KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul.

A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az  55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól.
Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint „… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).

Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A  földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az szja-törvény 1. számú melléklete 8.3. pontjának c) alpontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, ha azt  a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának,  nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtja.

A személy közreműködés fogalmának értelmezése a közkereseti társaságoknál és a betéti társaságoknál

A Gt. 91. §-ának (1) bekezdése szerint a közkereseti társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.

A fenti idézett rendelkezés kapcsán fontos rámutatni arra, hogy a közkereseti társaságnak az egyik – személyegyesülési jellegből következő – sajátossága, hogy a tagok általában személyes közreműködéssel is részt vehetnek a társaság tevékenységében. Nem vitásan, a törvény szerint a személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik. Ez a szabályozás egyébiránt összhangban áll a társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. §-ának d) alpontjával is, amely akkor tekinti a kkt., bt. tagját társas vállalkozónak, amennyiben a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A Gt. 119. § (1) bekezdése értelmében a társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése a korlátolt felelősségű társaságoknál

A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő jellegű társaság, ezért a törvény világossá teszi, hogy a mellékszolgáltatás elsősorban (törzsbetét-szolgáltatás melletti egyéb) vagyoni hozzájárulást jelent.

A törvény mellékszolgáltatás alatt érti a társaság javára végzett személyes munkavégzést is, kivéve azokat az eseteket, ha a munkavégzés munkaviszonyon, vagy polgári jogviszonyon alapul.

A törvénynek e szűkszavú megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem kívánt megkötést tenni a mellékszolgáltatás természetét illetően. Ennek teljesítésében megállapodhatnak a tagok az alapításkor, de a későbbiek folyamán is, a mellékszolgáltatás adható ingyenesen, de – általában – ellenszolgáltatás fejében is, és nem teljesítés esetére azt szankcionálhatják, de el is tekinthetnek a szankciók alkalmazásától. A törvénynek egy kikötése van: ha mellékszolgáltatás nyújtásában állapodnak meg a tagok, meg kell határozniuk a társasági szerződésben a mellékszolgáltatás pontos mibenlétét; a teljesítés feltételeit; ha van, ellenszolgáltatást, és ha szankcionálni kívánják, a nem teljesítés esetére kikötött kötbért vagy egyéb hátrányt. A mellékszolgáltatás tehát olyan, rendszerint vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű ténykedés, mely megvalósulhat folyamatosan vagy egyszeri teljesítéssel, lehet valaminek tevése, tulajdonba vagy használatba adása, valamitől való tartózkodás, történhet ingyenesen is vagy ellenszolgáltatás fejében. Nem teljesítése esetén hátrányt lehet kilátásba helyezni, történhet határozott vagy határozatlan időre, azzal, hogy amennyiben ennek nyújtásában állapodnak meg a tagok, minden esetben a társasági szerződés részévé kell azt tenni. A mellékszolgáltatás tehát valójában, csak nevében ?mellék” szolgáltatás, mert annak jellegétől függően az a társaság számára létfontosságú is lehet.

A közkereseti társasághoz képest a korlátolt felelősségű társaságnál tehát a Gt. nem konkrétan határozza meg a társaság számára végezhető tevékenységek körét, azaz a személyes munkavégzést nem köti szigorúan a társaság tevékenységi körének gyakorlásához. Mindez azt feltételezi, hogy bárminemű tevékenység végezhető, ha annak feltételeit a társasági szerződésben rögzítik (a társasági szerződés a cégnyilvántartásban szereplő cégirat, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kötelező melléklete).

Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a társaság elemi érdeke, hogy a mellékszolgáltatásként végzett tevékenység ne ütközzön jogszabályba (például megfelelő képesítéshez kötött tevékenységet csak ilyen képesítéssel rendelkező személy láthasson el, vagy a tevékenység ellátása ne valósítson meg bűncselekményt).

A kft. esetében is tehát a társasági szerződés alapján egyértelműen eldönthető, hogy ki az, aki személyesen közreműködik, így csupán az osztalékot felvevő tag nem minősülhet ?személyesen közreműködő tagnak” is egyben.

Az eva hatálya alá tartozó társaságoknál is a fent leírtak szerint lehet megállapítani, hogy ki minősül a társaságban személyesen közreműködő tagnak.

A gazdasági társaság (kkt., bt., kft. esetében is) személyesen közreműködőnek nem minősülő nyugdíjas tagja és annak közeli hozzátartozója, valamint az  elhunyt tag, illetve elhunyt nyugdíjas tag közeli hozzátartozója adómentesen e címen kaphat juttatást.

(Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya 4921/3/2008 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007013276)

A választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszere hazánkban is egyre elterjedtebb.

