A nyár még ugyan tartja magát, de a gyermekes szülők feje már zsong az iskolakezdés gondjaitól; hivatalosan 2016. szeptember 01., csütörtök, az első tanítási nap, és addig, meglehetősen borsos összegeket kell – táska, cipő, írószer, tornadressz, gyurma, radír, körző, kés, villa, nagyolló, stb. – az ingyenes oktatás oltárán áldozni.
Hogy nagyon őszinték legyünk, ez az ingyenes oktatás méregdrága, és az iskolakezdési támogatás rendszere igaz, hogy létezik az adózási kedvezmények között, de pontosan annyira kedvezményes, mint amennyire az oktatásunk ingyenes. Szóval, az iskolakezdési támogatás sem olcsó mulatság… 🙁
Szerintünk, nincs széles e kis hazánkban olyan szülő, aki ne tudná, hogy – elméletileg – létezik olyan, hogy iskolakezdési támogatás, de azért sok tévhit is kering róla, ezért most igyekszünk összefoglalni, hogy mit kell tudni az iskolakezdési támogatásról:
- Az iskolakezdési támogatás első, és egyben legfontosabb információja: Az iskolakezdési támogatás nem jár, hanem kizárólag adható! Magyarán szólva a juttató eldöntheti, hogy – a jogosultság megléte mellett – ad-e támogatást, avagy nem ad ilyen támogatást.
Számtalan médiában olvashatjuk: “Ne hagyja bennt a 33ezer Ft-ot..”, “2016-ban 33ezer Ft az iskolakezdési támogatás összege..”, “33.000,- Ft iskolakezdési támogatás jár az iskolás gyermekek után 2016-ban…” – nos, így, ebben a formában ez mind tévedés! Nem jár, nem 33.000,- Ft, nem az iskolás gyermekek után, és így tovább. A miértekre a választ a továbbiakban lehet olvasni. - A juttató eldöntheti, hogy (ha már ad támogatást az iskolakezdéshez), akkor mekkora összeget ad. Akkor mégis, honnan van az évi 33ezer Ft? Onnan, hogy az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja törvény) 71. § (1) bekezdés e) pontja azt mondja: (Béren kívüli juttatásnak minősül…)
e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész
Érthetőbben: A béren kívüli juttatás után kedvezőbb az adózás, mint a bérjuttatás után, és ezen kedvezőbb adózási formát a juttató, bármennyi is legyen az adott juttatás mértéke, maximálisan a mindenkori minimálbér 30 %-a után veheti igénybe (2016-ban havi 111.000,- Ft a minimálbér, ennek 30 %-a a 33.000,- Ft).
A törvény tehát, nem tiltja egyáltalán, hogy mekkora legyen az iskolakezdési támogatás, ebből következően az bármekkora is lehet, csak annyit mond, hogy (2016-ban) tanulónként 33ezer Ft után brutális adóterhet kell(ene) viselnie.
Tehát, ésszerűen, a 2016. évi iskolakezdési támogatás mértéke 0 és 33.000, Ft között lehet a kedvezményes adózás alapján, továbbá nem feltétel az egyösszegben történő juttatás, akárhány részletben is történhet a juttatás nyújtása! - Mit kell még tudni az iskolakezdési támogatásról, milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy a maximálisan 33.000,- Ft iskolakezdési támogatás adókedvezményének megfelelhessünk?Az iskolakezdési támogatás a tanévkezdet előtti 60. naptól, és az utalvány kibocsátási évének utolsó napjáig, azaz 2016.07.02-2016.12.31. között nyújtható adókedvezménnyel.Kizárólag utalvány formájában nyújtható. (Munkáltató megvásárolja az utalványokat – akár papíralapú, akár elektronikus formátumban – , nyilvántartásba veszi őket, elismervény mellett átadja a jogosultaknak, és 7 évig őrzi a nyilvántartást. Az utalványok kizárólag taneszközök és ruházati cikkek vásárlására jogosíthatnak)A jogosult(ak) nyilatkoznak a munkáltató felé, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelelnek. (A munkaadó nem vizsgálja a nyilatkozat valóságtartalmát, csak a nyilvántartása mellé teszi a nyilatkozato(ka)t, de “balhé” esetén a nyilatkozattevő lesz anyagilag és erkölcsileg is a “hunyó”.)Az a szülő “jogosult” az iskolakezdési támogatásra (egy családban mindkettő, mindegyik jogosult gyermek után, akár egy munkáltatótól is, vagy akár több munkaadótól is), aki a gyermek után családi pótlékra jogosult.Akkor “jogosult” a szülő a tanuló(k) után iskolakezdési támogatásra, ha a gyermek köznevelésben részesül, magyarán szólva általános-, vagy középiskolás tanulmányokat folytató gyermek után. (Lásd: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.)
Láthatjuk, hogy egy ilyen egyszerű témakörben, mint az iskolakezdési támogatás, mennyi apró és drágává válható buktató lehet.
Véleményünk szerint, akit érint, és úgy érzi, hogy a munkáltató nem igazán tájékozott a kérdésben, vagy éppenséggel hezitál, nyomtassa ki számára ezt a cikket, hogy segítsen neki, és saját magán.
Tapasztalataink szerint az emberek alapvetően jók, csak a körülmények néha nem teszik lehetővé, hogy a jó oldalukat bemutathassák; a kisvállalkozások többnyire és jellemzően megélni/túlélni szeretnék a vállalkozásukba fektetett energiájuk eredményét, és a cafeteria, mint vágyott álom, csak hallomásból létező dolog. De, ha tehetik, megtehetik, lehetőségük van rá, akkor a gyermekekre mindig szívesen áldoznak.
