KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…

Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)

Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)

Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).

Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.

Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.

Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör:

Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják).

A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott.

Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Megjelent a 235/2008. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (Megjelent: a Magyar Közlöny 2008/137. (IX. 23.) számában, hatályba lépett: 2008. október 1-én.)

A jogszabály három fontos módosítást tartalmaz: 
1.  A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 18. § (6) bekezdésének t) pontja értelmében nem az E. Alap terhére vehető igénybe a biztosított immunizálása nem kötelező védőoltással.

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet értelmében a pneumococcus védőoltás nem minősül kötelező védőoltásnak, az tehát önkéntesen vehető igénybe. Az NM rendelet 1. §-ának (8) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltató maga állapíthatja meg a kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretébe nem tartozó – és a R. mellékletében nem szereplő – egészségügyi szolgáltatások térítési díját, így a nem kötelező védőoltás beadására irányuló, az Egészségbiztosítási Alap által nem finanszírozott ellátás térítési díját is. Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma

A mindennapi szóhasználatban összemosódik a közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma, azonban az előbbi egy jogi személy típus, az utóbbi pedig meghatározott szervezetek minősítését jelenti. 2007. július 1-e után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.

A közhasznú társaság 2007. július 1-ét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett:

1. társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
2. alapítvány,
3. közalapítvány,
4. közhasznú társaság,
5. köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi),
6. országos sportági szakszövetség,
7. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács,
8. a Magyar Rektori Konferencia,
9. európai területi együttműködési csoportosulás,
10. nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
11. közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
12. nonprofit gazdasági társaság.

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél (a továbbiakban együtt: bíróság) kell benyújtani.

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.

A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg, a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.

A közhasznú tevékenységek listája

A közhasznú szervezetekről szóló törvény (1997. évi CLVI. tv.) 23 pontban, tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek közhasznúnak minősülnek, ilyen például:

1. az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
2. a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása;
3. a műemlékvédelem;

a tudományos tevékenység, kutatás;

a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

1. a természetvédelem, állatvédelem;
2. a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
3. a fogyasztóvédelem;
4. a rehabilitációs foglalkoztatás;
5. az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység;
6. a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.

A közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság

A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. Fontos, hogy a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.

A közhasznú társaság 2007. július 1-ét követő két éven belül köteles választani az alábbiak közül:

• a társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább, vagy
• más nonprofit gazdasági társasággá alakul át, vagy
• jogutód nélküli megszűnik.

A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza

Ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-étől pedig kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.

Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-étől pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.

A cégbíróság a közhasznú társaság közhasznú szervezeti jogállását akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha a közhasznú társaság a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat. A közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja és a közhasznúsági fokozat a cégbíróságok által vezetett cégnyilvántartásban is szerepel.

Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, tehát ez esetben a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között, az a társaság vagyonát gyarapítja. A nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. Ennek megvalósítására alapítható a társasági törvény szerint nonprofit gazdasági társaság. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.

A közhasznú társaság nem régóta létező cégforma. Azt, hogy nem tipikusan gazdasági társaság, mutatja az is, hogy az arra vonatkozó speciális szabályokat a többi gazdasági társaságtól eltérően a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény tartalmazza. Ugyanakkor a bejegyzésére, módosítására, törlésére vonatkozó eljárási szabályok azonosak a többi gazdasági társaságra vonatkozó szabályokkal.

A gyakorlatban ilyen társaságokat főként önkormányzatok hoznak létre, hogy az addig intézmények által ellátott feladatokat a jövőben egy hatékonyabb, bevétel szerzésére is képes, de a közhasznúságot szem előtt tartó gazdasági társaság útján lássák el. A jogalkotó pedig a közhasznúságot értékelve számos kedvezménnyel segíti működését (illeték-, adó-, vámkedvezmények), illetve előnyöket biztosít a közhasznú szervezett támogatóknak is (adókedvezmény

Közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság létesítése

Közhasznú társaság 2007. július 1-e után nem alapítható.

2007. július 1-től nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaság alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A társaság alapítására, működésére a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról szabályait kell alkalmazni.

Így például, ha nonprofit korlátolt felelősségű társaságot kívánunk alapítani, akkor a kft.-re irányadó előírásoknak megfelelően kell eljárni. Vagyis az ilyen társasági forma alapításához minimum 500.000 Ft. törzstőkére van szükség, amely állhat pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) is. Nonprofit korlátolt felelősségű társaság kizárólag apporttal is alapítható.

A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni.

A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Ha az apportot a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.

Az apportálás után a vagyon a társaság vagyonává válik, azzal a cég sajátjaként rendelkezhet, azt megterhelheti, eladhatja, elcserélheti.

Abban az esetben, ha a meglévő közhasznú társaság alakul át nonprofit korlátolt felelősségű társasággá, akkor társasági szerződésének módosítása elegendő.

Gazdasági társaság átalakulása nonprofit gazdasági társasággá

Nonprofit gazdasági társaság alapítható úgy, hogy a tagok eleve elhatározzák: közhasznú tevékenység folytatása érdekében hozzák létre a gazdasági társaságot. Az is előfordulhat, hogy a már működő gazdasági társaság nonprofit gazdasági társasággá alakul át. Ekkor a nonprofit gazdasági társaság lesz a cég jogutóda, és természetesen ennek megfelelően a közhasznú feladattal bővíteni, és az eltérő szabályokkal módosítani kell a létesítő okiratot.

Fordítva azonban ez már nem lehetséges. A közhasznú társaság, illetve a nonprofit gazdasági társaság nem alakulhat át nyereség érdekeltségű gazdasági társasággá, hiszen a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság lényege veszne el az átalakulással, a közhasznú feladat ellátása nem lenne így biztosított. Közhasznú társaság valamint nonprofit gazdasági társaság csak másik nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, vagy több nonprofit gazdasági társasággá válhat szét.

A nyereségérdekeltségű céggé való átalakulásra már csak azért sincs lehetőség, mert a közhasznú társaság valamint a nonprofit gazdasági társaság létesítő okiratában arról is rendelkezni kell, hogy a közhasznú célt szolgáló vagyon egy esetleges megszűnés esetén milyen feladatra használható. Természetesen itt is csak közhasznú célra lehet azt fordítani.

Ha a jogalkotó megengedné, hogy a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság nyereségérdekeltségű gazdasági társasággá alakulna át, akkor azt a vagyont, amivel a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság rendelkezik, nem közhasznú célra lehetne fordítani, hanem az a tagok üzleti érdekét szolgálná az átalakulást követően.

A kht.-k és a nonprofit gazdasági társaságok működésére vonatkozó szabályok

A még működő közhasznú társaságok működésre vonatkozó szabályok néhány eltéréssel azok, amelyet a korlátolt felelősségű társaságnál kell alkalmazni. Eltérés a kft.-hez képest azonban, hogy a közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Nemcsak a nagy vagyonú vagy nagy alkalmazotti létszámú társaság esetén kötelező felügyelő bizottságot létrehozni és könyvvizsgálót választani, hanem minden esetben, ha a gazdasági társaság közhasznú társaságként működik.

Ezek a szigorúbb szabályok azonban már nem érvényesülnek a nonprofit gazdasági társaságoknál, hiszen ott a választott társasági forma előírásainak kell megfelelni, így például a nonprofit korlátolt felelősségű társaságnál főszabályként nem szükséges felügyelőbizottság valamint könyvvizsgáló választása.

Taggyűlés, közhasznú szerződés

Abban az esetben, ha nonprofit kft-t alapítunk, illetve a még működő közhasznú társaságok esetében a kft.-re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a taggyűlés összehívására, működésére, a határozathozatal rendjére is. Nagy szabadsága van az alapítóknak a működési rend kialakításában. A törvényben meghatározottakon túl bármilyen kérdést a taggyűlés hatáskörébe utalhatnak az alapítók. A kft.-re előírt kötelező taggyűlési hatáskörön túl közhasznú társaság taggyűlésének kell dönteni a közhasznú szerződés jóváhagyásáról is. A közhasznú szerződés valójában arról szól, hogy van egy olyan tevékenység, amit vagy az államnak vagy az önkormányzatnak kell ellátni. Ezt a feladatot veszi át a közhasznú társaság illetve a nonprofit gazdasági társaság akkor, amikor például oktatást szervez, kulturális tevékenységet végez, vagy gondoskodik a környezetvédelemről stb. Ezeknek a feladatoknak az ellátására szerződést kell kötni, amelyben meghatározzák a felek, hogy konkrétan mit és hogyan kell a közhasznú társaságnak illetve a nonprofit gazdasági társaságnak ellátnia. Az ügyvezető által megkötött közhasznúsági szerződés akkor lesz érvényes, ha azt a taggyűlés jóváhagyta. Fontos tudni, hogy a szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni.

A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje

A közhasznú szervezet működésére vonatkozóan jóval részletesebb szabályokat kell tartalmaznia a létesítő okiratnak, mint más gazdálkodó szervezetnek. Ezzel is próbálják garantálni, hogy a közhasznú szervezet valóban ne egyének vagyonszerzését szolgálhassa, hanem főként arra legyen hivatott, hogy a közhasznú feladatot minél színvonalasabban ellássa.