Népszerűségének oka, hogy lehetőséget biztosít az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálására, a legkisebb adó- és közteher vonzattal a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat.

A munkáltató egységes feltételrendszer alapján azonos értékű, vagy azonos módon megállapított keretösszeget biztosít a munkavállalói számára.

A cég által előre összeállított választéklistából a dolgozók saját igényüknek megfelelően ?vásárolják le” a személyes keretösszegüket. A felhasználás elszámolása bruttó módon történik, minden költség és közteher a keretet ?fogyasztja”.

A dolgozók akkor kapják a ?legértékesebb” juttatást, ha adómentes elemeket választanak. A cég akkor tudja a ?legolcsóbban” üzemeltetni a rendszert, ha kevés adminisztrációt igénylő elemeket kínál.

Ilyen elemek például: étkezési hozzájárulás, iskolakezdési, támogatás, üdülési csekk, Internet használat, önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás, megtakarítási számla, stb.

A leggyakrabban használt elemek:

• Meleg étkezési juttatás, vagy utalvány
  • 12.000 Ft/hó /fő
  • Formája : Papírlapú utalvány
• Hideg étkezési utalvány
  • 6.000 Ft/hó/fő
  • Papírlapú utalvány
• Csekély értékű ajándék/utalvány
  • 3*6.900 Ft (20.700 Ft/év)/fő
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla (Könyv, lakberendezés, elektronika, ruházat, stb)
  • Közeli hozzátartozóra is adható !
• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 50%> 34.500 Ft/hó
• Kockázati Életbiztosítások
  • Korlátlanul adható!

• Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 30% > 20.700 Ft/hó
  • Egészséggel kapcsolatos költségek fedezésére
• Iskolakezdési támogatás, (sulicsekk)
  • 20.700 Ft/év/gyermek
  • Jogosult mindkét szülő!
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Felhasználható: július 01 – október 31-ig!
• Kulturális juttatás
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
• Otthoni Internet használat
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható 
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Munkavállaló saját nevére kell szólnia!
• Üdülési csekk
  • 69.000 Ft/év/fő
  •  közeli hozzátartozóra is adható!
• Helyi utazási bérlet
  • Városi tömegközlekedési bérlet
  • „Korlátlan”

Természetesen, nem elegendő, ha a tulajdonos azt mondja, hogy adok ezt-azt, számfejtsétek, számoljátok el amazt: cafeteria-szabályzatot kell készíteni!

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) érdemes újragondolni, hogy milyen formában tudnak adómentesen, vagy minimális közteher mellett minél nagyobbfizetésemelést adni alkalmazottainak.
Kisebb változások történtek ugyanis a dolgozóknak adható adómentes vagy alacsony adóterhelésű juttatáso krendszerében.
Emelkedtek egyes értékhatárok (étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, üdülés, kisértékű ajándék), a helyi közlekedési bérlet továbbra is köztehermentes.
Évi 400ezer forintos felhasználási korlátot ír elő az szja-törvény konkrétan meghatározott juttatásokra, és szinte minden juttatási jogcímnél pontosításokat, finomításokat hajtottak végre.
A tapasztalat az, hogy a kkv-k körében nincs akkora anyagi fedezet, amely akárcsupán a kizárólag adómentesen jutatható javadalmak teljes összegének kimerítésére elegendő lenne.
A legnépszerűbb a meleg étel utalvány, az étkezési utalványok, az üdülési csekk, ezt követi a beiskolázási utalvány, a helyi tömegközlekedés, azajándékutalvány, a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár, az oktatás, az internet-utalvány, a kultúra utalvány, az önsegélyező pénztár.

Az adómentesen adható pénzbeli és természetbeni juttatások köre:

• munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás; a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat;
• az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése;
• a magánszemélynek adott névre szóló üdülési csekk minimálbér összegének megfelelő része;
• meleg étkezésre adott juttatás havi 9 ezer forintig (2008-tól 12ezer forintig), vagy kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány havi 4500 forintot (2008-tól 6ezer forintot) meg nem haladó része (az adómentes feletti részt 54 százalékos adó terheli);
• kifizetőként legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás azon része, amely alkalmanként nem több a havi minimálbér 10 százalékánál; iskolakezdési támogatás évi 19 ezer forintig (2008-tól a minimálbér 30 %-ig);
• a munkáltató által a névre szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag helyi utazásra szolgáló bérlet;
• a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből az üzemanyagár és 9 forint normaköltség kilométerenként.(a juttatás egyszerre több, de egy személygépkocsival egyszerre közlekedő munkatársnak is kifizethető)