KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében a 2009-re elfogadott adójogszabály-változások újabb szigorító intézkedéseket tartalmaznak – elsősorban a számlázási követelmények és a szankciók szigorításával.

Minden 900 ezer forint bruttó értéket elérő ügyletről kötelező áfás számlát kiállítani (még magánszemély vevő esetén is).

A következő évtől a számlán eladóként megjelölt cég még teljesítés nélküli, fiktív számlák után is áfafizetésre kötelezett, hacsak a számlát haladéktalanul nem érvényteleníti, illetve a számla fiktivitásának tényéről nem értesíti a számla címzettjét, igazolható módon. (Így a számlát befogadó fél nem tudja levonásba helyezni az áfát az érvénytelenített számla alapján.)

A számlát haladéktalanul ki kell állítani, ha az ellenérték megtérítése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik.

Továbbra is megmarad a 15 napos határidő azon esetekben, amikor a fizetés átutalással történik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nagyon-nagyon szépen kérünk mindenkit, hogy a rendelkezésére álló bizonylatokat (számlákat, szerződéseket, teljesítésigazolásokat, bankszámla-kivonatokat, csekkeket, bérjegyzékeket, szállítóleveleket, stb., stb, stb…) még a héten juttassa el Könyvelőjének!

Ha akarjuk, ha nem akarjuk: október 20-a öles léptekkel közeledik!

Miért érdekes ez az időpont, hisz’ október 12-e még közelebb van, még jobban közeledik?

Azért, mert a szeptember 30-val záródó negyedévről – többnyire – a legnagyobb munkával járó számvetést most kell elkészíteni (havi- és negyedéves áfa-bevallások).

Hihetetlenül jó lenne, ha a bizonylatok már most eljutnának a könyvelőkhöz, mert

- lehet, hogy úgy érzi, hogy Önnek csak kevés számlája van, de belegondolva; 100 vállalkozás 5-5 számlája az 500 számla az utolsó napokra… brrrrrrr…

- ha időben érkezik a bizonylat (nem csak számlák kellenek, hanem az azt megalapozó szerződések másolatai is, teljesítésigazolások, elszámolások, stb.), és időben észleljük, hogy valami nem kerek, akkor nem az utolsó, vagy azutáni pillanatban kell kapkodni a helyretétel érdekében…

- ha a vállalkozásba valamiféle rendszert viszünk, akkor lényegesen egyszerűbb lesz az Ön és a könyvelő dolga is – mindig, minden rendelkezésre áll, és energiánkat nem a „hogyan is visszük el időben” fogja lefoglalni, hanem a sikeres vállalkozás szervezése

Nagyon-nagyon szépen kérünk mindenkit, hogy a rendelkezésére álló bizonylatokat (számlákat, szerződéseket, teljesítésigazolásokat, bankszámla-kivonatokat, csekkeket, bérjegyzékeket, szállítóleveleket, stb., stb, stb…) még a héten juttassa el Könyvelőjének!

Köszönjük szépen!

Mi a teendő, ha év közben észleli az adóalany, hogy átlépte az alanyi adómentesség értékének felső határát, az ötmillió forintot?

- ugyan már késő tanács, de sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől – esetleg bírságtól – menekülhet meg a vállalkozás, ha folyamatosan figyelemmel kíséri számlaforgalmát:

Mindig a vállalkozás tudja meg elsőnek, hogy milyen bejövő- és kimenő számlaforgalma van. Előírás (többek között) a vevő-szállító számlák nyilvántartása, amit a könyvelő, könyvelőiroda vezet is, de ez – általában – már késő! Kérjen a könyvelőjétől vevő-szállító nyilvántartó programot, és abban vezesse forgalmát! Sokkal egyszerűbb lesz élete.

- amikor a könyvelő értesíti, hogy meghaladta a bevétele az alanyi adómentesség értékhatárát, azaz az ötmillió forintot, nem kell pánikba esni, csak néhány szükséges lépést kell megtenni:

Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

Ha ezt nem tette volna így, mert későn észlelte, akkor az „átlépő számlát” javítani, módosítani kell! A módosító számla történhet úgy, hogy kiállítunk egy számlát, amin az eredeti számla adatait negatív előjellel felsoroljuk (ezzel stornózzuk), majd a helyes adatokat pozitív előjellel felsoroljuk (ezzel számlázunk helyesen). Figyelem! A javító számlán – az eredeti számla adatain túl – fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot!

Gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát, mert ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját!

Az APEH felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül – változásbejelentő nyomtatványon – a változást be kell jelenteni!

Milyen időszak(ok)ra fog áfa-bevallást adni az alanyi adómentesség értékhatárát átlépő adóalany?

Az alanyi adómentes adóalany mentes státusza azzal a bevételével szűnik meg, amellyel az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt először átlépte. Erre a bevételére már az áfát is fel kell számolnia, és be kell ezt a tényt jelenteni az adóhatóságnak.

Az alanyi adómentességi értékhatárt év közben átlépő adózóra a bevallás gyakoriság megállapítása szempontjából az Art. 1. sz. melléklet I/B. 3. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni:

• alapesetben éves bevalló az ac) pont alapján (kivéve, ha közösségi adószámmal rendelkezik)
• ha a 250 ezer forintost értékhatárt eléri, akkor negyedévesre kell áttérni az ad) pont alapján
• ha az 1 millió forintos értékhatárt éri el, akkor az ae) pont alapján havi bevallásra kell áttérni

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. adott egy alanyi adómentes adóalany, mely 2008.j úlius 20-án teljesített számlával átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát.

Ha szeptember 30-ig nem éri el a törvényben megfogalmazott 250 ezer Ft-os értékhatárt, akkor éves bevallást kell benyújtani (időszak: 2008.08.20 – 2008.12.31.)

Abban az esetben, ha ebben a bevallásban sem éri el az értékhatárt, tehát jövő évre is éves bevalló marad, akkor a határidő február 15. Amennyiben ekkor eléri az értékhatárt, és jövő évre negyedéves bevallásra kell emiatt áttérnie, a határidő nem február 15 lesz, hanem január 20!

Ha szeptember 30-ig eléri a 250 ezer forintos határt, akkor az éves bevallást erről az időszakról nyújtja be (2008.08.20 – 2008.09.30.) jelölve az értékhatár túllépést, a következő negyedévre pedig már negyedéves bevallást fog beadni (az egymilliós határ elérése esetén értelemszerűen kell eljárni).

A továbbiakban az alanyi adómentességgel kapcsolatos – az áfatörvény alapján készült -általános összefoglalónkat olvashatják:

Az áfatörvény hatályos előírásai megengedik, hogy az adóalany saját döntése alapján az alanyi adómentességet válassza.

Az alanyi adómentességet választó adózó

• áfafizetésre nem kötelezett
• előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
• kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfatörvényben meghatározott százalékérték nem szerepel

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

• sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
• sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• az adóalany vállalkozásában

tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

• nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz áfatörvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése
• nem tárgyi eszközként használt  beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

• nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítése,
• az áfatörvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

• az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
• az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
• a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az alanyai adómentesség értékhatárát átlépi

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával.

Listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és egyszerűsítenék az adórendszert, könnyítenék az adminisztrációt – tette közzé a kormány holnapi ülésén tárgyalandó terveket néhány internetes portál. Az ő anyagaik alapján Könyvelőirodánk szemezget az elképzelésekből.

A számla- és nyugtaadás elmulasztása lesz a legfőbb bűn.

Előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával kívánják rászorítani az eladókat és vevőket a számlaadásra és -kérésre, továbbá arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek

Ha bármit vásárolunk majd, bizonyos ideig, vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát, máskülönben velünk (a vásárlóval) fizettetik meg az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést.

Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az áru vásárlását, a szolgáltatás igénybevételét.

Azoknak is meg kellene őrizniük a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, a vállalkozási szerződéssel bíró ekhósok ). Mulasztás esetén őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

A feketefoglalkoztatás lesz a második főbűn

Ha egy cég feketén foglalkoztat dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, és megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is.

Az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is

Vállalkozások egymásnak – néhány kivételtől eltekintve – csak átutalással fizethetnének egymásnak.

2010-től – a tervezetek szerint – a vállalkozások magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne.

Az állami támogatások, nyugdíjak, szociális segélyek is bankszámlára érkeznének, hasonló megkötésekkel, mint az előző bekezdésben írottak.

Bizonyos értékhatár felett csak átutalással lenne kiegyenlíthető a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény ára.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a gazdasági ágazatonkénti, szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni, és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztárak rendszere szinte teljesen megszünne: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés.

Tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolhatóságot is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

Nem meglepetés, hogy emelkedik néhány bírság

Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettsége megszegésével eltitkolja bevételét, a jövőben 75 százalékos büntetéssel lehetne számolni, és a büntetés nem mérsékelhető.

A véletlenül, figyelmetlenségből adószabályt sértőket továbbra is maximum 50 százalékos bírsággal sújtanák, de esetükben megmarad a mérlegelési lehetőség.

