KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A törvényhozás alig döntött a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás 2012. évi szabályairól, mi már a lényeget feldolgoztuk, és honlapunkon megjelentettük a döntés tartalmának lényegét. (A megadott hivatkozást követve olvasható írásunk.)

 Természetesen, ez a törvény is annyira későn és faramuci szövegezéssel született, hogy az érdekeltek csak idegesen néznek ki a fejükből, és nem értik, hogy mi történik egyáltalán. A törvényhozók nem nagyon érzékelték, nem nagyon érezték át, hogy az egészséges emberek sem tudják feldolgozni ezt az irtózatos változás-dömpinget, és az egészségükben károsodott embertársainknak a saját bajukon kívül még ezzel a bizonytalansággal is meg kell küzdeniük. Nem képzeltek bele egyáltalán, vagy ha igen, akkor érzéketlenek, hogy ilyen döntésre felkészülni az embereknek nem elég a 11 nap ami az évből még hátra volt.

FIGYELEM! Az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytatók figyelmét felhívjuk ismételten és hangsúlyosan, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak!

Magyarul ez annyit jelent, hogy pl. aki eddig Bt. beltagjaként kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősült, nem vett ki egy huncut vasat sem az havi 5.100,- Ft-tal „megúszta”, 2012. január elsejétől 59.000,- Ft (!) összeget kell, hogy befizessen a NAV kasszájába.

Mindezek mellett, a keresőtevékenységet végzőket továbbra is „fenyegetik”, korlátozzák:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Figyelem! A mai napon (2011.01.18.) az írásban feltett kérdéseinkre válaszolt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Főosztályának osztályvezetője. A kérdéseket és válaszokat erre a linkre kattintva olvashatják!

Figyelem! Az alábbi írásunkhoz hasonló mélységben foglalkozó anyaggal még nem találkoztunk, de bennünk is maradt néhány kétely: pl. korkedvezmény, szakképzési évek stb. A mai napon (2011.01.03.) írásban feltettük kérdéseinket – melyek túlnyomó részét kedves Látogatóink tettek fel nekünk – a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának. A válaszok megérkezésekor azonnal közzé fogjuk tenni őket. Addig szíves türelmüket kérjük!

Végre itt van! Végre megérkezett! Több írásunkban foglalkoztunk korábban a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségéről 2011-től (legutóbb éppen tavaly, azaz tegnap… ).

Mivel érkeznek a hozzászólások, levelek folyamatosan, hogy sokan nem tudják még mindig értelmezni a változásokat, ezért elhatároztuk, hogy a hivatalos törvényszövegek és állásfoglalások, valamint korábbi írásaink alapján készítünk egy olyan összefoglalót, amely – reméljük – mindenki számára egyértelművé teszi az értelmezést:

Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény – kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában – 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról

A 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége volt talán az idei év legjobban várt jogszabály-változtatása, amelyet a Parlament a mai napon – 2010.12.20.19:37:14-kor – elfogadott.

A törvénymódosítás régi-régi adósságot próbál törleszteni nagymamáinkkal, édesanyáinkkal, a nőkkel szemben. Mondhatjuk azt, hogy nagyobb részben sikerült, de talán még némi igazításra szorulhatnak az előírások.

Nem született még (és talán nem is fog soha…) olyan döntés, amely mindenki maradéktalan egyetértésével találkozott volna, és – valljuk be őszintén – ez sem lett olyan. Mégis nagy előrelépésnek kell tekinteni a megszületését, és gondolkodni azon, miképpen lehetne könnyíteni a nők munka-család-otthon helyzetén.

A képviselők ezzel az összevont javaslattal találkozhattak a mai szavazás előtt:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
1 . §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998 . évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése szerinti feltételeknek.”

A törvénymódosítás lényege, hogy legalább negyven év jogosító idő elérését követően vonulhatnak nyugdíjba a nők, és a nyugdíjba vonulásuk napján nem állhatnak biztosítással járó jogviszonyban (de másnap, már nyugdíjasként, vállalhatnak munkát…).

