KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Feltöltési kötelezettség magyarul annyit jelent, hogy az állam a közösségi feladatainak ellátására szolgáló jussát szeretné a tárgyévben a zsebében tudni.

A feltöltési kötelezettség nem magyarul annyit tesz, hogy

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.

Az előbb idézett jogszabályi részlet a társasági adó tekintetében rendelkezik, de nem szabad elfeledkezni a helyi iparűzési adóról sem. Az Art. 32. § (1)  bekezdése alapján:

Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

A feltöltési kötelezettséget nem elegendő teljesíteni (befizetni), hanem arról bevallást is kell benyújtani december 20-ig, mind a társasági adó, mind a helyi iparűzési adó vonatkozásában!

És mi a helyzet az eva hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni.

2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került.

Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk!

A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie.

A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.

A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.

13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.

Emelkedik  a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.

A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.

A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét  le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.

(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)

Figyelem! A 132. számú Magyar Közlönyben, 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (szerk.)

A nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.

Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:

• Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
  Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

• Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
  Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
  A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
  Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A karácsony előtti utolsó nagy feladat a feltöltési kötelezettség. Jelen cikk ennek bevallásával foglalkozik.

A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie.

Azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak, a várható fizetendő adó összegénél ezeket a támogatásokat nem kell figyelembe venni, ha  az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapják meg.

Az adózóknak a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie a 0901-es nyomtatványon.

Azoknál az adózóknál, akiknek ezt a bevallást év közben havi gyakorisággal le kellett adni, azoknál a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik a havi bevallás határidejével.

Ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani.

Azaz a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2009. december 20-ig kell bevallania.

A havi bevallók estében a 0901-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségeket november hónapra szintén 2009. december 20-ig kell bevallani.

A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2009. 01. 01.- 2009. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2009. 11. 01.- 2009. 11. 30.

A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben az adózó két 0901-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.

A cégek forgalmának illetve nyereségének visszaesése, önmagában is fájdalmasan érinti a vállalkozásokat. Ráadásul, a korábbi évek eredménye alapján kell a tárgyévre vonatkozó adóelőlegeket megfizetni, akkor is, ha idén kevesebb nyereségre számíthatnak.

Hogyan lehet megúszni az adóelőleg túlfizetést és milyen veszéllyel jár, ha valaki rosszul kalkulál a várható nyereség tekintetében?

Az évente leadott 29-es társasági adó bevallásban arról is bevallást kell tenni, hogy a következő hónapokban, negyedévekben mennyi előleget kell majd fizetni.

Havonta kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó az 5 millió Ft-ot meghaladja, illetve negyedévente kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó kevesebb, mint 5 millió Ft.

Címkék:adóelőleg, bevallás, előleg, méltányosság, mulasztási bírsság, negyedév, nyereség, Társasági adó

A közvetített szolgáltatások meghatározása az egyik legnehezebb adózási kategória, mert a különböző törvények különböző módon szabályozzák. Jelentős eltérés van a számviteli törvény és a helyi adókról szóló törvényben meghatározott fogalmak között, így különös körültekintéssel kell eljárni a nyereség-minimum alapjának csökkentése esetében.

A nyereség-minimum alapján meghatározott adóalap esetén az összes bevételt csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is.

A társasági adótörvény nem határoz meg külön fogalmat a közvetített szolgáltatásokra, ezért ebben az esetében a számviteli törvény szerinti meghatározást kell az adó alapjánál csökkentő tételként megállapítani.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »