KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet.

A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor:

• Az adójóváírás megszűnik.
• Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs.
• Adóelőleg számítási módszerek:

- Szja tv. 47.§.(8) szerint

A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben majd letölhető lesz egy excel tábla, ami a számítás menetét szemlélteti.)

 - Göngyölített számítás

Adóalap-kiegészítést csak akkor kezdünk számolni, ha a halmozott jövedelem eléri a 2.424.00 Ft-ot.

- Kifizetői számítás

A teljes kifizetett összegre számolunk adóalap-kiegészítést

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Újdonságként kezeltük az év elején, pedig valójában évek óta hatályban levő szabályozásról van szó. A családi kedvezmény érvényesítéséhez a magánszemély nyilatkozatára van szükség.

A kedvezményezett eltartottak után lehet elszámolni az adókedvezményt, ebbe a körbe elsősorban azok tartoznak, aki után a családi pótlék is igénybe vehető.

Bár az eltartottak után nem jár kedvezmény, de a kedvezmény összegének kiszámításakor figyelembe kell venni. Ilyen eset, ha a családban az első, felsőfokú alapképzésben résztvevő húszas éveiben járó gyerek van. Ha tehát két gimnazista gyermek mellett egy egyetemista is van, akkor három gyerek után számítható a családi adókedvezmény, de csak a két gyerek után járó 33.000-33.000 forint adó vonható le havonta.

Ezt a szabályt a tanév kezdésének kapcsán elevenítjük fel. Ha valakinek az új tanévben már nem közoktatásban részt vevő gyermeke van, módosítania kell a januárban megtett nyilatkozatát.

Ha valaki nem módosítja nyilatkozatát, és ezáltal a 2011. évről szóló adóbevallásában visszafizetendő adója keletkezik, akkor az szja törvény 48. § (4) bekezdés b.) pontja alapján 12%-os büntetést kell bevallania és befizetnie.

[Adónavigátor cikk]

Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Ha a jövedelmet nem forintban szerzi meg a magánszemély (pl. napidíj), akkor milyen szabályok szerint kell az átváltási árfolyamot meghatározni 2010-től…

Az szja törvény 6. § (1) bekezdése alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz az árfolyamot attól függően kell meghatározni, hogy milyen gazdasági esemény történik.

Azaz:

-    bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában -    kiadás esetében a teljesítés időpontjában,

-    dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,

-    értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,

-    egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában érvényes árfolyamot kell

alkalmazni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben?

A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami alaposan felzaklatta az érintettek körét. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Kiáramlanak a kiskapukon, vagyis munkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem megy, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, azzal hogy veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat a minimálbér szerint!

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Mintegy másfél hónappal ezelőtt már részletesebben is írtunk a tevékenységre jellemző kereset 2010. évi meghatározásának nehézségéről.
Vége a január hónapnak, és február 12-ig muszáj lesz valamit produkálnunk, hogy védjük Ügyfeleinket, hogy eleget tehessünk az újabb faramuci előírásoknak.

Itt a januári bérszámfejtés a nyakunkon, nagyon ideje van, hogy vállalkozóink nyilatkozzanak végre, hogy mi legyen. És – természetesen -, mint mindig, a törvényalkotók helyett nekünk kell állni a rohamot, hogy micsoda, meg miezmiez, meg miért, meg hogyaza…

2010. január elsejétől a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a szabály, hogy járulékalapnak a minimálbér kétszeresét kell tekinteni.

A tevékenységre jellemző keresetet minden esetben egyedileg kell maghatározni, fő szabályként a szokásos piaci érték meghatározására vonatkozó módszerek valamelyikével. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásához további módszereket is tartalmaz a személyi jövedelemadó törvény.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Javítás: 2010.02.03. – 23:06  A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).

Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.

2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…):

Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A magánszemély a 2009. évi adókötelezettségének, ha a munkáltató (kifizető) vállalja, a munkáltató (kifizető) közreműködésével tesz eleget.

A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak.

1.      Az adó megállapítását vállaló munkáltatónak kell tekinteni a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot is (továbbiakban: munkáltató), amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.

A magánszemély 2010. január 31-ig írásban nyilatkozatot adhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a 2009. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (1. számú melléklet). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, ezt a tényt is közölnie kell nyilatkozatában a munkáltatójával. A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adómegállapítást kérő nyilatkozatát. Erről időben tájékoztatnia kell a magánszemélyt. Abban az esetben, ha a munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy élhet az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségével.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »