KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Kecskemét, Budapest, Szeged után ma Pécs adott otthont az Adónavigátor Kft. 2009-es adóévre történő felkészítő konferenciájának.

A reggel kilenc órától délután négy óráig tartó megbeszélés előadója Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna könyvvizsgáló, adótanácsadó volt, aki – szakmai körökben – országosan elismert szaktekintély.

Izgalmas, világos, értelmes előadásának néhány gondolatát összefoglaljuk, azaz a 2009. évi várható adójogszabály-változásokról beszélünk úgy, ahogyan azt a gyakorlati könyvelő látja.

{A 2009. évi adójogszabály-változásokról szóló „saláta törvényről” az Országgyűlés ma szavazott- az elfogadott változásokról a Könyvelőiroda később részletesen be fog számolni, most csak ízelítőt, összefoglalót adunk a mai előadás alapján.}

A „salátatörvény”, amiről szavaztak, idekattintva érhető el a Parlament honlapjáról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Kedden az Országgyűlés elfogadta a képviselők és az önkormányzati képviselők költségtérítésének adózásáról szóló törvényt, s ezzel újabb, egyedülálló adójogszabályt alkottak; a költségtérítés igazolására nem kell számla (nem kell elszámolni vele), jövedelemként adózik, és új, csak nekik szóló jövedelemadó-kulcsot hoztak létre, a 15 %-ot.

Az előző részben leszögeztük, hogy a weboldal gazdája – a magánszemély – az oldalon kialakított reklámfelületet adja bérbe.

Természetesen, nincs ez akkor sem másképpen, ha vállalkozás a bérbeadó, csak a vállalkozásokra más adózási szabályok vonatkoznak, vonatkozhatnak.

Nem tudom, hogy hányan olvasták, böngészték végig pl. a Google AdSense hirdetésekre vonatkozó szerződési feltételeit, de feltételezem, hogy legalább az elején mindenki átrágta magát:

?MIELŐTT REGISZTRÁLNÁ MAGÁT A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, KÉRJÜK, FIGYELMESEN OLVASSA EL A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET ÉS A GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK CÍMŰ ANYAGOT. AMENNYIBEN ÖN RÉSZT VESZ A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, AZ AZT JELENTI, HOGY ÖN ELFOGADJA A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET. AMENNYIBEN A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET NEM FOGADJA EL, KÉRJÜK, NE REGISZTRÁLJA MAGÁT A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, ILLETVE NE VEGYEN RÉSZT ABBAN. ?

Akár tetszik, akár nem az a kis gyönge 14 oldal, amit elolvastunk, vagy nem, a kattintással létrejön az a szerződés, mely a továbbiakban megalapozza az adófizetési kötelezettségeink mikéntjét és annak mivoltát. Ugyanúgy a magánszemélyeknél is, mint a vállalkozásoknál is. Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nagyon jól tudjuk, hisz’ elégszer hallhatunk róla az élet minden területén; a Nagy Testvér mindent lát (értsd: APEH)

Amikor kapunk egy hivatalos levelet, egyből átszalad rajtunk, hogy vajon hol lehet az újraoltási bizonyítványunk, mert biztosan arra is szükségünk lesz.

Értelmes ember igyekszik felkészülni minden várható kellemetlenség elkerülésére, ezért igyekszem most ebben az írásban összefoglalni azokat az adózási ismereteket, melyekre szükség lehet akkor, ha a weblapján hirdetéseket tesz közzé, és ezért valamiféle ellenértéket kap.

Felhívom mindenki szíves figyelmét arra, hogy a továbbiakban leírtak nem általános érvényűek annyiban, hogy minden adózó (nem adózó) esete egyedi, és sok minden befolyásolhatja tényleges adózási kötelezettségének alakulását.

Ezt az írást csak általános tanácsoknak szánom, mindenkinek saját magának kell megértenie, és betartania az adózási szabályokat.

Minden adózással kapcsolatos információ, melyet igyekszem összefoglalni, nem tekinthető jogi, adózási, vagy befektetési tanácsadás alapjának. Minden esetben erősen ajánlom, hogy lépjen kapcsolatba adótanácsadójával, könyvelőjével!

Azt minden internet-felhasználó tapasztalja, hogy egy-egy oldal olvasása során akár a legváratlanabb helyről is előugrik egy-egy reklám; ránk rohan, felugrik egy új ablakban, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon szerényen meghúzódik a sorok között. Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az szja-törvény 1. számú melléklete 8.3. pontjának c) alpontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, ha azt  a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának,  nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtja.

A személy közreműködés fogalmának értelmezése a közkereseti társaságoknál és a betéti társaságoknál

A Gt. 91. §-ának (1) bekezdése szerint a közkereseti társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.

A fenti idézett rendelkezés kapcsán fontos rámutatni arra, hogy a közkereseti társaságnak az egyik – személyegyesülési jellegből következő – sajátossága, hogy a tagok általában személyes közreműködéssel is részt vehetnek a társaság tevékenységében. Nem vitásan, a törvény szerint a személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik. Ez a szabályozás egyébiránt összhangban áll a társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. §-ának d) alpontjával is, amely akkor tekinti a kkt., bt. tagját társas vállalkozónak, amennyiben a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A Gt. 119. § (1) bekezdése értelmében a társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése a korlátolt felelősségű társaságoknál

A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő jellegű társaság, ezért a törvény világossá teszi, hogy a mellékszolgáltatás elsősorban (törzsbetét-szolgáltatás melletti egyéb) vagyoni hozzájárulást jelent.

A törvény mellékszolgáltatás alatt érti a társaság javára végzett személyes munkavégzést is, kivéve azokat az eseteket, ha a munkavégzés munkaviszonyon, vagy polgári jogviszonyon alapul.

A törvénynek e szűkszavú megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem kívánt megkötést tenni a mellékszolgáltatás természetét illetően. Ennek teljesítésében megállapodhatnak a tagok az alapításkor, de a későbbiek folyamán is, a mellékszolgáltatás adható ingyenesen, de – általában – ellenszolgáltatás fejében is, és nem teljesítés esetére azt szankcionálhatják, de el is tekinthetnek a szankciók alkalmazásától. A törvénynek egy kikötése van: ha mellékszolgáltatás nyújtásában állapodnak meg a tagok, meg kell határozniuk a társasági szerződésben a mellékszolgáltatás pontos mibenlétét; a teljesítés feltételeit; ha van, ellenszolgáltatást, és ha szankcionálni kívánják, a nem teljesítés esetére kikötött kötbért vagy egyéb hátrányt. A mellékszolgáltatás tehát olyan, rendszerint vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű ténykedés, mely megvalósulhat folyamatosan vagy egyszeri teljesítéssel, lehet valaminek tevése, tulajdonba vagy használatba adása, valamitől való tartózkodás, történhet ingyenesen is vagy ellenszolgáltatás fejében. Nem teljesítése esetén hátrányt lehet kilátásba helyezni, történhet határozott vagy határozatlan időre, azzal, hogy amennyiben ennek nyújtásában állapodnak meg a tagok, minden esetben a társasági szerződés részévé kell azt tenni. A mellékszolgáltatás tehát valójában, csak nevében ?mellék” szolgáltatás, mert annak jellegétől függően az a társaság számára létfontosságú is lehet.

A közkereseti társasághoz képest a korlátolt felelősségű társaságnál tehát a Gt. nem konkrétan határozza meg a társaság számára végezhető tevékenységek körét, azaz a személyes munkavégzést nem köti szigorúan a társaság tevékenységi körének gyakorlásához. Mindez azt feltételezi, hogy bárminemű tevékenység végezhető, ha annak feltételeit a társasági szerződésben rögzítik (a társasági szerződés a cégnyilvántartásban szereplő cégirat, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kötelező melléklete).

Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a társaság elemi érdeke, hogy a mellékszolgáltatásként végzett tevékenység ne ütközzön jogszabályba (például megfelelő képesítéshez kötött tevékenységet csak ilyen képesítéssel rendelkező személy láthasson el, vagy a tevékenység ellátása ne valósítson meg bűncselekményt).

A kft. esetében is tehát a társasági szerződés alapján egyértelműen eldönthető, hogy ki az, aki személyesen közreműködik, így csupán az osztalékot felvevő tag nem minősülhet ?személyesen közreműködő tagnak” is egyben.

