KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

„…etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk…” Ugye mindenki ismeri II. Mária (Terézia) magyar királynő [Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich] elhíresült mondását? Úgy látszik, a folyamatos etetést követően a nyírás is gőzerővel történik.

2012. január 1-től a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havi kötelezően fizetendő terhei („a nyírás”) a következőképpen alakulnak:

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez akkor is annyi, ha nem volt egy árva peták bevétel sem, és egy huncut garas vállalkozói kivét sem; ennyivel lehet „megúszni” havonta a minimális vállalkozói kötelezettségeket, vagy ahogyan azt még említeni szokták, a minimáljárulékok ennyiben vannak.

És – ugye? – az is köztudott dolog lett, hogy 2012. január 01-től aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül, az nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz annak is ennyi lett hirtelenjében a terhe.

Nem teljesen váratlan módon, de Ügyfeleink/Olvasóink azonnal azt kérdezik:

- Hogyan nem kell fizetnünk? Hogyan lehetne kevesebbet fizetnünk? [Nem is értjük, miért kérdezik... ]

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet.

A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor:

• Az adójóváírás megszűnik.
• Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs.
• Adóelőleg számítási módszerek:

- Szja tv. 47.§.(8) szerint

A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben majd letölhető lesz egy excel tábla, ami a számítás menetét szemlélteti.)

 - Göngyölített számítás

Adóalap-kiegészítést csak akkor kezdünk számolni, ha a halmozott jövedelem eléri a 2.424.00 Ft-ot.

- Kifizetői számítás

A teljes kifizetett összegre számolunk adóalap-kiegészítést

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig:

- a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő,

- az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik,

- a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás),

- megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre,

- megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után),

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.

A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.

13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.

Emelkedik  a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.

A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.

A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét  le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.

(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)

Nem csoda, hogy a könyvelő kollégák feje is kóvályog a törvényváltozások okozta értelmezésektől és többletmunkától; most a magánnyugdíjpénztári tagdíjak okozzák a kalamajkát.

Közérthetőbben: a jövő év végéig a munkaadók a nyugdíjpénztárakat megillető járulékot is arra az APEH-számlára kell befizetniük, aminek a bevételei az állami nyugdíjbiztosítót illetik meg.

Szakszerűen:

A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj.  19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint.

(Apeh tájékoztató)

Mitől fájdul meg a könyvelő feje? November 2-án hirdették ki a törvéymódosítást (ami úgy szól, hogy kihirdetésétől hatályos), november 3-án készültek el a tájékoztatók és az új bevallási nyomtatványok, 4-én jelent meg az Apeh tájékoztató, és máris lehet újra elkészíteni az október végén elkészült számfejtéseket, bér- és utaláslistákat. Szegény ügyfeleink úgy néznek ránk, mint liba a piros kukoricára, pedig mi aztán teljesen ártatlanok vagyunk ebben a kérdésben (is).

Az októberi kifizetések utáni (megváltozott) járulék-bevallási és fizetési kötelezettség határideje változatlanul november 12-e.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A mai napon kaptunk egy nagyon érdekes kérdést, amiről úgy gondoltuk, hogy egy részéről mindenképpen érdemes aktualizálni tudásunkat (idézünk a kérdésből):
„… mi diákok vagyunk, de tanulás mellett alkalmi munkát vállalunk. Április 1., 2. és 5-én dolgoztam ….
…azt is hozzátették most a héten, hogy be kell lépnünk egy magánnyugdíjpénztárba, hogy el tudjanak számolni. Ez igaz? Mert én úgy tudom hogy mivel diákok vagyunk erre nem lehet kötelezni attól, hogy alkalmi munkát vállalunk és a havi 15 napot nem is lépjük túl? ebben a hónapban meg az 5 napot se lépjük túl.”

Magánnyugdíjpénztári tag az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül.

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 3. §-a kimondja:

Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki

- Magyarországon
– első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban
– még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).

Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

- Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
– első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
– a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint az irányadó időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles keresetekből számított átlagkereset összegétől függ. A Tb-törvény lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki.

Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

• a Tbj. 5. § és 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a Tbj. 11. §-a szerint nem terjed ki a biztosítás,
• akinek a biztosítása szünetel.

A Tb-törvényben előírtak szerint szünetel a biztosítás

• a fizetés nélküli szabadság,
• munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés,
• igazolatlan távollét időtartama alatt (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot GYET, GYES, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe).

Szünetel továbbá a biztosítás az

• előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
• az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, valamint
• az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »