KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Érdekes dolog ez az adok is, meg nem is… (lásd: korábbi írásunk); a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a korkedvezményt (egészségre ártalmas munkakörökben végzett munka után) azért nem számítják be a jogosító időbe, mert a 40 év jogosító idő után életkori feltétel nélkül vonulhat a nő nyugdíjba, vagyis, nincs egy sarokszám – mint pl. az öregségi nyugdíjkorhatár – amiből le lehetne vonni ezeket az éveket.

Ugyanezzel a lendülettel viszont bekerültek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-ának előírásaiba, mint öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjasok…

Miért olyan fontos ez számukra (is)?

Ha úgy döntenek, hogy mégsem élvezik otthon a nyugdíjat (mert – mondjuk – az oly’ csekély), akkor munkavállalásuk során ők is keresetkorláttal találják szembe magukat.

Miképpen?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A kormányszóvivő 2010. november 11-én jelentette be a kabinet döntését arról, hogy a nők nyugdíjba vonulhatnak már 40 év szolgálati idő után is, függetlenül attól, hogy a nyugdíjkorhatárt leérték-e vagy sem. A 40 évbe képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele, ugyanakkor beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is.

Mivel honlapunkon és a hozzánk írott levelekben megszaporodott a nők nyugdíjkedvezményével kapcsolatos kérdések száma, ezért felhívjuk a figyelmét minden kedves olvasónknak, látogatónknak, hogy ez a bejelentés még nem jogszabály (!), így részletekben menően még nincs arra lehetőség, hogy a feltett kérdésekre egzakt válaszokat lehessen adni.

Amint kihirdetik a jogszabályt – természetesen, ahogyan szoktuk is – összefoglaló, közérthető ismertető közzétételét tervezzük. Addig tisztelettel megkérjük Önöket, hogy ne tegyenek fel konkrét kérdéseket a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről!

Megértő türelmüket köszönjük szépen!

Honlapunkon többször, több alkalommal és több helyen is írtunk már a nyugdíj melletti munkavégzésről, a keresetkorlátozásokról. Nem kevés bizonytalanságot okoztak, okoznak az állandóan változó jogszabályok követése, annak figyelemmel kísérése, hogy kit és milyen módon érint, ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogszabályokon alapuló tájékoztatóinak összevonásával igyekszünk egy átfogó anyagot Olvasóink rendelkezésére bocsájtani:

Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül – az érintett nyugdíjasoknak – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltételei a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény 2010. január 1-től hatályos rendelkezései alapján *

* Az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legalább 20, a résznyugdíjra jogosultsághoz pedig legalább 15 év szolgálati idő szükséges.

** Az 1956. január 1-én született személy az öregségi nyugdíjkorhatárát a 64. életéve betöltését követő 183. napon, azaz 2020. július 2-án éri el, mivel a 2020. év szökőév.

Az öregségi nyugdíj - ideértve a korhatár alatti és a korhatár feletti nyugdíjakat is – igénybevételének feltétele a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdésének a)b) és e)g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezései jelentősen érintik a nyugdíjba vonulás feltételeit. A fontosabb tudnivalók a következők:

1. Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

• aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tudjuk jól, hogy szüleink, nagyszüleink egy életen át robotoltak, és a nyugdíjazásuk azért történik, hogy életük küzdelmét kipihenhessék, csökkenő teljesítőképességük miatt ne szenvedjenek versenyhátrányt a munkaerőpiacon, hogy hátralévő életüket nyugalommal töltsék, erejüket, energiájukat az őket követő nemzedék lelki harmóniában történő felnevelésére fordíthassák, hogy örüljenek gyermekeik sikereinek, hogy átadhassák a stafétabotot.

Tiszteletet a dolgos éveknek!

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az anyagi élet nem engedi meg sokszor (vagy éppen tetterejük), hogy felhőtlenül élvezzék a nyugdíjat, és ezért kiegészítő keresetre van szükségük, a nyugdíj mellett dolgozniuk kell.

Valljuk be őszintén, nehéz szembenézni azzal a nyugdíjas szülővel, akinek dolgoznia kell, ugyanakkor elveszik tőle az egy élet munkája után járó (általa és a munkaadó által) megfizetett nyugdíjat…

Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az úgynevezett bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »