S

ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.

Ezek a

• szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év),
• a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint
• a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:előrehozott öregségi nyugdíj, korengedményes nyugdíj, nyugdíj, nyugdíj életkor, öregségi nyugdíj, szolgálati idő

Honlapunkon többször, több alkalommal és több helyen is írtunk már a nyugdíj melletti munkavégzésről, a keresetkorlátozásokról. Nem kevés bizonytalanságot okoztak, okoznak az állandóan változó jogszabályok követése, annak figyelemmel kísérése, hogy kit és milyen módon érint, ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogszabályokon alapuló tájékoztatóinak összevonásával igyekszünk egy átfogó anyagot Olvasóink rendelkezésére bocsájtani:

Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül – az érintett nyugdíjasoknak – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:2010, bányásznyugdíj, egészségkárosodás, előrehozott nyugdíj, keresetkorlátozás, keresőtevékenység, korhatár alatti nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, művész nyugdíj, nyugdíj melletti munkavégzés, nyugdíjas munkavégzése, nyugdíjasok keresetkorlátozása, nyugdíjkorhatár, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkant nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, saját jogú nyugellátás

			1949.	1950
Születési idő
Öregségi nyugdíjkorhatár			62. év	62. év
Öregségi nyugdíjkorhatár elérése			2011.	2012.
Előrehozott öregségi nyugdíj	Életkori feltétel		60	60
	Életkori feltétel teljesülése		2009.	2010.
			2 év	2 év
	Maximális időtartama
Minimális szolgálati idő	Csökkentés nélküli		40	40
	Csökkentett összegű		37	37
Nyugdíjcsökkentés legmagasabb mértéke (%-ban), ha az igénylő szolgálati ideje 40 évnél kevesebb	1 évvel (0,1 % / hó)		2,4	2,4
	2 évvel (0,2 % / hó)		4,8	4,8
	3 évvel (0,3 % / hó)		7,2	7,2

A táblázat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, és az azt módosító 2009. évi XL. törvény rendelkezései, valamint az ONYF közlemény alapján készült.

Címkék:2010, csökkentett összegű nyugdíj, életkori feltétel, előrehozott nyugdíj, férfiak, nyugdíj csökkentés nélkül, nyugdíj mértéke, öregségi nyugdíj, öregségi nyugdíjkorhatár 2010

			1952 I. félév ***	1952 II. félév ***	1953 ***
Születési idő
Öregségi nyugdíjkorhatár			62 év és 183 nap	62 év és 183 nap	63 év
Öregségi nyugdíjkorhatár elérése			2014. II. félév	2015. I. félév	2016.
Előrehozott öregségi nyugdíj	Életkori feltétel		59	59	59
	Életkori feltétel teljesülése		2011.	2011.	2012.
			3 év és 183 nap	3 év és 183 nap	4 év
	Maximális időtartama
Minimális szolgálati idő	Csökkentés nélküli		40	40	40
	Csökkentett összegű		37	37	37
Nyugdíjcsökkentés legmagasabb mértéke (%-ban), ha az igénylő szolgálati ideje 40 évnél kevesebb	1 évvel (0,1 % / hó)		max. 3,6	max. 3,6	max. 3,6
	2 évvel (0,2 % / hó)		max. 7,2	max. 7,2	max. 7,2
	3 évvel (0,3 % / hó)		max. 10,8	max. 10,8	max. 10,8

A táblázat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, és az azt módosító 2009. évi XL. törvény rendelkezései, valamint az ONYF közlemény alapján készült.

*** A csökkentés mértékét a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtől függetlenül – kedvezményként – legfeljebb 1095 nap figyelembevételével kell meghatározni.

Címkék:2010, csökkentett összegű nyugdíj, életkori feltétel, előrehozott nyugdíj, nyugdíj csökkentés nélkül, nyugdíj mértéke, öregségi nyugdíj, öregségi nyugdíjkorhatár 2010

Az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvényt, amely változtat a nyugdíjba vonulás feltételein. A törvény a Tny. mellett, annak módosuló rendelkezéseivel összhangban módosítja a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) egyes szabályait is.

1. 2009. augusztus 31-ét követő időponttól nem jogosult előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az, aki

• Magyarországon,
• EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozik,
• szerződő államban, ha szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozik és az egyezmény eltérően nem rendelkezik,

azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

2. Ugyanakkor önmagában nem jogosultságot kizáró a külföldön létesített Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony fennállása a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a rehabilitációs járadékot igénylők esetében.  A jogosultság megnyílásának, illetőleg fennállásának vizsgálatánál azonban a külföldön elért keresetekre, jövedelmekre is figyelemmel kell lenni.

A megállapítási (jogosultsági) feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra kell alkalmazni.

3. 2009. július 1-től módosulnak a keresőtevékenységet folytató rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságának vizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Az új szabályozás is azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg – a 2009. évi XL. törvény rendelkezései szerinti – irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be. A változások egyszerűsítik a jogalkalmazást az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók meghatározott körében.

A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét – pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:0, 0.5 %, 5 %, baleseti rokkantsági nyugdíj, nyugdíj, nyugdíjba vonulás, nyugdíjnövelés, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj

Az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltételei a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény 2010. január 1-től hatályos rendelkezései alapján *

Születési idő	Öregségi nyugdíjkorhatár	Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése
1952. január 1-e előtt	62 év	2014. január 1-e előtt
1952. január 1. – július 1. között	62 év és 183 nap	2014. július 3. – december 31. között
1952. július 2. – december 31. között	62 év és 183 nap	2015. január 1. – július 2. között
1953. január 1. – december 31. között	63 év	2016. január 1. – december 31. között
1954. január 1. – július 1. között	63 év és 183 nap	2017. július 3. – december 31. között
1954. július 2. – december 31. között	63 év és 183 nap	2018. január 1. – július 2. között
1955. január 1. – december 31. között	64 év	2019. január 1. – december 31. között
1956. január 1. – július 1. között **	64 év és 183 nap	2020. július 2. – december 31. között
1956. július 2. – december 31. között	64 év és 183 nap	2021. január 1. – július 2. között
1956. december 31-e után	65 év	2021. december 31-e után

* Az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legalább 20, a résznyugdíjra jogosultsághoz pedig legalább 15 év szolgálati idő szükséges.

** Az 1956. január 1-én született személy az öregségi nyugdíjkorhatárát a 64. életéve betöltését követő 183. napon, azaz 2020. július 2-án éri el, mivel a 2020. év szökőév.

Az öregségi nyugdíj - ideértve a korhatár alatti és a korhatár feletti nyugdíjakat is – igénybevételének feltétele a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdésének a)b) és e)g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

[email_link]

Címkék:jogosultság, korhatár, nyugdíjjogosultság, nyugdíjkorhatár, öregségi nyugdíj, öregségi nyugdíjkorhatár, öregségi teljes nyugdíj, résznyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezései jelentősen érintik a nyugdíjba vonulás feltételeit. A fontosabb tudnivalók a következők:

1. Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

• aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:csökkentett összegű előrehozott nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezmény, nyugdíjbavonulás, nyugdíjbavonulás feltételei, nyugdíjkorhatár, öregségi nyugdíj, résznyugdíj, szolgálati idő, teljes nyugdíj

A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:korengedményes nyugdíj, nyugdíj, nyugellátás, öregségi nyugdíj, szolgálati idő