Az eva hatálya alá tartozó társaságoknál is a fent leírtak szerint lehet megállapítani, hogy ki minősül a társaságban személyesen közreműködő tagnak.

A gazdasági társaság (kkt., bt., kft. esetében is) személyesen közreműködőnek nem minősülő nyugdíjas tagja és annak közeli hozzátartozója, valamint az  elhunyt tag, illetve elhunyt nyugdíjas tag közeli hozzátartozója adómentesen e címen kaphat juttatást.

(Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya 4921/3/2008 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007013276)

Az Szja törvény 25. §-a (2) bekezdésének 2005. július 1-jétől hatályos bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járásához, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 forint költségtérítést fizethet.

Ezt az összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy az adott utazásra jogosító bérlet, jegy alapján térítésben, illetőleg ilyen juttatásban egyidejűleg nem részesíti.

A hivatkozott kormányrendelet szerint ugyanakkor a munkáltatónak kötelező a 9 Ft/km költségtérítést megfizetnie, ha a munkába járás tömegközlekedéssel nem oldható meg. Ugyancsak kötelező a 9 Ft/km költségtérítés fizetése, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott; esetében akkor is, ha a munkába járás a közigazgatási határon belül történik.

A rendelkezés alapján lehet ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is fizetni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be (pl. csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez). A térítés ezekben az esetekben is csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az adott munkáltatónak nem térít meg.

Ha munkáltató az Szja törvény 25. § (2) bekezdésének bb) pontjában meghatározott mértékeken felül is fizet költségtérítést a munkavállalónak, akkor a meghaladó rész munkaviszonyból származó adóköteles jövedelem.

Hogyan dokumentáljuk a munkábajárás költségtérítését?

1./ A munkavállaló és a munkaadó között a munkaszerződés írásba foglalása kötelező! Tehát, legegyszerűbb, ha az érintett munkavállaló munkaszerződésében rögzítjük a költségtérítés feltételeit.

2./ Valahova, ahol a további juttatásokról szól a szerződés, illesszük be ezt a mondatrészt (vagy, ha szükséges, akkor munkaszerződés-módosítást kell végrehajtani, ahol csak ezt a részt kell bevenni, mint változás):

„Felek megállapodnak, hogy Munkaadó munkábajárási költségtérítést fizet Munkavállalónak, 2008. ………. hó első napjától kezdődően az Szja-törvény 25. §-a alapján.

A költségtérítés mértéke: munkanaponként 9,- Ft/km.

A távolság meghatározása: Felek a távolságot az Interneten fellelhető útvonaltervező programok egyikével határozzák meg. Az útvonaltervező program által kinyomtatott, lakóhelytől a munkavégzés helyszínéig, és vissza,  meghatározott kilométer-meghatározás a munkaszerződés mellékletét képezi, egyben felek az elszámolás alapjául kölcsönösen ezt a dokumentumot alkalmazzák.

Fizetett költségtérítés = munkanapok száma x meghatározott (oda-vissza) kilométer x 9,- Ft.

A munkanapok számának alapbizonylataként felek a jelenléti ívet határozzák meg.”

3./ Az Interneten számos, megbízható, pontos, ingyenes útvonaltervező található, melyek közül ajánljuk a Google útvonaltervezőjét, amivel az útvonal és a térkép is kinyomtatható A/4-es méretben. A kinyomtatott példányt, amit csatolunk a munkaszerződéshez, javasoljuk mindkét félnek aláírással ellátni.

A Google útvonaltervezője ide kattintva érhető el.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából (vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból) keletkező jövedelem után 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet és annak az adóját az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőre kell az adót megfizetni.

Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik.

A törvény rendelkezése szerint az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító számát.

Lakás céljára szolgáló ingatlanok

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg (a számított összeg) a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jellegétől függően határozta meg a törvény. Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető.

A szja-törvény 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a számított összeghez hozzá kell adni a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az említett lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok

Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított összeg a következők szerint csökkenthető:

Az 1993. évben vagy azt megelőzően megszerzett nem lakás céljáró szolgáló ingatlan 2008. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Nem lakás céljára szolgáló ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog

Az 1981. december 31-ét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha egy üzlethelyiség bérleti jogát 1981. december 31-ét követően szerezte meg a magánszemély, akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.

(Forrás: Szja-törvény, APEH)