KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Tovább folytatjuk az elektronikus beszámolók elkészítéséről, beküldéséről szóló sorozatunkat; az első részben bemutattuk, hogy miképpen kell telepíteni egy PDF-formátumot előállítani képes, magyar nyelvű, ingyenes programot, a második részben lépésről-lépésre végigkísérhettük, hogy miként lesznek az excel (.xls), vagy word (.doc) dokumentumaink az elvárásoknak megfelelő .pdf formátumúak, az útmutatónk harmadik részében azt mutattuk be, hogy milyen módon kell az elektronikus bevalláshoz csatolni az előkészített, átalakított állományokat.

Azon kedves kolléganőknek és kollégáknak, akiknek még nem remeg a feje az idegességtől, akik még nem csuklanak a számtalan állami, adóbevallást „könnyítő”, adminisztrációs terheket „csökkentő” intézkedések halmazától, azoknak most itt van sorozatunk újabb gyöngyszeme; ismét lehet egy programot telepíteni, ismét könyöröghetünk az informatikusnak és a Jó Atyaúristenhez – szükségünk lehet mindkettőre…

Emlékeztetőül: 2009. május 1-től kizárólag elektronikus úton nyújtható be a beszámoló. Ehhez a beszámolóhoz csatolni kell a Magyar Államkincstár (MÁK) igazolását. Az igazolás kérelmének benyújtását az előző részben már bemutattuk. Általában 2-5 napon belül a MÁK – kérelmünk alapján – megküldi a megadott email címünkre az igazolást.

Az igazolás megtekintéséhez, nyomtatásához egy újabb programra van szükségünk – ez a NetLock  Mokka nevezetű, ingyenes, magyar nyelvű, regisztrációhoz kötött szoftver.

A  „jó hír” annyi, hogy ez a program máshoz nem kell, hisz’ a beszámoló mellé az igazolást ugyanabban a formátumban kell csatolni (.dosszie formátum), amilyen formátumban azt a MÁK-tól kapjuk!

{Ha bárki megkérdezett volna bennünket, könyvelőket, hogy „Ugyan, meséljétek már el, miként csinálnátok Ti?” – egészen bizonyos, hogy ekkora nagy marhaságot nem tudtunk volna kitalálni.  Lassan már a bilin ülő gyerek alá  sem merünk benézni felhasználónév, jelszó, titkos jelszó, elektronikus azonosító, és biliöblítő PIN-kód nélkül… }

Visszakanyarodva eredeti témánkhoz: ügyfeleinkkel befizettettük a közzétételi költségtérítést, megkértük a MÁK-tól az igazolást, és a MÁK el kezdi küldözgetni beszédes tárgyú elektronikus leveleit a postafiókunkba, egy helyes kis melléklettel.

Mi lett volna, ha – mondjuk – a MÁK odaírná a címbe, hogy pl. az 12345678-9-01-Stüszi Vadász Kft. költségtérítés befizetési igazolás? Akkor csak a mellékletet a megfelelő dossziéba elmentjük, és már csatolhatnánk is…

Ehelyett, ha megnyitjuk a levelet, akkor azt láthatjuk, hogy van egy csatolmány, aminek minden levélben az a címe, hogy „Befizetési igazolás-… és itt jön egy karaktersorozat, amit a hajunkra kenhetünk.

Nos, az ilyen „megfontolt, végiggondolt” közalkalmazotti gondolkodásmód miatt van szükségünk arra, hogy még egy okos programot telepítsünk a gépünkre, hogy megtudjuk azt, amit a bankkivonatból és kérelmünkből már régen tudunk; Ügyfelünk befizette a költségtérítést, boldog lehet az Állam – a befolyt pénzek töredékéből elviheti ezeket az okostojásokat egy újabb tréningre, ahol majd kitolhatják az agyukból, hogy mivel vágják belénk legközelebb az ideget..

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tovább folytatjuk az elektronikus beszámolók elkészítéséről, beküldéséről szóló sorozatunkat; az első részben bemutattuk, hogy miképpen kell telepíteni egy PDF-formátumot előállítani képes, magyar nyelvű, ingyenes programot, a második részben lépésről-lépésre végigkísérhettük, hogy miként lesznek az excel (.xls), vagy word (.doc) dokumentumaink az elvárásoknak megfelelő .pdf formátumúak.

Útmutatónk harmadik részében, azaz jelen bejegyzésünkben azt mutatjuk be – képekkel is illusztrálva az egyes lépéseket -, hogy milyen módon kell az elektronikus bevalláshoz csatolni az előkészített, átalakított állományokat.

Arról ugye nem feledkeztek el, hogy egy-egy vállalkozáshoz kapcsolódó, összetartozó dokumentumainkat célszerű előre egy-egy külön mappában eltárolni? Célszerű a technikai kezelés megkönnyítése, és célszerű az archívumunk áttekinthetősége végett is a csoportosítások elvégzése.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Igaz, hogy 2005-től idáig nem váltotta be a Közigazgatási törvény (Ket.) a hozzáfűzött reményeket, de miért csak 2011-től akarnak változtatni, az rejtély?

Az igazságügyi tárca honlapján olvasható tervezet szerint a 2005. november 1-én hatályba lépett Ket. számos ponton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért átfogó változtatásra van szükség. Az indokolás szerint nem vált például számottevően gyorsabbá az ügyintézés, az ügyfelek terhei nem csökkentek jelentősen és az elektronikus ügyintézés sem terjedt el a várt ütemben.

Az ügyfélterhek csökkentése érdekében például a tervezet a hatályos törvény azon szabályát, amely szerint az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, kibővítené a bíróságok és a közjegyzők által nyilvántartott adatokra is. Ez a szabály megszüntetné azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy például egy cégkivonatot magának az ügyfélnek kell becsatolnia, ahelyett, hogy azt a hatóság maga szerezné be.

A hatóságokra irányadó belső határidőket egységesen akként szabályozná a tervezet (amely ezeknek esetében egyébként is áttér a munkanapokban való számításra), hogy az eljárási cselekményt a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles elvégezni.

Fontos újdonság, hogy az ügyintézési határidő be nem tartása esetére a tervezet teljeskörű illeték- és díjvisszatérítési kötelezettséget írna elő (szemben az államháztartási törvény hatályos rendelkezésével, amely ezt főszabályként 50 % erejéig teszi lehetővé), s ezt a díj- vagy illetékmentesség sem érintené.

A tervezet megteremtené annak lehetőségét, hogy a kijelölt hatóságok az egyablakos eljárás keretében fogadják és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak továbbítsák a kérelmeket. A részleteket az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd, de a kijelölt hatóság maga is ellenőrizheti a kérelmek teljességét.

Tovább kívánja erősíteni a tervezet az elektronikus ügyintézés elterjedtségét, amelyről az indokolás elismeri, hogy eddig részben az akadályozta, hogy a közigazgatási szervek nem rendelkeztek megfelelő felszereltséggel, de részben az is, hogy az ágazati jogszabályok túlzottan széles körben éltek azon törvényadta lehetőséggel, amely szerint az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárható. A tervezet mindezek alapján - igaz, csak 2011-től - főszabállyá tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ami alól csak akkor lenne kivétel, ha a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény nem szerezhető meg.

Lényeges újítása a tervezetnek, hogy a végrehajtás elodázásának elkerülése érdekében nem írná elő a végrehajtás elrendeléséről külön határozat meghozatalát, tekintettel arra, hogy az ezzel szembeni jogorvoslat indokolatlanul késlelteti a végrehajtás foganatosítását.

(Forrás: Budapest Ügyvédi Kamara honlapja)