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van:

- életkori feltétel,

- előírt minimális szolgálati idő és

- a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára:

1. közös megegyezéssel való megszüntetés

- mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt
– munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés

2. rendes felmondás a munkáltató részéről

- ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a „védett korban” – 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!)
– munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is – plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti „védett kor” miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban.

3. rendes felmondás a munkavállaló részéről

- ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető – ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell, felmondási idő elteltével fog megszűnni a munkaviszony. (Hossza az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függ.)
A teljes felmondási időt le kell dolgozni, nincs végkielégítés.

A ki nem vett szabadság pénzben megváltandó a munkaviszony megszűnése esetén. Kivenni a munkáltatóval történő egyeztetés szerint lehet, mert a munkavállaló csak alapszabadsága negyedével rendelkezik szabadon, a fennmaradó részt a munkáltató adja ki a munkavállaló meghallgatását követően.

(Forrás: Adózóna)

Igen megtisztelő, hogy Könyvelőirodánkhoz fordulnak kérdéseikkel, és a megtiszteltetésen túl számunkra is izgalmas kihívást jelent a válaszadás; tornáztatjuk az agyunkat, keresünk, kutatunk, megvitatunk…

Időről-időre az érdekesebb kérdésekből születik is egy írásunk, vagy közzétesszük az illetékes hatóság kapcsolódó állásfoglalását:

Tisztelt Iroda !

1952. május 8-án születtem, 62 éves és 183 napos koromban ))) nyugdíjba szándékozok menni. Férjem 1997. áprilisában hunyt el, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kaptam. Majdani nyugdíjazásomkor feléled-e az özvegyi nyugdíjam, akár részben is. Újabb házasságot nem kötöttem.

Kedves Tana!

Ön már 59 éves korában, azaz jövő májusban is előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat, ha megfelel a szolgálati időre vonatkozó előírásoknak. A fokozatos korhatáremelés miatt az özvegy ne essen el az özvegyi nyugdíjtól, ezért az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. Ön 1952-ben született nő, férje 1997-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósították, a beszüntetés ideje 1998. Ekkor Ön 46 éves. Az 1952-es születésűek nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap, (2014-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 16 év 183 nap fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell betölteni ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíj feléledjen. Az átmeneti szabály biztosítja az özvegyi nyugdíj feléledését, mert a férj halálakor a nyugdíjkorhatár a hölgyeknek 57 év, amelyet az 1952-es születésű özvegy 10 éven belül (2009-ben) betöltött.

(Ez csak a mi okoskodásunk, és kérjük, forduljon ez ügyben az illetékes nyugdíjigazgatósághoz, mert -bár sokszor átrágtuk magunkat a kérdésén – gyanúsnak találjuk a saját gondolatmenetünket, de lehet, hogy a fától nem látjuk az erdőt? Örülnénk, ha megírná nekünk, hogy a nyugdíjigazgatóságnak mi a válasza – kérdezze meg őket egy levélben.)

Tana néven bemutatkozó kedves Olvasónk meg is fogadta tanácsunkat, és írt a Nyugdíjigazgatóságnak, majd a választ megosztotta velünk. Nagyon-hatalmas köszönet érte:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

S

ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.

Ezek a

• szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év),
• a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint
• a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is.

Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni!

T. Könyvelőiroda Pécs !

Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A korengedményes nyugdíjjogosultság feltételeit a többször módosított 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet határozza meg.

A hatályos rendelkezések alapján – figyelemmel a 2009. március 27-én kihirdetett, az egyes nyugdíj- és idősügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2009. (III. 27.) Korm. rendelettel történt módosításra is – az alábbiakra hívjuk fel érintett ügyfeleink szíves figyelmét.

1. A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a rendelet 6. § b) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »