2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen?

Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes  figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek.

Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki.

2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából:

Adómentes

a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat

a lakáscélú munkáltatói támogatás  adóterhet nem viselő járandóság,  5 millió Ft a határa

Érdemes továbbolvasni… »

Meghökkenést, meglepetést, majd derültséget szokott kiváltani előadásaimon az alábbi pár mondat:

- Tudják-e, hogy mikor van befejezve a WC-n az ülőtevékenységük?

- ???

- Amikor a papírmunka is be van fejezve….

A hallgatóságnak, Ügyfeleinknek állandóan azt sulykoljuk, hogy ne feledkezzenek meg vállalkozásaik papírmunkájáról, ne hanyagolják el azt, mert az esetek túlnyomó többségében az ellenőrző hatóságok ezen papírok alapján vizsgálódnak, és hozzák meg döntéseiket, melyeknek nagy része nem dicséret, hanem súlyos bírság.

Amennyiben havonta egy-két órát hajlandóak vagyunk rászánni papírjaink, bizonylataink, dokumentumaink rendbetételére, súlyos tíz-, százezreket spórolhatunk! (Azt hiába is mondanám, hogy naponta rakjunk rendet, azt épelméjű ember nehezen tudja megtenni egy kis- vagy középvállalkozásban – ezer, meg még ezer rendszabályt kellene betartanunk naponta, és egyszerűen a munkánkat nem tudnánk végezni rendesen. Ismerik a történetet: ha pl. egy vámos betartana minden számára előírt kötelességet, akkor a határtól a másik határig állnak a sorok…)

Korábbi írásunkban ismertettük a 2009. évi cégautóadóval kapcsolatos változásokat, új előírásokat, így azt most nem ismételjük meg. Nem ejtettünk ugyanakkor szót az útnyilvántartásról, a kiküldetési rendelvényről, pedig megér egy-két mondatot a kérdés… Ez tipikus papírmunka.

Érdemes továbbolvasni… »

Fizetni kell

- 54 % személyi jövedelemadót,
- 29 % tb járulékot,
-   3 % munkaadói járulékot.  

2008. december 31-ig a tb járulékot a juttatás adóval növelt ellenértéke után kellett megfizetni, míg a munkaadói járulékot a juttatás értéke után.

Érdemes továbbolvasni… »

2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 000 forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.

Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény általában a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adható (3 x 7. 150,-  forint), vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21.450,- Ft) értékében adható.

2009-ben a melegétel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12.000,- Ft és 6.000,- Ft.

Érdemes továbbolvasni… »

Az szja-törvény 1. számú melléklete 8.3. pontjának c) alpontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, ha azt  a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának,  nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtja.

A személy közreműködés fogalmának értelmezése a közkereseti társaságoknál és a betéti társaságoknál

A Gt. 91. §-ának (1) bekezdése szerint a közkereseti társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.

A fenti idézett rendelkezés kapcsán fontos rámutatni arra, hogy a közkereseti társaságnak az egyik – személyegyesülési jellegből következő – sajátossága, hogy a tagok általában személyes közreműködéssel is részt vehetnek a társaság tevékenységében. Nem vitásan, a törvény szerint a személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik. Ez a szabályozás egyébiránt összhangban áll a társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. §-ának d) alpontjával is, amely akkor tekinti a kkt., bt. tagját társas vállalkozónak, amennyiben a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A Gt. 119. § (1) bekezdése értelmében a társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése a korlátolt felelősségű társaságoknál

A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő jellegű társaság, ezért a törvény világossá teszi, hogy a mellékszolgáltatás elsősorban (törzsbetét-szolgáltatás melletti egyéb) vagyoni hozzájárulást jelent.

A törvény mellékszolgáltatás alatt érti a társaság javára végzett személyes munkavégzést is, kivéve azokat az eseteket, ha a munkavégzés munkaviszonyon, vagy polgári jogviszonyon alapul.

