KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Kedves Látogatóink! Hölgyeim és Uraim!

Számolatlanul érkezik a kérdés a nők 40 éves jogosító idővel, kedvezménnyel történő nyugdíjba vonulásával kapcsolatos írásunkhoz; nem véletlen az országos érdeklődést kiváltó ügyben történő érdeklődés – édesanyáink, nagymamáink, a nők érintettek benne!

Hangsúlyozzuk! Nem elfogadott törvényről, hanem törvényjavaslatról van szó, a Magyar Köztársaság Kormányának T/1745. számú törvényjavaslatáról, az 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról!

Szó szerint idézzük a javaslatból a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat-részt:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet.”

A törvényjavaslatot 2010. november 19-én nyújtották be, sürgősségi tárgyalási módot jelölve. 2010. december 6-án délután megszavazták, hogy részletes vitára bocsájtják (291 igen, 56 nem szavazattal).

A törvényjavaslat egészéhez (amely nem csak ezt a kérdést hivatott eldönteni) 21 módosító és 12 kapcsolódó módosító javaslat érkezett, melyek közül jelen írásunk szempontjából fontos javaslatok az alábbiak:

Módosító javaslatok

T/1745/4, T/1745/7, T/1745/10, T/1745/15, T/1745/17, T/1745/18, T/1745/20, T/1745/23, T/1745/24

Kapcsolódó módosító javaslatok

T/1745/34, T/1745/35, T/1745/36, T/1745/37,

Tehát, 9 módosító és 4 kapcsolódó módosító javaslat érkezett a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban.

A javaslatokat összevetve úgy tűnik, hogy marad a 40 évnyi jogosító idő (ami az eredeti javaslat szerint minimum 32 év tényleges munkaviszonyból és a maradéknyi idő a gyerekneveléssel töltött időből állna). A javaslatok arra mutatnak, hogy a tényleges munkaviszony tartalmát némileg változtatnák pl. a szakképzési évek, vagy a főiskolai képzés éveinek számával, vagy a fogyatékos gyermek nevelésével tötött ápolási idővel. Az egyetemi évekről egyáltalán, a munkájukat önhibájukon kívül elvesztettek éveiről csak szórványosan olvashatunk.  Olyan javaslat is volt, mely a jogosító idő egyezzen meg a szolgálati idővel – szerintünk igen ésszerű és humánus - elképzelést terjeszti elő.

Több javaslat foglalkozott a nagycsaládosok kedvezményével, a fogyatékosokat nevelők kedvezményével is (csökkenjen a jogosító idő).

(Nem teljesen a címbeli témához tartozó, de érdekességként megjegyezzük, hogy érkezett javaslat

- a korengedményes nyugdíj idei évben lejáró határidejének újabb meghosszabbítására,

- az adatszolgáltatás (nyenyi) végleges eltörlésére,

- a férfiakra is kiterjesztendő kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségre is – ezek eredményét is kíváncsian várjuk!)

Megígérjük, hogy a továbbiakban is fokozott figyelemmel fogjuk kísérni a kérdést, és a döntés eredményéről a lehető leggyorsabban tájékoztatni fogjuk Önöket.

Az már most is látható, hogy nem csak a törvényjavaslat borzolja a kedélyeket, hanem a módosító javaslatokkal együttolvasott javaslat is sok nyitott kérdést fog hagyni (munkanélküli időszak, ápolási díjas időszak, stb.), és bizonyára lesz a kihirdetést követően is értelmezni, magyarázni való.

Kérjük Önöket, hogy a törvénymódosítás megjelenéséig konkrét, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos, kérdésekkel ne forduljanak hozzánk, mert többet nem tudun mondani annál, mint amit ezzel kapcsolatban írásainkban közzétettünk!

Köszönjük szépen figyelmüket, megértésüket!

Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van:

- életkori feltétel,

- előírt minimális szolgálati idő és

- a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára:

1. közös megegyezéssel való megszüntetés

- mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt
– munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés

2. rendes felmondás a munkáltató részéről

- ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a „védett korban” – 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!)
– munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is – plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti „védett kor” miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban.

3. rendes felmondás a munkavállaló részéről

- ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető – ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell, felmondási idő elteltével fog megszűnni a munkaviszony. (Hossza az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függ.)
A teljes felmondási időt le kell dolgozni, nincs végkielégítés.

A ki nem vett szabadság pénzben megváltandó a munkaviszony megszűnése esetén. Kivenni a munkáltatóval történő egyeztetés szerint lehet, mert a munkavállaló csak alapszabadsága negyedével rendelkezik szabadon, a fennmaradó részt a munkáltató adja ki a munkavállaló meghallgatását követően.

(Forrás: Adózóna)

A mai napon kaptunk egy nagyon érdekes kérdést, amiről úgy gondoltuk, hogy egy részéről mindenképpen érdemes aktualizálni tudásunkat (idézünk a kérdésből):
„… mi diákok vagyunk, de tanulás mellett alkalmi munkát vállalunk. Április 1., 2. és 5-én dolgoztam ….
…azt is hozzátették most a héten, hogy be kell lépnünk egy magánnyugdíjpénztárba, hogy el tudjanak számolni. Ez igaz? Mert én úgy tudom hogy mivel diákok vagyunk erre nem lehet kötelezni attól, hogy alkalmi munkát vállalunk és a havi 15 napot nem is lépjük túl? ebben a hónapban meg az 5 napot se lépjük túl.”

Magánnyugdíjpénztári tag az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül.

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 3. §-a kimondja:

Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki

- Magyarországon
– első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban
– még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).

Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

- Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
– első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
– a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.

A)  Fogalmak

Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás

a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,

c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

d) alkalmi munkára

létesíthető.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1.   háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,

2.   mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,

3.   növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,

4.   idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,

5.   alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az iskolai szünetben sok diák dönt úgy, hogy a nyarat – vagy legalábbis egy részét – munkával tölti. A munkáért kapott pénz mindenkinek jól jön, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a befolyó zsebpénz után is kell adózni.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. § (1) és (4) bekezdése alapján általános szabály, hogy munkaviszonyt munkavállalóként önállóan az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte.
Ez alól kivétel az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzésben részesülő tanuló a 15. életévének betöltését követően is létesíthet munkaviszonyt az iskolai szünet alatt. A 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a törvényes képviselő (pl. szülő, gyám, gondnok) írásbeli hozzájárulását is.

A nyári munka keretében a fiatalok többféle jogcímen juthatnak pénzhez. Fontos hangsúlyozni, hogy az adóterhet nem viselő járandóság kivételével minden említett jövedelemfajta esetén bevallást kell adnia a fiatalnak, az adóévet követő év május 20-ig. A kifizetőknek fontos tudnivaló, hogy bármely jövedelem csak akkor fizethető ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, ami az adóhivatal ügyfélszolgálatainál igényelhető.

A diákok munkavégzését meg kell különböztetni aszerint, hogy azt szakmai gyakorlat vagy megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében végzik. A kapott fizetésnek ettől függően lehetnek adómentes részei is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

Négy nemzetközi könyvvizsgáló, adótanácsadó cég – a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers – összefogva készítette el adóreform-javaslatát: szja-csökkentés, áfaemelés, eva-, ekho-, szolidaritási adó eltörlés szerepel egyebek között a javaslatokban. A csomag 1100 milliárdos, de ismerve a jellemző politikai reakciókat, készítettek egy alprogramot is: ez utóbbi költségvetési hatásai már csak 350 milliárdra rúgnak, és akár jövőre bevezethetőek lennének. A szakértők szerint már egy év alatt is érezhető eredményt szülne a csomag, a növekedés gyorsulna, a versenyképesség javulna.

A tizenöt pontból álló csomag hangsúlyos eleme, hogy az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes visszaszorítani a feketegazdaságot, egyenlőbb közteherelosztáshoz vezet, illetve eléri azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető.

(Forrás: index.hu)