A közhasznú szervezet is jogosult gazdálkodó tevékenységet végezni, ennek eredményét azonban a közhasznú feladat ellátására kell fordítania. A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével

1. vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
2. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

A közhasznúsági jelentés

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amely tartalmazza:

1. a számviteli beszámolót;
2. a költségvetési támogatás felhasználását;
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Nagy jelentősége van annak a szabálynak is, miszerint ebbe a jelentésbe bárki betekinthet, tehát ezzel a nyilvánossággal biztosított, hogy valóban ez a gazdasági társaság a köz hasznát szolgálja. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

A közhasznú szervezetek ellenőrzése

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

Amikor a bíróság a közhasznú szervezetet nyilvántartásba veszi, akkor az erről szóló határozat egy példányát mindig meg kell küldenie az ügyészségnek is, akinek fellebbezési joga van akkor, ha a közhasznúságra vonatkozó szigorúbb működési szabályokat nem látja az alapító okirat alapján biztosítottnak, vagy a közhasznú cél megvalósítását tartja kétségesnek.

Forrás: Magyarország.hu

A társadalombiztosítás teljeskörű szolgáltatásainak igénybevételéhez alapvető feltétel, hogy az igénylő biztosított legyen. A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. A biztosítást megalapozó jogviszonyok igen széles köre lehetőséget ad, hogy széles társadalmi réteg számára az általa választott megélhetési forma alapot adjon a betegség és anyaság esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére.

A biztosítást keletkeztető jogviszonyban álló személyekre a társadalombiztosítás kötelező jelleggel, a személyek akaratától függetlenül kiterjed és az ellátások részbeni fedezetére kötelező járulékfizetéssel is párosul. A járulékfizetéssel kapcsolatos további tájékoztatás az APEH-nál kérhető, itt az egészségbiztosító által nyújtott ellátásokra jogosultak köréről nyújtunk ismertetést.

• Biztosítottak
• Biztosítás szünetelése
• Biztosítottak bejelentése

A biztosítási kötelezettség általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző jogviszony alapján jön létre, de a lehető legszélesebb körű közteherviselés érdekében járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókat is, akik azonban az egészségbiztosítás ellátásai közül csak a természetbeni ellátásokra szereznek jogosultságot. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosítás az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn, tehát, amíg az itt felsorolt alapjogviszonyban áll valaki, a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő. Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni.
Egyes esetekben a biztosítási kötelezettség létrejön az alapjául szolgáló jogviszony kezdetével, más esetekben a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez nem elegendő az alapul szolgáló jogviszony (például egy szövetkezeti tagságnál, segítő családtagi jogviszonynál), a törvény további feltételeket is támaszt ahhoz, hogy biztosítottnak minősüljenek és ezáltal az ellátások teljes körére jogosultságot szerezzenek az ilyen jogviszonyban álló személyek.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság – 2007. április 1-jétől – a biztosítási jogviszony megszűnését követően további 45 napig fennmarad (ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosításban töltött időtartammal hosszabbodik meg).

Biztosítottak

Biztosítottnak kell tekinteni:

1. az alkalmazottként dolgozókat:

• a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban álló személyek,
• ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló személyek,
• hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyek,
• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák
• az országgyűlési-, európai parlamenti képviselők
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állók

E személyi körbe azon jogviszonyban álló személyek tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy foglalkoztató alkalmazásában állnak, és a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem – tehát a szabályok ebből a szempontból teljesen egységesek -, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.

A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart

2. a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagot,

A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolai szövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanuló, hallgató tagját,

3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót,

A biztosítási kötelezettség alá eső szakképző iskolai tanuló a teljes körű ellátásra jogosult biztosítottnak minősül, de nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a tanulók közül a valamennyi ellátásra jogosító biztosítás jelenleg kizárólag csak a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóra terjed ki.

4. a keresetpótló jellegű juttatásban részesülőket

Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosítottnak minősül.
A munkanélküli ellátórendszer, valamint egyes elemei elnevezése 2005. november 1-jével megváltoztak. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe az álláskeresési támogatás lépett, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel, azzal, hogy a megváltozott elnevezések megváltozott tartalmat is takarnak.

Az álláskeresők támogatása elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Egyes volt korábbi ellátások (nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás) megszűntek. Az álláskeresést ösztönző juttatás egyes elemei olymódon maradtak meg, hogy azok az álláskeresők járadék rendszeréhez igazodva beépültek az álláskeresési segélybe, a nyugdíj előtti munkanélküli segély pedig az álláskeresési segély rendszerébe épült be.
A különböző jogszabályokban szereplő munkanélküli ellátás, munkanélküli járadék kifejezés alatt tehát álláskeresési támogatást, álláskeresési járadékot is érteni kell.