Emelnék az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságmértékét úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tegye ki a bírság.

APEH a figyelő Nagy Testvér

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt.

2010-től a bankok évente jelentenék az adóhivatalnak azokat a magánszemélyeket, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutnak.

Az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktívvá tennék a kommunikációt.

Az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené.

Egyéb csemegék és ötletek

A VPOP hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt.

A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását.

Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét:

A különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná.

Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben (ami viszont a családi adókedvezmény körét szűkíti ; ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna).

A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8 millió Ft-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40 millióról 80-100 millió forintra vinnék fel.

Erőteljesen csökkentenék az adóbevallás sorainak számát (ugyanakkor az évközi bevalláshegyektől kihullik a könyvelők haja).

Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

A  jelenlegi közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák (talán azért, hogy tíz nappal tovább éjszakázhassanak a könyvelők, és tíz nappal később hozza bizonylatait a Könyvelőirodába a vállalkozás).

A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletet módosító 25/2006. (X. 27.) PM rendelet 2. § (2) bekezdése a következők szerint szabályozza a 2007.  január 1-e előtt nyomdai úton gyártott nyugta-, számla-, egyszerűsített számla nyomtatványok felhasználását:
A 2007. január 1. előtt nyomdai úton legyártott nyugta- és számlanyomtatványokat 2007. június 30-ig lehetett forgalomba hozni, és csak 2007. december 31-ig lehet nyugta- és számlakibocsátás során felhasználni.
A 2007. január 1-ét megelőzően előállított, de használatba nem vett bizonylatokat az előállítóknak, az értékesítőknek és a felhasználóknak – utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan, a rájuk vonatkozó selejtezési szabályoknak megfelelően – 2008.  január 31-ig selejtezni kell.
 
A 2007. január 1-jét megelőzően előállított és nyilvántartásba (használatba) vett nyugta-, számla-, egyszerűsített számla nyomtatványokat (tömböket) a felhasználóknak 2007. december 31. napjával le kell zárni, és a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően meg kell őrizni. Mind a lezárás, mind a selejtezés tényét a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában fel kell tüntetni !

A nyomtatvány előállításának évét a nyomtatványt beszerző adózó a 2007.első félévében beszerzett nyomtatványok esetében a beszerzésről szóló számlából tudhatja meg, ugyanis a 25/2006. (X. 27.) PM rendelet. 2. § (3) bekezdése szerint 2007. első félévében a nyomtatványértékesítésről kiállított számlában a nyomtatvány értékesítője a nyomtatvány előállításának évét is köteles volt feltüntetni a számlában. 2007.második félévében már csak az APEH által engedélyezettsorszámtartományba illeszkedő nyugta, számla, egyszerűsített számlanyomtatvány volt jogszerűen értékesíthető, ezért ezek a másodikfélévben vásárolt nyomtatványok 2008-ban is használhatók.
A nyomtatványok gyártási éve a sorszám felépítéséből is ellenőrizhető, ehhez az APEH által kijelölt sorszámtartományok nyilvántartása is segítséget nyújt, mely az APEH honlapján (a www.apeh.hu / adatbázisoklekérdezése / nyomdai sorszámintervallumok” címszó alatt) hozzáférhető.

A nyugta-, számlanyomtatványok sorszám hosszúsága 2008-ban továbbra is 12 karakter marad, felépítése annyiban módosul, hogy az eddig az ötödik karakter-helyen álló kötőjel kimarad, az utolsó hét karakter csak számokból áll.

A 2007. január 1. után az APEH által kijelölt sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal legyártott nyugta és számlanyomtatványok 2008-ban is felhasználhatók, sőt a gyártók 2008-ban is gyárthatnak nyomtatványt a 2007-ben kijelölt sorszámtartománnyal.
Példa a 2007-ben engedélyezett sorszámra: AA7N-A123456.
Példa a 2008-ban engedélyezett sorszámra: AA8NA1234567.

2008. január 1-től tehát, csak az APEH által kijelölt sorszámtartományú nyugta-, számla kibocsátása, illetve befogadása a jogszerű. A számla kiállítójának kötelezettsége, hogy megfelelő sorszámtartományba illeszkedő bizonylatot állítson ki, az ettől eltérő sorszámú nyugta-,számla bizonylatok nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, ezért befogadásuk esetén a kibocsátónak, illetve a befogadónak intézkednie kell a helyes sorszámú bizonylat kibocsátása iránt.

(Forrás: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.