Honlapunkon többször, több alkalommal és több helyen is írtunk már a nyugdíj melletti munkavégzésről, a keresetkorlátozásokról. Nem kevés bizonytalanságot okoztak, okoznak az állandóan változó jogszabályok követése, annak figyelemmel kísérése, hogy kit és milyen módon érint, ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogszabályokon alapuló tájékoztatóinak összevonásával igyekszünk egy átfogó anyagot Olvasóink rendelkezésére bocsájtani:

Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül – az érintett nyugdíjasoknak – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:2010, bányásznyugdíj, egészségkárosodás, előrehozott nyugdíj, keresetkorlátozás, keresőtevékenység, korhatár alatti nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, művész nyugdíj, nyugdíj melletti munkavégzés, nyugdíjas munkavégzése, nyugdíjasok keresetkorlátozása, nyugdíjkorhatár, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkant nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, saját jogú nyugellátás

Az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvényt, amely változtat a nyugdíjba vonulás feltételein. A törvény a Tny. mellett, annak módosuló rendelkezéseivel összhangban módosítja a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) egyes szabályait is.

1. 2009. augusztus 31-ét követő időponttól nem jogosult előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az, aki

• Magyarországon,
• EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozik,
• szerződő államban, ha szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozik és az egyezmény eltérően nem rendelkezik,

azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

2. Ugyanakkor önmagában nem jogosultságot kizáró a külföldön létesített Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony fennállása a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a rehabilitációs járadékot igénylők esetében.  A jogosultság megnyílásának, illetőleg fennállásának vizsgálatánál azonban a külföldön elért keresetekre, jövedelmekre is figyelemmel kell lenni.

A megállapítási (jogosultsági) feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra kell alkalmazni.

3. 2009. július 1-től módosulnak a keresőtevékenységet folytató rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságának vizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Az új szabályozás is azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg – a 2009. évi XL. törvény rendelkezései szerinti – irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be. A változások egyszerűsítik a jogalkalmazást az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók meghatározott körében.

A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét – pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:0, 0.5 %, 5 %, baleseti rokkantsági nyugdíj, nyugdíj, nyugdíjba vonulás, nyugdíjnövelés, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj

2009. január 1-től valamennyi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynél keresőtevékenységük esetén alkalmazni kell az új szabályoknak megfelelően a ?kereseti korlátozás” vizsgálatát.
2009. január 1-től csak a kereseteket kell figyelemmel kísérni, azt, hogy a nyugdíjas rendszeresen dolgozik-e, már nem kell vizsgálni.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:baleseti rokkantsági nyugdíj, egészségkárosodás, kereseti korlátozás, nyugdíjas kereseti korlátozása, rokkantsági nyugdíj, rokkantsági nyugdíjas

Tudjuk jól, hogy szüleink, nagyszüleink egy életen át robotoltak, és a nyugdíjazásuk azért történik, hogy életük küzdelmét kipihenhessék, csökkenő teljesítőképességük miatt ne szenvedjenek versenyhátrányt a munkaerőpiacon, hogy hátralévő életüket nyugalommal töltsék, erejüket, energiájukat az őket követő nemzedék lelki harmóniában történő felnevelésére fordíthassák, hogy örüljenek gyermekeik sikereinek, hogy átadhassák a stafétabotot.

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az anyagi élet nem engedi meg sokszor (vagy éppen tetterejük), hogy felhőtlenül élvezzék a nyugdíjat, és ezért kiegészítő keresetre van szükségük, a nyugdíj mellett dolgozniuk kell.

Valljuk be őszintén, nehéz szembenézni azzal a nyugdíjas szülővel, akinek dolgoznia kell, ugyanakkor elveszik tőle az egy élet munkája után járó (általa és a munkaadó által) megfizetett nyugdíjat…

Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az úgynevezett bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:átlagkereset, baleseti rokkantsági nyugdíj, bányásznyugdíj, éves keretösszeg, kereset, korkedvezményes, minimálbér, művésznyugdíj, nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjemelés, nyugdíjkorhatár, nyugdíjszabály, öregségi, öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék, rokkantsági csoport, rokkantsági nyugdíj, saját jogú, saját jogú nyugdíj