KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…

Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)

Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)

Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).

Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.

Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.

Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a „szakmai minimálbér” fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja.

Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket.

Egyéni vállalkozók

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek.

Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie.
A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg.

Tehát:
Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a járulékokat, de minimum a minimálbér után
-    evás: a minimálbér után fizet, kivéve, ha magasabb járulékalapot fizet be.
Aki nem a vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizet járulékot
-    evás, akkor a törvényben meghatározott alap után (nyugdíjasok 10%, munkaviszony mellettiek 4%) után fizetnek járulékot.

NEM lehetséges megoldás, hogy a nem evás egyéni vállalkozó úgy fizessen magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt kivétként nem veszi ki!

Tehát, ha valaki magasabb ellátások érdekében pl. 150 ezer forint után szeretne járulékot fizetni, akkor ezt kivétként is el kell számolnia, és az szja-t is meg kell fizetnie.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

Beltagok, kültagok figyelem! Az adóhatóság úgy is szélesítené a járulékfizetők körét, hogy erőből, vagy a nyilatkozatok alapján átminősíti az addigi jogviszonyt tagi közreműködéssé. A művelet következményeképpen tönkre is mehet a vállalkozás.

Vélelmezett átminősítés, brutális bírsággal

Az APEH legszívesebben átminősítené az ingyenes megbízás, segítő családtagi viszonyt társas vállalkozói jogviszonyra, mondván az illető tag a tevékenységben ténylegesen és személyesen működik közre. Az ilyen jogviszony esetében a tagsági jogviszony kezdetétől (akár az alakulástól) kiszámítják az elmaradt járulékokat, arra 50% adóbírságot állapítanak meg és persze némi késedelmi pótlékot is, de ami a lényeg, hogy az ilyen mulasztás esetén az APEH már nem saját mérlegelése alapján, hanem kötelezően 1 mFt bírságot szab ki (2009.06.01-től). Ezen felül az APEH közzéteszi a honlapján is ez ilyen ?kvázi? feketefoglalkoztatáson kapott adózók adatait, az minden egyes esetben két éven keresztül lesz az interneten olvasható. Előfordulhat, hogy egy ilyen betéti társasággal éppen azért nem szerződnek, mert látták a feketefoglalkoztatók listáján.

Feketén foglalkoztatók az APEH honlapján

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint egy új rovat jelent meg az APEH honlapjának jobb szélén. Itt kerül közzétételre azon foglalkoztatók adata (név, székhely, adószám, és a döntés adatai), ahol a jogerős és végrehajtható határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a foglalkoztatottjaik bejelentési kötelezettségének. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, akkor a közzététellel ki kell várni a bírósági döntést. Az adóhatóság csak akkor törli a közzétételtől számítva két évben belül az adatokat, ha azt ismételten nem követték el.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »