KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Feltöltési kötelezettség magyarul annyit jelent, hogy az állam a közösségi feladatainak ellátására szolgáló jussát szeretné a tárgyévben a zsebében tudni.

A feltöltési kötelezettség nem magyarul annyit tesz, hogy

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.

Az előbb idézett jogszabályi részlet a társasági adó tekintetében rendelkezik, de nem szabad elfeledkezni a helyi iparűzési adóról sem. Az Art. 32. § (1)  bekezdése alapján:

Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

A feltöltési kötelezettséget nem elegendő teljesíteni (befizetni), hanem arról bevallást is kell benyújtani december 20-ig, mind a társasági adó, mind a helyi iparűzési adó vonatkozásában!

És mi a helyzet az eva hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kérdések egyáltalán nem tartoznak a könyvelés kompetenciájába! A figyelemfelhívást azért tesszük, mert tapasztaltuk Ügyfeleink ügyletei kapcsán, hogy az eljáró hatóságok ellenőrzési tevékenysége e téren (is) fokozódik, és figyelmeztettek bennünket a különböző tanfolyamokon, hogy július 1-i változások után súlyos büntetések kerülnek kiszabásra.

(Itt jegyezzük, meg, hogy ugyancsak nem könyvelői kompetencia pl. a foglalkoztatás egészségügyi szerződések megléte, vagy a munkaügyi kérdések, vagy az üzlet nyitvatartási szabályok kérdése, vagy a munkaidőrend kérdések, stb. egyike sem, de gyakorlati tapasztalatainkat igyekszünk az Ügyfeleink javára kamatoztatni, figyelmüket felhívni ? tehát, nem csak klasszikusan a számlákba temetkezünk. Ugyanakkor sokan kezdik úgy gondolni, hogy minden a könyvelés feladata? Ja, és a balféknél balfékebb szabályokat, büntetéseket sem a könyvelők találják ki… )

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a parlament 2008 végén elfogadta, így a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában újabb, jelentős változások léptek hatályba 2009. január 1-től. A módosítás a kereskedelmi csomagolás területét nagy részben érinti, ami a termékdíj bevallással foglalkozó szakembereknek okoz újabb és újabb nehézségeket, eredményez számtalan kérdést. Ráadásul 2009. június 1-től újra változott a termékdíj törvény, és ezáltal változnak a végrehajtási rendeletek is! Az életbe lépő változások ismét nagyon fontos és érzékeny területeit érintik a szabályozásnak.

2009-től új díjszámítási rendszer lépett életbe az italcsomagolások, kereskedelmi csomagolások területén, illetve változtak a nyilvántartásra, átvállalásra, bérgyártásra vonatkozó szabályok. Több mint százezer céget érint a szabályozás, ráadásul a díjfizetést a vámhatóság ellenőrzi, amely érezhetően nagyobb hangsúlyt fektet a területre, mint a korábban eljáró adóhatóság, ebből következően komoly a mulasztásokkal kapcsolatos bírság kockázata.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A mai napon közzétette, és letölthető az APEH honlapjáról a Bírságolási kézikönyv. A 45 oldalas .pdf dokumentumot 2009. április 17-én zárták le. A későbbiekben még vissza fogunk térni néhány tartalomra, most ízelítőül álljon itt a bevezető szövege:

Az APEH szankcionálási tevékenysége során adóhatósági szankcióként – többek között- adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki.

A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében.

Az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény [továbbiakban: Art.] 170. § – 172. §-ai általános érvénnyel szabályozzák az állami adóhatóság által alkalmazható bírság fajtáit, a bírságkiszabás feltételeit és mértékét.

Jelen tájékoztató célja, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott – általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó – elveket.

Ez a tájékoztató nem minősül jogszabálynak, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ezért alkalmazása az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelező.

Aki úgy érzi, hogy erős az idegzete, vagy egyszerűen csak érdekli, ide kattintva honlapunkról is letöltheti az APEH Bírságolási kézikönyvét:

APEH Bírságolási kézikönyv