S

ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.

Ezek a

• szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év),
• a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint
• a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:előrehozott öregségi nyugdíj, korengedményes nyugdíj, nyugdíj, nyugdíj életkor, öregségi nyugdíj, szolgálati idő

Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is.

Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni!

T. Könyvelőiroda Pécs !

Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:2010, könyvelő, Könyvelőiroda, nyugdíj, nyugdíjbavonulás, nyugdíjszámítás, Pécs, Ratkó-korszak

A korengedményes nyugdíjjogosultság feltételeit a többször módosított 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet határozza meg.

A hatályos rendelkezések alapján – figyelemmel a 2009. március 27-én kihirdetett, az egyes nyugdíj- és idősügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2009. (III. 27.) Korm. rendelettel történt módosításra is – az alábbiakra hívjuk fel érintett ügyfeleink szíves figyelmét.

1. A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a rendelet 6. § b) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:2009, életkor, férfi, korengedmény, korengedményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj 2009, nő, nyugdíj, szolgálati idő

Az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvényt, amely változtat a nyugdíjba vonulás feltételein. A törvény a Tny. mellett, annak módosuló rendelkezéseivel összhangban módosítja a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) egyes szabályait is.

1. 2009. augusztus 31-ét követő időponttól nem jogosult előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az, aki

• Magyarországon,
• EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozik,
• szerződő államban, ha szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozik és az egyezmény eltérően nem rendelkezik,

azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

2. Ugyanakkor önmagában nem jogosultságot kizáró a külföldön létesített Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony fennállása a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a rehabilitációs járadékot igénylők esetében.  A jogosultság megnyílásának, illetőleg fennállásának vizsgálatánál azonban a külföldön elért keresetekre, jövedelmekre is figyelemmel kell lenni.

A megállapítási (jogosultsági) feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra kell alkalmazni.

3. 2009. július 1-től módosulnak a keresőtevékenységet folytató rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságának vizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Az új szabályozás is azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg – a 2009. évi XL. törvény rendelkezései szerinti – irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be. A változások egyszerűsítik a jogalkalmazást az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók meghatározott körében.

A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét – pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:0, 0.5 %, 5 %, baleseti rokkantsági nyugdíj, nyugdíj, nyugdíjba vonulás, nyugdíjnövelés, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj

Aki még nem fáradt bele az adótörvények változásába, aki szeretné megúszni bírság nélkül, akinek a nyaralási időszak csúcsán nincs jobb dolga, azoknak ajánljuk, hogy kezdjék meg időben begyűjteni a foglalkoztatottaktól (alkalmazottaktól, tagoktól) a nyilatkozatokat!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2009. szeptember 1-től hatályos 48. § (2) és (6) bekezdései szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén [ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét] van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A nyilatkozat megtételéhez az állami adóhatóság a következő nyomtatványformát javasolja (letölthető honlapunkról).

Nyilatkozat adóterhet nem viselő járandóságról 2009. szeptember 1-től

Emlékeztetőül egy kis felsorolás az adóterhet nem viselő járandóságok köréről:

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:adóterhet nem viselő járandóság, anyadági támogatás, ápolási díj, baleseti járulék, családi pótlék, gondozói díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyes, gyet, kártérítési járadék, lakhatási támogatás, nevelőszülői díj, nyugdíj, ösztöndíj, tanulószerződés

A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:korengedményes nyugdíj, nyugdíj, nyugellátás, öregségi nyugdíj, szolgálati idő

Tudjuk jól, hogy szüleink, nagyszüleink egy életen át robotoltak, és a nyugdíjazásuk azért történik, hogy életük küzdelmét kipihenhessék, csökkenő teljesítőképességük miatt ne szenvedjenek versenyhátrányt a munkaerőpiacon, hogy hátralévő életüket nyugalommal töltsék, erejüket, energiájukat az őket követő nemzedék lelki harmóniában történő felnevelésére fordíthassák, hogy örüljenek gyermekeik sikereinek, hogy átadhassák a stafétabotot.

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az anyagi élet nem engedi meg sokszor (vagy éppen tetterejük), hogy felhőtlenül élvezzék a nyugdíjat, és ezért kiegészítő keresetre van szükségük, a nyugdíj mellett dolgozniuk kell.

Valljuk be őszintén, nehéz szembenézni azzal a nyugdíjas szülővel, akinek dolgoznia kell, ugyanakkor elveszik tőle az egy élet munkája után járó (általa és a munkaadó által) megfizetett nyugdíjat…

Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az úgynevezett bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:átlagkereset, baleseti rokkantsági nyugdíj, bányásznyugdíj, éves keretösszeg, kereset, korkedvezményes, minimálbér, művésznyugdíj, nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjemelés, nyugdíjkorhatár, nyugdíjszabály, öregségi, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkantsági csoport, rokkantsági nyugdíj, saját jogú, saját jogú nyugdíj