A törvénynek e szűkszavú megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem kívánt megkötést tenni a mellékszolgáltatás természetét illetően. Ennek teljesítésében megállapodhatnak a tagok az alapításkor, de a későbbiek folyamán is, a mellékszolgáltatás adható ingyenesen, de – általában – ellenszolgáltatás fejében is, és nem teljesítés esetére azt szankcionálhatják, de el is tekinthetnek a szankciók alkalmazásától. A törvénynek egy kikötése van: ha mellékszolgáltatás nyújtásában állapodnak meg a tagok, meg kell határozniuk a társasági szerződésben a mellékszolgáltatás pontos mibenlétét; a teljesítés feltételeit; ha van, ellenszolgáltatást, és ha szankcionálni kívánják, a nem teljesítés esetére kikötött kötbért vagy egyéb hátrányt. A mellékszolgáltatás tehát olyan, rendszerint vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű ténykedés, mely megvalósulhat folyamatosan vagy egyszeri teljesítéssel, lehet valaminek tevése, tulajdonba vagy használatba adása, valamitől való tartózkodás, történhet ingyenesen is vagy ellenszolgáltatás fejében. Nem teljesítése esetén hátrányt lehet kilátásba helyezni, történhet határozott vagy határozatlan időre, azzal, hogy amennyiben ennek nyújtásában állapodnak meg a tagok, minden esetben a társasági szerződés részévé kell azt tenni. A mellékszolgáltatás tehát valójában, csak nevében ?mellék” szolgáltatás, mert annak jellegétől függően az a társaság számára létfontosságú is lehet.

A közkereseti társasághoz képest a korlátolt felelősségű társaságnál tehát a Gt. nem konkrétan határozza meg a társaság számára végezhető tevékenységek körét, azaz a személyes munkavégzést nem köti szigorúan a társaság tevékenységi körének gyakorlásához. Mindez azt feltételezi, hogy bárminemű tevékenység végezhető, ha annak feltételeit a társasági szerződésben rögzítik (a társasági szerződés a cégnyilvántartásban szereplő cégirat, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kötelező melléklete).

Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a társaság elemi érdeke, hogy a mellékszolgáltatásként végzett tevékenység ne ütközzön jogszabályba (például megfelelő képesítéshez kötött tevékenységet csak ilyen képesítéssel rendelkező személy láthasson el, vagy a tevékenység ellátása ne valósítson meg bűncselekményt).

A kft. esetében is tehát a társasági szerződés alapján egyértelműen eldönthető, hogy ki az, aki személyesen közreműködik, így csupán az osztalékot felvevő tag nem minősülhet ?személyesen közreműködő tagnak” is egyben.

Az eva hatálya alá tartozó társaságoknál is a fent leírtak szerint lehet megállapítani, hogy ki minősül a társaságban személyesen közreműködő tagnak.

A gazdasági társaság (kkt., bt., kft. esetében is) személyesen közreműködőnek nem minősülő nyugdíjas tagja és annak közeli hozzátartozója, valamint az  elhunyt tag, illetve elhunyt nyugdíjas tag közeli hozzátartozója adómentesen e címen kaphat juttatást.

(Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya 4921/3/2008 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007013276)

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) érdemes újragondolni, hogy milyen formában tudnak adómentesen, vagy minimális közteher mellett minél nagyobbfizetésemelést adni alkalmazottainak.
Kisebb változások történtek ugyanis a dolgozóknak adható adómentes vagy alacsony adóterhelésű juttatáso krendszerében.
Emelkedtek egyes értékhatárok (étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, üdülés, kisértékű ajándék), a helyi közlekedési bérlet továbbra is köztehermentes.
Évi 400ezer forintos felhasználási korlátot ír elő az szja-törvény konkrétan meghatározott juttatásokra, és szinte minden juttatási jogcímnél pontosításokat, finomításokat hajtottak végre.
A tapasztalat az, hogy a kkv-k körében nincs akkora anyagi fedezet, amely akárcsupán a kizárólag adómentesen jutatható javadalmak teljes összegének kimerítésére elegendő lenne.
A legnépszerűbb a meleg étel utalvány, az étkezési utalványok, az üdülési csekk, ezt követi a beiskolázási utalvány, a helyi tömegközlekedés, azajándékutalvány, a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár, az oktatás, az internet-utalvány, a kultúra utalvány, az önsegélyező pénztár.

Az adómentesen adható pénzbeli és természetbeni juttatások köre:

• munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás; a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat;
• az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése;
• a magánszemélynek adott névre szóló üdülési csekk minimálbér összegének megfelelő része;
• meleg étkezésre adott juttatás havi 9 ezer forintig (2008-tól 12ezer forintig), vagy kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány havi 4500 forintot (2008-tól 6ezer forintot) meg nem haladó része (az adómentes feletti részt 54 százalékos adó terheli);
• kifizetőként legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás azon része, amely alkalmanként nem több a havi minimálbér 10 százalékánál; iskolakezdési támogatás évi 19 ezer forintig (2008-tól a minimálbér 30 %-ig);
• a munkáltató által a névre szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag helyi utazásra szolgáló bérlet;
• a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből az üzemanyagár és 9 forint normaköltség kilométerenként.(a juttatás egyszerre több, de egy személygépkocsival egyszerre közlekedő munkatársnak is kifizethető)

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.