... […]
Jó hír, hogy a munkáltatók a vártnál kisebb arányban szüntették meg cafeteria-rendszerüket 2012-ben, ám a növekvő terhek miatt a munkavállalók többsége kevesebb juttatásban részesül. A magasabb közterhek ... ... […]
Kiemelkedően sok szabálytalanságot tapasztal az adóhatóság: nem ritka, hogy zsebbe fizet a páciens, a plasztikai műtéteket pedig áfaspórolási okokból gyógyító tevékenységnek álcázzák. A Nemzeti Adó- ... ... […]
Tavaly 11 ilyen esetben végzett felderítést és nyomozást a NAV, az elkövetési érték pedig 2,5 milliárd forint volt. Jelentősen csökkent a magyar szinkronnal illegálisan forgalomba kerülő premier filmek ... ... […]
Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:
Folyamatosan visszatérő téma, hogy a negatív saját tőkével rendelkező társaságok milyen módon tudják rendezni tőkeszerkezetüket. Már évek óta nem javasoljuk a tagi kölcsön elengedését, mert azt illeték terheli. Most viszont újra változnak a törvények.
Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.
Bejegyzések (RSS)