KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és egyszerűsítenék az adórendszert, könnyítenék az adminisztrációt – tette közzé a kormány holnapi ülésén tárgyalandó terveket néhány internetes portál. Az ő anyagaik alapján Könyvelőirodánk szemezget az elképzelésekből.

A számla- és nyugtaadás elmulasztása lesz a legfőbb bűn.

Előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával kívánják rászorítani az eladókat és vevőket a számlaadásra és -kérésre, továbbá arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek

Ha bármit vásárolunk majd, bizonyos ideig, vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát, máskülönben velünk (a vásárlóval) fizettetik meg az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést.

Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az áru vásárlását, a szolgáltatás igénybevételét.

Azoknak is meg kellene őrizniük a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, a vállalkozási szerződéssel bíró ekhósok ). Mulasztás esetén őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

A feketefoglalkoztatás lesz a második főbűn

Ha egy cég feketén foglalkoztat dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, és megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is.

Az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is

Vállalkozások egymásnak – néhány kivételtől eltekintve – csak átutalással fizethetnének egymásnak.

2010-től – a tervezetek szerint – a vállalkozások magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne.

Az állami támogatások, nyugdíjak, szociális segélyek is bankszámlára érkeznének, hasonló megkötésekkel, mint az előző bekezdésben írottak.

Bizonyos értékhatár felett csak átutalással lenne kiegyenlíthető a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény ára.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a gazdasági ágazatonkénti, szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni, és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztárak rendszere szinte teljesen megszünne: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés.

Tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolhatóságot is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

Nem meglepetés, hogy emelkedik néhány bírság

Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettsége megszegésével eltitkolja bevételét, a jövőben 75 százalékos büntetéssel lehetne számolni, és a büntetés nem mérsékelhető.

A véletlenül, figyelmetlenségből adószabályt sértőket továbbra is maximum 50 százalékos bírsággal sújtanák, de esetükben megmarad a mérlegelési lehetőség.

Emelnék az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságmértékét úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tegye ki a bírság.

APEH a figyelő Nagy Testvér

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt.

2010-től a bankok évente jelentenék az adóhivatalnak azokat a magánszemélyeket, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutnak.

Az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktívvá tennék a kommunikációt.

Az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené.

Egyéb csemegék és ötletek

A VPOP hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt.

A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását.

Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét:

A különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná.

Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben (ami viszont a családi adókedvezmény körét szűkíti ; ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna).

A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8 millió Ft-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40 millióról 80-100 millió forintra vinnék fel.

Erőteljesen csökkentenék az adóbevallás sorainak számát (ugyanakkor az évközi bevalláshegyektől kihullik a könyvelők haja).

Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

A  jelenlegi közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák (talán azért, hogy tíz nappal tovább éjszakázhassanak a könyvelők, és tíz nappal később hozza bizonylatait a Könyvelőirodába a vállalkozás).

A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.

A társadalombiztosítás teljeskörű szolgáltatásainak igénybevételéhez alapvető feltétel, hogy az igénylő biztosított legyen. A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. A biztosítást megalapozó jogviszonyok igen széles köre lehetőséget ad, hogy széles társadalmi réteg számára az általa választott megélhetési forma alapot adjon a betegség és anyaság esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére.

A biztosítást keletkeztető jogviszonyban álló személyekre a társadalombiztosítás kötelező jelleggel, a személyek akaratától függetlenül kiterjed és az ellátások részbeni fedezetére kötelező járulékfizetéssel is párosul. A járulékfizetéssel kapcsolatos további tájékoztatás az APEH-nál kérhető, itt az egészségbiztosító által nyújtott ellátásokra jogosultak köréről nyújtunk ismertetést.

• Biztosítottak
• Biztosítás szünetelése
• Biztosítottak bejelentése

A biztosítási kötelezettség általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző jogviszony alapján jön létre, de a lehető legszélesebb körű közteherviselés érdekében járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókat is, akik azonban az egészségbiztosítás ellátásai közül csak a természetbeni ellátásokra szereznek jogosultságot. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosítás az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn, tehát, amíg az itt felsorolt alapjogviszonyban áll valaki, a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő. Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni.
Egyes esetekben a biztosítási kötelezettség létrejön az alapjául szolgáló jogviszony kezdetével, más esetekben a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez nem elegendő az alapul szolgáló jogviszony (például egy szövetkezeti tagságnál, segítő családtagi jogviszonynál), a törvény további feltételeket is támaszt ahhoz, hogy biztosítottnak minősüljenek és ezáltal az ellátások teljes körére jogosultságot szerezzenek az ilyen jogviszonyban álló személyek.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság – 2007. április 1-jétől – a biztosítási jogviszony megszűnését követően további 45 napig fennmarad (ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosításban töltött időtartammal hosszabbodik meg).

Biztosítottak

Biztosítottnak kell tekinteni:

1. az alkalmazottként dolgozókat:

• a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban álló személyek,
• ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló személyek,
• hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyek,
• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák
• az országgyűlési-, európai parlamenti képviselők
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állók

E személyi körbe azon jogviszonyban álló személyek tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy foglalkoztató alkalmazásában állnak, és a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem – tehát a szabályok ebből a szempontból teljesen egységesek -, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.

A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart

2. a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagot,

A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolai szövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanuló, hallgató tagját,

3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót,

A biztosítási kötelezettség alá eső szakképző iskolai tanuló a teljes körű ellátásra jogosult biztosítottnak minősül, de nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a tanulók közül a valamennyi ellátásra jogosító biztosítás jelenleg kizárólag csak a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóra terjed ki.

4. a keresetpótló jellegű juttatásban részesülőket

Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosítottnak minősül.
A munkanélküli ellátórendszer, valamint egyes elemei elnevezése 2005. november 1-jével megváltoztak. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe az álláskeresési támogatás lépett, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel, azzal, hogy a megváltozott elnevezések megváltozott tartalmat is takarnak.

Az álláskeresők támogatása elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Egyes volt korábbi ellátások (nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás) megszűntek. Az álláskeresést ösztönző juttatás egyes elemei olymódon maradtak meg, hogy azok az álláskeresők járadék rendszeréhez igazodva beépültek az álláskeresési segélybe, a nyugdíj előtti munkanélküli segély pedig az álláskeresési segély rendszerébe épült be.
A különböző jogszabályokban szereplő munkanélküli ellátás, munkanélküli járadék kifejezés alatt tehát álláskeresési támogatást, álláskeresési járadékot is érteni kell.

5. az egyéni és társas vállalkozókat (ha tb szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatók)

A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak (lásd: 1997. évi LXXX törvény 4. § b illetve 1997. évi LXXX törvény 4. § c) minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre. Egyéni vállalkozónak tekintjük a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők mellett a magán-állatorvos / a gyógyszerészi magántevékenység / a falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyeket, továbbá az ügyvéd európai közösségi jogász,, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint minősül biztosítottnak.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó is a teljes ellátásokra jogosító biztosítási jogviszonyban áll. Felhívjuk a figyelmet, hogy aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és emellett tevékenységet folytat, egészségbiztosítási szempontból nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni/társas vállalkozónak. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány átvételének napjától visszaadása napjáig, a társas vállalkozó – gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda – (tag) biztosítási kötelezettsége a tényleges személyes közreműködés, egyéb esetben pedig a tagsági jogviszony időtartamára áll fenn.

6. az egyházi személyeket

Az egyházi személy, illetve a szerzetesrend tagja is teljeskörű egészségbiztosítási ellátási jogot szerez, ha egyházi szolgálatot teljesít és ha emellett nem sajátjogú nyugdíjas. Az ?egyházi személy” definiálására az egyház belső szabályzata vonatkozik.

7. Mezőgazdasági őstermelőket

2007. január 1-jétől az őstermelők is kötelező jelleggel járulékot fizetnek, biztosítottnak minősülnek, és így az egészségbiztosítás teljeskörű ellátásaira jogosultságot szerezhetnek. 2008. január 1-jétől azonban csak azok az őstermelők állnak biztosítási kötelezettségben, akiknek a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább 20 év.

E tekintetben biztosítási kötelezettség alá esik az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, a családi gazdálkodó, a nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély, és ezen személyek mezőgazdasági munkában közreműködő családtagjai is. A biztosítási kötelezettség az őstermelői igazolványban szereplő időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig, családi gazdaság esetén a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

Megszűnik a biztosítás, ha az őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott, az adó és tb szabályok szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége is a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

Nem vonatkozik a biztosítási kötelezettség a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú és a gazdálkodó család kiskorú tagjára. Továbbá, nem áll biztosítási kötelezettség alatt az az őstermelő sem, aki már más, az 1-6. pontban felsorolt jogcímen is biztosított, vagy saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjat kap, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

8. az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként (lásd: 1997. évi LXXX törvény 4. § g)személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, vagyis 2008. február 1-jétől a  69.000 Ft-os minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi  20.700 Ft-os jövedelem esetén áll fenn.

A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés (közreműködés) szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyára tekintettel lesz biztosított.

A közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek személyes munkavégzése nem esik e biztosítási kötelezettség alá.

9. a választott tisztségviselőket

A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk (díjazásuk) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, vagyis jelenleg a havi 20.700 Ft-ot elérő tiszteletdíj esetén.

• alapítványok,
• társadalmi szervezetek, társadalmi szervezetek szövetségei,
• társasház közösségek,
• egyesületek, köztestületek,
• közhasznú társaságok,
• kamarák,
• gazdálkodó szervezetek,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak
• a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármesterek

10. a szövetkezetek társaságok vezető tisztségviselőit
A szövetkezetek vezető tisztségviselőit akkor kell a teljes egészségbiztosítási ellátásokra jogosító biztosítottnak tekinteni, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazásuk eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, vagyis jelenleg a havi  20.700 Ft-ot.
A társadalombiztosítási jogviszony szempontjából figyelembe vehető, illetve kötelezően figyelembe veendő jövedelem az ún. ?járulékalapot képező jövedelem” amelyet az 1997. évi LXXX törvény 4. § k) pontja definiáldefiniál.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1-10. pontban meghatározott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a külföldi illetőségű személytől, szervtől szerzett, járulékalapot képező jövedelem is a biztosítási jogviszonyba tartozik.

A biztosítás szünetelése

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha a következő élethelyzetek, körülmények következtében a biztosítási jogviszony szünetel.

1. Nincs munkavégzés

Szünetel a biztosítási jogviszony, ha a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, vagy igazolatlan távollét miatt a biztosított nem végez munkát.

Nem tekintjük a biztosítás szünetelésének, ha

• a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, vagy
• a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereteset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

A 8-10. pontban felsorolt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek, ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek. 

2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére

Szünetel a biztosítási jogviszony az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

3. Kamarai tagság szüneteltetése idejére

Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

4. mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja érvénytelensége idejére
Szünetel a biztosítás arra az időszakra, amelyre az őstermelői igazolvány értékesítésibetétlapja nem érvényes.