5. az egyéni és társas vállalkozókat (ha tb szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatók)

A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak (lásd: 1997. évi LXXX törvény 4. § b illetve 1997. évi LXXX törvény 4. § c) minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre. Egyéni vállalkozónak tekintjük a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők mellett a magán-állatorvos / a gyógyszerészi magántevékenység / a falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyeket, továbbá az ügyvéd európai közösségi jogász,, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint minősül biztosítottnak.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is a teljes ellátásokra jogosító biztosítási jogviszonyban áll. Felhívjuk a figyelmet, hogy aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és emellett tevékenységet folytat, egészségbiztosítási szempontból nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni/társas vállalkozónak. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány átvételének napjától visszaadása napjáig, a társas vállalkozó – gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda – (tag) biztosítási kötelezettsége a tényleges személyes közreműködés, egyéb esetben pedig a tagsági jogviszony időtartamára áll fenn.

6. az egyházi személyeket

Az egyházi személy, illetve a szerzetesrend tagja is teljeskörű egészségbiztosítási ellátási jogot szerez, ha egyházi szolgálatot teljesít és ha emellett nem sajátjogú nyugdíjas. Az ?egyházi személy” definiálására az egyház belső szabályzata vonatkozik.

7. Mezőgazdasági őstermelőket

2007. január 1-jétől az őstermelők is kötelező jelleggel járulékot fizetnek, biztosítottnak minősülnek, és így az egészségbiztosítás teljeskörű ellátásaira jogosultságot szerezhetnek. 2008. január 1-jétől azonban csak azok az őstermelők állnak biztosítási kötelezettségben, akiknek a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább 20 év.

E tekintetben biztosítási kötelezettség alá esik az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, a családi gazdálkodó, a nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély, és ezen személyek mezőgazdasági munkában közreműködő családtagjai is. A biztosítási kötelezettség az őstermelői igazolványban szereplő időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig, családi gazdaság esetén a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

Megszűnik a biztosítás, ha az őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott, az adó és tb szabályok szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége is a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

Nem vonatkozik a biztosítási kötelezettség a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú és a gazdálkodó család kiskorú tagjára. Továbbá, nem áll biztosítási kötelezettség alatt az az őstermelő sem, aki már más, az 1-6. pontban felsorolt jogcímen is biztosított, vagy saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjat kap, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

8. az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként (lásd: 1997. évi LXXX törvény 4. § g)személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, vagyis 2008. február 1-jétől a  69.000 Ft-os minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi  20.700 Ft-os jövedelem esetén áll fenn.

A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés (közreműködés) szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyára tekintettel lesz biztosított.

A közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek személyes munkavégzése nem esik e biztosítási kötelezettség alá.

9. a választott tisztségviselőket

A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk (díjazásuk) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, vagyis jelenleg a havi 20.700 Ft-ot elérő tiszteletdíj esetén.

• alapítványok,
• társadalmi szervezetek, társadalmi szervezetek szövetségei,
• társasház közösségek,
• egyesületek, köztestületek,
• közhasznú társaságok,
• kamarák,
• gazdálkodó szervezetek,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak
• a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármesterek

10. a szövetkezetek társaságok vezető tisztségviselőit
A szövetkezetek vezető tisztségviselőit akkor kell a teljes egészségbiztosítási ellátásokra jogosító biztosítottnak tekinteni, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazásuk eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, vagyis jelenleg a havi  20.700 Ft-ot.
A társadalombiztosítási jogviszony szempontjából figyelembe vehető, illetve kötelezően figyelembe veendő jövedelem az ún. ?járulékalapot képező jövedelem” amelyet az 1997. évi LXXX törvény 4. § k) pontja definiáldefiniál.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1-10. pontban meghatározott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a külföldi illetőségű személytől, szervtől szerzett, járulékalapot képező jövedelem is a biztosítási jogviszonyba tartozik.

A biztosítás szünetelése

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha a következő élethelyzetek, körülmények következtében a biztosítási jogviszony szünetel.

1. Nincs munkavégzés

Szünetel a biztosítási jogviszony, ha a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, vagy igazolatlan távollét miatt a biztosított nem végez munkát.

Nem tekintjük a biztosítás szünetelésének, ha

• a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, vagy
• a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereteset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

A 8-10. pontban felsorolt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek, ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek. 

2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére

Szünetel a biztosítási jogviszony az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

3. Kamarai tagság szüneteltetése idejére

Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

4. mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja érvénytelensége idejére
Szünetel a biztosítás arra az időszakra, amelyre az őstermelői igazolvány értékesítésibetétlapja nem érvényes.