KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be

A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.

Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.

Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – „senki sem tud elbújni”.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.

A részleteiben is megismert csomagban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg.

Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik. Úgy tűnik, hogy az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adó- és járuléknem, amely érintetlen marad, amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kormány, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2009. január elsejétől havi 71.500,- forintra nőtt a minimálbér.

A 321/2008. (XII. 29.) Kormányrendelet szabályozza a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét.

Gyökeresen megváltozott a szakmunkások bérminimumrendszere is, ugyanis januártól nem kell differenciálni közöttük a gyakorlati idő alapján. Mindenki egyforma összegben részesül, ami az első félévben havi 87.000,- forint, majd júliustól 87.500,- forint lesz.

A változás a közszférában dolgozókat is érinti, mivel illetményüket a kormányrendelet „befagyasztotta”, ezáltal már az idei 13. havi illetményük kifizetésére sem kerül sor. Ez a korlátozás azonban a havi bruttó 180.000,- forintot vagy annál kevesebbet keresőkre nem vonatkozik, ők ugyanis, 12 hónapra lebontva megkapják az elmaradt 13. havi fizetésüknek megfelelő összeget. A havi bruttó 180 ezer forint fölött keresők fix összegű kompenzációban részesülnek, aminek havi értéke, bruttó 15 ezer forint.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tudjuk jól, hogy szüleink, nagyszüleink egy életen át robotoltak, és a nyugdíjazásuk azért történik, hogy életük küzdelmét kipihenhessék, csökkenő teljesítőképességük miatt ne szenvedjenek versenyhátrányt a munkaerőpiacon, hogy hátralévő életüket nyugalommal töltsék, erejüket, energiájukat az őket követő nemzedék lelki harmóniában történő felnevelésére fordíthassák, hogy örüljenek gyermekeik sikereinek, hogy átadhassák a stafétabotot.

Tiszteletet a dolgos éveknek!

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az anyagi élet nem engedi meg sokszor (vagy éppen tetterejük), hogy felhőtlenül élvezzék a nyugdíjat, és ezért kiegészítő keresetre van szükségük, a nyugdíj mellett dolgozniuk kell.

Valljuk be őszintén, nehéz szembenézni azzal a nyugdíjas szülővel, akinek dolgoznia kell, ugyanakkor elveszik tőle az egy élet munkája után járó (általa és a munkaadó által) megfizetett nyugdíjat…

Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az úgynevezett bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2009. január 01-től 69 ezerről 71.500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezerre emelkedik a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma.

A változás a tavalyi 56.190,- forintos nettó jövedelemmel szemben 1.620 forinttal magasabb, 57.814,-  forintos nettó jövedelmet jelent.

A munkáltatók járulékterhei  a – változásnak megfelelően – kismértékben emelkedni fognak a minimálbér fizetése esetén.

Kellemetlen meglepetés is érheti azokat, akiknek éves jövedelmük eddig 1 millió 700 ezer forint (havi 141.666,- Ft) volt, és kapnak – mondjuk – 2 %-os béremelést.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »