Posts Tagged “öregségi nyugdíj”

Az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltételei a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény 2010. január 1-től hatályos rendelkezései alapján *

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés e-mailben

Születési idő Öregségi nyugdíjkorhatár Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése
1952. január 1-e előtt 62 év 2014. január 1-e előtt
1952. január 1. – július 1. között 62 év és 183 nap 2014. július 3. – december 31. között
1952. július 2. – december 31. között 62 év és 183 nap 2015. január 1. – július 2. között
1953. január 1. – december 31. között 63 év 2016. január 1. – december 31. között
1954. január 1. – július 1. között 63 év és 183 nap 2017. július 3. – december 31. között
1954. július 2. – december 31. között 63 év és 183 nap 2018. január 1. – július 2. között
1955. január 1. – december 31. között 64 év 2019. január 1. – december 31. között
1956. január 1. – július 1. között ** 64 év és 183 nap 2020. július 2. – december 31. között
1956. július 2. – december 31. között 64 év és 183 nap 2021. január 1. – július 2. között
1956. december 31-e után 65 év 2021. december 31-e után

* Az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legalább 20, a résznyugdíjra jogosultsághoz pedig legalább 15 év szolgálati idő szükséges.

** Az 1956. január 1-én született személy az öregségi nyugdíjkorhatárát a 64. életéve betöltését követő 183. napon, azaz 2020. július 2-án éri el, mivel a 2020. év szökőév.

Az öregségi nyugdíj - ideértve a korhatár alatti és a korhatár feletti nyugdíjakat is – igénybevételének feltétele a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdésének a)b) és e)g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Bejegyzés nyomtatásaBejegyzés e-mailben

Címkék:, , , , , , ,

Comments 367 hozzászólás »

Dédnagymama és dédunoka - megérjük-e mi is ezt a kort, állapotot?A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezései jelentősen érintik a nyugdíjba vonulás feltételeit. A fontosabb tudnivalók a következők:

1. Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Címkék:, , , , , , , , ,

Comments 485 hozzászólás »

pensioners-500x417 A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Címkék:, , , ,

Comments 281 hozzászólás »

Tudjuk jól, hogy szüleink, nagyszüleink egy életen át robotoltak, és a nyugdíjazásuk azért történik, hogy életük küzdelmét kipihenhessék, csökkenő teljesítőképességük miatt ne szenvedjenek versenyhátrányt a munkaerőpiacon, hogy hátralévő életüket nyugalommal töltsék, erejüket, energiájukat az őket követő nemzedék lelki harmóniában történő felnevelésére fordíthassák, hogy örüljenek gyermekeik sikereinek, hogy átadhassák a stafétabotot.

Tiszteletet a dolgos éveknek!

Tiszteletet a dolgos éveknek!

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az anyagi élet nem engedi meg sokszor (vagy éppen tetterejük), hogy felhőtlenül élvezzék a nyugdíjat, és ezért kiegészítő keresetre van szükségük, a nyugdíj mellett dolgozniuk kell.

Valljuk be őszintén, nehéz szembenézni azzal a nyugdíjas szülővel, akinek dolgoznia kell, ugyanakkor elveszik tőle az egy élet munkája után járó (általa és a munkaadó által) megfizetett nyugdíjat…

Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az úgynevezett bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Comments 32 hozzászólás »


Érvényes CSS! A honlap PageRank értéke=