KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Bár alkotmányellenes a lakóingatlanokhoz kapcsolódó vagyonadó, a személygépkocsik, illetve a vízi- és légi járművek esetében február 25-én megkezdődik a 2010-es évi vagyonadók bevallása. De mit tegyen az egyéni vállalkozók könyvelője, ha nincs információja a magánszemély vagyontárgyairól?

Az előadásaimon azt tanácsolom, hogy a magánszemélytől kérjünk egy nyilatkozatot, melynek két előnye is van:

• egyrészt tájékoztatjuk őket, hogy milyen vagyontárgyak után kell vagyonadót fizetni,
• másrészt a bevallási kötelezettség teljesítése érdekében mi is információhoz juthatunk.

Ennek kapcsán az adónavigátor egyik olvasója készített egy nyilatkozatmintát, melyet elküldött nekem azzal, hogy segítsünk másoknak is.

Köszönjük szépen, mindannyiunk nevében!

Nyilatkozat nagy értékű vagyontárgyakhoz a 2009-es évi szja-bevalláshoz

Érdemes volt annyi energiát fektetni a magyarázatba, de még érdemesebb volt ágálni ellene:  Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész hatályban marad.

A döntés akkor válik hivatalossá, amikor az a Magyar Közlönyben megjelenik, de addig ismertetjük az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát:

756/B/2009. AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 2. § 1-10., 14., 16-17., 19-22. pontja, 4-16. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?1. § (1) Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi.?

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 33. § (11) bekezdése, 33. § (12) bekezdésének ?? a (11) bekezdés szerinti esetet kivéve ?? és ?lakóingatlanról,? szövegrésze, 129. § (2)-(3) bekezdése és 168. § (8) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) és (12) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?(10) A magánszemély adózó ? amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével ? az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett ? ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is ?, továbbá ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti.?

?(12) Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni arról a vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn.?

3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

4. Az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 3. §-a, 17. §-a, 20-21. §-a, 23. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32-34. §-a és 36. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (közismerten: a KRESZ) meghatározza a személygépkocsi és a tehergépkocsi fogalmát (a járművünk forgalmi engedélyébe a Hatóság e szerint jegyzi be a jármű típusát):

1. számú függelék

II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

c) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van

i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

Nehogy azt higgyük azonban, hogy ez az adózás során is így van! (Gondoljanak a tehergépkocsi áfájának visszaigényelhetőségére, vagy a hozzá használt gázolaj üzemanyag áfájára, vagy a cégautóadóra!)

Egyáltalán nem mindegy, hogy adózás szempontjából milyen járművünk van! A továbbiakban kiváló vendégszerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna kiváló írásában erről olvashatnak:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Mi a teendő, mire kell odafigyelni uniós tagországból származó személygépkocsi magyarországi behozatala és forgalomba állítása esetén?

A következőkben Könyvelőirodánk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a kérdésben megfogalmazottakkal kapcsolatban.

Konkrét esetben – előzetesen – tájékozódjon az illetékes hatóságoktól. Az összefoglaló abban segít, hogy a fő szempontokra rákérdezhessen, kapjon aprólékos, saját esetre vonatkozó, arra illő tájékoztatást az, aki éppen személygépkocsit kíván az EU-ból behozni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Újra és újra gondot okoz a gépjárműértékesítések során az új áfatörvény értelmezése:

Az áfatörvény 87. § b) pontja szerint minősül minden olyan eset, amelynél az előzetesen felszámított adó olyan levonási tilalommal volt érintve, amely tartalmában megfelel az áfatörvény 124-125. §-ai szerinti levonási tilalom valamelyikének.   A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) történt személygépkocsi-beszerzés esetén a beszerzést terhelő áfa az áfatörvény 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes olvasatából következően nem levonható, éppen ezért a nem továbbértékesítési céllal, saját használatra vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az áfatörvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya alkalmazandó, még akkor is, ha a személygépkocsi beszerzése 2008. január 1-je előtt történt, azaz amennyiben az adóalany 2008. január 1-jét megelőzően a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa tekintetében azért nem élhetett adólevonási joggal, mert a személygépkocsit saját használatra szerezte be, akkor az adott személygépkocsi 2007. december 31-ét követő értékesítése mentes az adó alól.   Az előzőekben leírtaktól eltérő adózási következményekkel jár a személygépkocsi értékesítése, ha az adóalany a beszerzett személygépkocsit bérbeadási céllal szerezte be. Ennek oka, hogy az áfatörvény hatályba lépésével a személygépkocsi bérbeadás útján történő hasznosítása az áfatörvény 125. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa levonására jogosít. Mivel a személygépkocsi adóköteles bérbeadásához (nyílt végű, illetve operatív lízingbe adásához) az áfatörvény 124-125. §-a nem kapcsol adólevonási tilalmat, a bérbeadásra használt személygépkocsi utólagos értékesítésére – akkor is, ha azt 2008. január 1-jét megelőzően vásárolták – az áfatörvény 87. § b) pontja nem alkalmazható. Ebben az esetben a személygépkocsi értékesítése adófizetési kötelezettséggel jár, emellett az értékesítőnek a figyelési időszak hátralévő időtartamára megnyílik az adólevonási joga, amelyet a tárgyi eszköz korrekcióra vonatkozó szabályok szerint gyakorolhat.   Az áfatörvény 87. §-a kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az áfatörvény 87. § b) pontja csak abban az esetben értelmezhető és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerűen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom beállt.

Abban az esetben, ha a beszerzés során előzetesen felszámított adó nem volt, akkor a termék értékesítésére nem alkalmazható az áfatörvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya; ebben az esetben az adott termékre vonatkozó adókulccsal kell számlázni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a személygépkocsi beszerzése nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől történt, illetve a személygépkocsi beszerzése olyan adóalanytól történt, aki (amely) adót nem hárított át (pl. árrésadózást alkalmazó adóalany, vagy olyan adóalany, aki az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentesen értékesített), akkor az így beszerzett személygépkocsi következő értékesítése 20 százalékos általános forgalmi adókulcs alá esik.  

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 8917/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559814584)  

Összefoglalva:    

[Az írás az Adónavigátor szellemi terméke, engedélyükkel került az oldalunkra.]