KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet.

A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor:

• Az adójóváírás megszűnik.
• Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs.
• Adóelőleg számítási módszerek:

- Szja tv. 47.§.(8) szerint

A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben majd letölhető lesz egy excel tábla, ami a számítás menetét szemlélteti.)

 - Göngyölített számítás

Adóalap-kiegészítést csak akkor kezdünk számolni, ha a halmozott jövedelem eléri a 2.424.00 Ft-ot.

- Kifizetői számítás

A teljes kifizetett összegre számolunk adóalap-kiegészítést

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A Magyar Közlöny 2011. december 22-i, 157. számában megjelent a A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a garantált bérminimum összege a fenti táblázat havibér összegeivel egyezik meg (93.000,- Ft, illetve 108.000,- Ft).

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a munkavállaló iskolai végzettsége dönti el, hogy számára minimálbért, vagy garantált bérminimumot kell a munkavállaló részéről biztosítani, hanem a betöltött munkakör!

Példaszerűen, magyarán szólva: amennyiben egy frissen végzett orvos utcaseprőnek megy, akkor havi 93ezer Ft minimálbért kell legalább kapnia, amennyiben kisegítő pincérnek, vagy jegyellenőrnek, vagy orvosnak áll, akkor havi 108ezer Ft garantált bérminimumot kell legalább biztosítani számára.

Az is fontos információ (néha bizonytalanság tapasztalható a kérdésben), hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén bruttó összeget kell érteni a felsorolt összegek esetén.

A minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása minden munkavállaló (beleértve a a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állókat is) esetében kötelező 2012. január elsejétől.

37 % lesz az EVA mértéke 2012-ben, 30 millió forintos az árbevétel-határ!

Nem ez a 37 % volt az egyetlen hír, amelynek nem örvendünk. Hétfőn még egyezkedett a Fidesz-frakció és a Kormány, mára pedig itt a megállapodásuk eredménye: 37 %.

Néhány varázsszám addig, amíg parlamenti képviselők végleg rábólintanak arra, amiről a büfében már úgyis megegyeztek:

- Nagyjából 7millió forint éves árbevétel alatt nem érdemes evázni, illetve akkor van valamelyest értelme, ha a költségek (beleértve a saját kivétet és közterheket is) szintje az árbevétel maximum 13 %-a,

- 10millió forint bruttó bevételnél a költség-százalék 16-17 %-nál ne legyen több,

- 30 millió forint bruttó bevételnél a 22-24 % körüli költségszinttel kell maximális plafonként kalkulálni.

37 %, és mindez a megemelkedett közterhek mellé, amolyan magyaros, virtusos karácsonyi előajándék-féle.

Ugye, arról sem feledkezünk meg, hogy a minimálbér is jelentősen megugrik, és ezen a megugráson terpeszkedik a növekedett közteher. Ahh, mit is mondunk: lesz ahol nem erre a minimálbérre pakolódik a súly, hanem annak másfélszeresére…

És az előrehozott öregségi nyugdíjasok, akiknek a nyugdíja éppen elegendő vagy a lakásrezsire, vagy a gyógyszerre? És vállalkozóként dolgoznak. Vége a „jó világnak”, ők nem minősülnek 2012. január 1-től kiegészítő tevékenységet végzőknek, és ők is teljes terhet fizetnek azért, hogy meg akarnának élni.

Oh, alig néhány-százezren vannak csak, akiknek a gyomra összeszorul, aggódnak saját magukért, a gyerekeik megélhetéséért. Nagy kérdés, hogy a munkanélküli gyermek támogassa-e a minimálnyugdíjas szüleit, vagy menjenek mindannyian kölcsönkérni a templom egerétől?

Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a „szakmai minimálbér” fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja.

Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket.

Egyéni vállalkozók

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek.

Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie.
A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg.

Tehát:
Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a járulékokat, de minimum a minimálbér után
-    evás: a minimálbér után fizet, kivéve, ha magasabb járulékalapot fizet be.
Aki nem a vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizet járulékot
-    evás, akkor a törvényben meghatározott alap után (nyugdíjasok 10%, munkaviszony mellettiek 4%) után fizetnek járulékot.

NEM lehetséges megoldás, hogy a nem evás egyéni vállalkozó úgy fizessen magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt kivétként nem veszi ki!

Tehát, ha valaki magasabb ellátások érdekében pl. 150 ezer forint után szeretne járulékot fizetni, akkor ezt kivétként is el kell számolnia, és az szja-t is meg kell fizetnie.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig:

- a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő,

- az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik,

- a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás),

- megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre,

- megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után),

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.

A)  Fogalmak

Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás

a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,

c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

d) alkalmi munkára

létesíthető.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1.   háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,

2.   mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,

3.   növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,

4.   idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,

5.   alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben?

A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami alaposan felzaklatta az érintettek körét. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Kiáramlanak a kiskapukon, vagyis munkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem megy, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, azzal hogy veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat a minimálbér szerint!

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.

(A táblázat második és harmadik oszlopának értékeit a középfokú végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben kell alkalmazni.)

A változások táblázatba foglalt áttekintése: