Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni?

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Érdemes továbbolvasni… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Az egyéni cég alapítása

Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.

Egyéni cég alapításakor kell eldönteni

Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:
1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
3. a főtevékenységet,
4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult)
5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját.

Választható elemek az egyéni cég alapításakor

Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (azt az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat). Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. Apportot csak 200.000 Ft feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez annak értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.

Bejegyzési költségek

Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az ?ügyvédkényszer? mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14.000 Ft, az eljárási illetéke 30.000 Ft. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7.000 Ft, eljárási illetéke 15.000 Ft.

Érdemes továbbolvasni… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül

Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések.

Létrehozás sok-sok kattintással

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik!

Adótartozással, költségek nélkül

Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály, sőt magáért az eljárásért sem kell fizetni semmit. Az eljáráshoz szükséges ügyfélkaput is ingyenesen hozza létre az okmányiroda, de az internet-hozzáférés és a számítógép használatát a rendszer nem biztosítja, erről az egyéni vállalkozást alapítónak kell gondoskodnia.

A szakképesítés igazolása várhat

Nem kell a hozzáértést, vagy az iskolai végzettséget a létrehozáskor igazolni, és az erkölcsi bizonyítvány adatait se nekünk kell beszerezni, a procedúra során az okmányiroda azt utólag (automatikusan) lekérdezi. Az okmányiroda azonnal bejegyzi az egyéni vállalkozást, persze utólag ellenőrizheti a tevékenységhez szükséges végzettség és jogosítványok meglétét. Az egyéni vállalkozás törléséhez vezet az is, ha az egyéni vállalkozó már társaság korlátlan felelősségű tagja és erről hamisan nyilatkozott a bejelentkezéskor (pl. BT beltag esetén).

Érdemes továbbolvasni… »

Adóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.

Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:

„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.

Érdemes továbbolvasni… »

2008-tól a tagi kölcsönök elengedése kapcsán a vagyonszerző társaságnak illetéket kell fizetnie. Ennek következtében a tagok a kölcsön elengedése helyett más módon próbálták a saját tőke elemeit növelni.
Az adó- és járuléktörvény 2009. évi módosításai között egy átmeneti rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy kedvezményes osztalékadó megfizetésével legalizálhatók a korábban adott, és most elengedett tagi kölcsönök. A  kedvezményes osztalékadóhoz illetékmentesség is társul, de ennek feltételei vannak…

Összegzés:

• 2008.01.01-től az elengedett tagi kölcsönök kapcsán a vagyonszerző társaságnak illetékfizetési kötelezettsége van.
• Ha 2008 végén elengedett tagi kölcsön a 2008-as beszámolóban osztalékként jóváhagyásra kerül és azt 30 napon belül ki is fizetik, akkor az 10%-kal adózik, és illetékmentességet élvez.
• Ha a 2008 végén elengedett tagi kölcsön kapcsán kimutatott eredmény osztalékként nem kerül jóváhagyásra, vagy azt 30 napon belül nem fizetik ki, akkor a társaságnak, mint vagyonszerzőnek illetéket kell fizetni.

Érdemes továbbolvasni… »

Az osztalék adókötelezettségéről általában valamilyen átmeneti szabály jut eszünkbe. Volt, hogy az szja mértéke változott, később az eho került bevezetésre, majd az is megváltozott. Az elmúlt négy év gyakorlatilag úgy telt, hogy az osztalék kifizetéséhez az előző évi szabályt kellett alkalmazni, nem kis bonyodalmat okozva a bevallások elkészítésénél. 2008-ban azonban más a helyzet…

Hosszú évek óta ez az első év, hogy az osztalékot terhelő adó mértéke az előző évhez képest nem változott, így gyakorlatilag mindegy, hogy a tárgyévi vagy a tárgyévet megelőző évi szabályt alkalmazzuk: a kettő között nincs különbség.

A saját tőke 30%-ának megfelelő értékben az osztalékot 25% szja terheli, felette 35%. Ezen kívül a magánszemélynek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget egy ún. feltöltési határig kell a magánszemélynek teljesítenie. Végeredményben ennek összegében sem történt változás, a hozzájárulást a magánszemélynek maximum 450 ezer Ft értékben kell megfizetni. Érdemes továbbolvasni… »