KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Érdemes volt annyi energiát fektetni a magyarázatba, de még érdemesebb volt ágálni ellene:  Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész hatályban marad.

A döntés akkor válik hivatalossá, amikor az a Magyar Közlönyben megjelenik, de addig ismertetjük az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát:

756/B/2009. AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 2. § 1-10., 14., 16-17., 19-22. pontja, 4-16. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?1. § (1) Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi.?

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 33. § (11) bekezdése, 33. § (12) bekezdésének ?? a (11) bekezdés szerinti esetet kivéve ?? és ?lakóingatlanról,? szövegrésze, 129. § (2)-(3) bekezdése és 168. § (8) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) és (12) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?(10) A magánszemély adózó ? amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével ? az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett ? ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is ?, továbbá ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti.?

?(12) Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni arról a vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn.?

3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

4. Az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 3. §-a, 17. §-a, 20-21. §-a, 23. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32-34. §-a és 36. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Még alig lépett hatályba a 2009 évi XXXV-ös törvény, máris módosították annak paragrafusait. Így az új áfa kulcsra való áttéréskor kivételes szabályt kell alkalmazni egyes lakóingatlan-értékesítések esetében.

Nem újdonság, hogy 2009. július 1-től az általános áfa kulcs 25%. A módosítás hatályba léptető rendelkezése szerint az új adókulcs meghatározásánál ? az 58. § szerinti ügyletek kivételével ? azt kell vizsgálni, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Ha az adófizetési kötelezettség július 1 előtti időpontra esik, akkor az áfa kulcs 20%, míg, ha június 30 utáni időpontra, akkor pedig 25 %.

Ezek alapján a lakóingatlanok vásárlásánál nem azt kell vizsgálni, hogy azt mikor építik, hanem azt, hogy az ügyletnek mikori a teljesítési időpontja. (Az áfa törvény 55. § alapján a részteljesítés is teljesítési időpontot eredményez.)

Így előfordulhat, hogy egy szinte teljes egészében júniusig épülő lakóingatlan, amit 2009. június 30. után adnak át, így a tényállásszerű megvalósulás már az új adókulcs hatálya alá esik, teljes egészében 25 % áfa kulcs hatálya alá esik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).

Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A  földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A mai naptól még szigorúbb szabályok vonatkoznak a lakások, házak építőire. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása elsősorban a környezet- és értékvédelmet, az esztétikát, az élhetőséget, valamint az akadálymentesítés elvét szolgálja:

valamennyi építési övezetben el lehet majd helyezni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos berendezéseket,

a zajvédelem érdekében a lakóingatlanokat az autópályák tengelyétől számított legalább 250 méterre kell felépíteni,

már tízméteres szintkülönbség esetén sem kerülhető el a lift elhelyezése (az eddigi 13,65 méter helyett),

az új otthonok legalább egy szobájánál az alapterületnek el kell érnie, vagy meg kell haladnia a 17 négyzetmétert, a főző- és étkezőfunkció összterületén kívül kell eleget tenni e rendelkezésnek,

az építési vállalkozók szeptember 1-től csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük (az építőipari rezsióradíj az egy munkaórára vetített összes költséget és nyereséget tartalmazza; a minimális rezsióradíj számítási alapja az építőipari ágazati kollektív szerződésben szereplő minimális szakmunkásalapbér bruttó értéke), 

az építőiparban szokásos élőmunka-normatíva szorozva a rezsióradíjjal; az ennél alacsonyabb munkadíjjal készült költségvetés irreálisan alacsonynak minősül.

Szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok:

tilos a zaklatás és a megtévesztés,

a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 15 ezer forint, felső határ  a vállalkozás árbevételének öt százaléka, legfeljebb 100 millió forint, a vásárlók széles körének biztonságát veszélyeztető termék esetében azonban kétmilliárd forint is lehet.

eljárási bírság szabható ki, ha a vállalkozás a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.

a veszélyes játékok forgalmazása is tisztességtelen kereskedelmi tevékenységnek minősül.

egy szervezet, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Szolgálat felügyeli, illetve ellenőrzi az élelmiszereket

Változtak a kamionstop szabályai: A módosítás szélesebb idősávban tette lehetővé a tehergépkocsik közlekedését, ám szigorúbb követelményeket is támasztott a fuvarozókkal szemben.

a nyári időszak kezdete június 15-ről július 1-re tolódott, a nyári forgalomkorlátozási időszak vége augusztus 31-e marad,

szombat reggel helyett délután három órától lép életbe a korlátozás, a forgalomkorlátozási időszak vége, a vasárnap 22 órai időpont nem változott,

csak az Euro-3 vagy az annál magasabb kategóriába tartozó járművek mentesülhetnek a korlátozások alól

Tilos elégetni, vagy hulladékként kidobni a gépjárművek akkumulátorait:

a gyártóknak a jelenleginél magasabb arányban kell gyűjteniük a használt elemeket és akkumulátorokat,

a begyűjtött hulladékot teljes mértékben fel kell dolgozniuk.