A nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.

Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:

• Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
  Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

• Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
  Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
  A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
  Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Érdemes továbbolvasni… »

A Magyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni.

Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük…

A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze:

Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a  turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka esetén kell alkalmazni.

Érdemes továbbolvasni… »

Az új kormány nem nyaral… Megkezdődött a nyár – bár az időjáráson még nem látjuk – és a parlamenti uborkaszezon helyett számos adózással összefüggő törvényjavaslat került az országgyűlés elé. Amikor törvény lesz belőle, természetesen írunk majd róla, de addig is szedjük össze hol várható változás.

Egyes adótörvények a sport támogatásával összefüggő módosításáról

A törvényjavaslat a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények megalkotásával kívánja ösztönözni az adók alanyait arra, hogy hazánkban is aktívabban járuljanak hozzá e sportágak támogatásához. A törvényjavaslat a sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében külön illetékkedvezményt is megfogalmaz .

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Az Áfa tv. jelenleg nem tartalmaz olyan garanciát, mely biztosítja a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany törvényi védelmét, amennyiben ő önhibáján kívül (vevő nemfizetése miatt) nem tudja teljesíteni adófizetési kötelezettségét.

A jelenlegi szabályozás szerint ugyan a vevő kezesként felel a rá áthárított, de általa meg nem térített adó összegéért  (Áfa tv. 150 . §), azonban ennek érvényesítésére a gyakorlatban az állami adóhatóságnak ilyen jellegű információ hiányában nincs lehetősége. A törvénymódosítás biztosítja, hogy a vevő által meg nem fizetett adó az adóalanynál nyilvántartott, valós, az adóhatóság által is elérhető személytől követelhető.

Érdemes továbbolvasni… »

Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni?

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Érdemes továbbolvasni… »

Ugye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet.

A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni.

A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.

Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot.

Kötelező a határozat közzététele a sajátos egyszerűsített beszámolót készítők esetében is!

Érdemes továbbolvasni… »

A jogviszony jellegzetességei:

- határozott idejű, vagy

- határozatlan idejű

Bejelentési kötelezettség (APEH):

Munkavégzés megkezdése előtt

- Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy

- telefonon (185), vagy

- SMS-en (2010.07.01-től)

Közteherviselés:

Általános közteherviselés szabályai szerint

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályainak táblázatban összefoglalt dokumentuma (DDRMK összeállítása) letölthető formátumban:

Egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai (táblázat)

(Az összeállítás a 2009. évi CLII. törvény és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ segédlete alapján történt.)

A jogviszony jellegzetességei:

- növénytermesztés, erdőgazdálkodás, halászat, állattenyésztés területén végzett olyan munka, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás miatt évszakhoz, adott időszakhoz kötődik

- azonos felek között maximum egybefüggő 31 napra köthető

- azonos felek között egy naptári évben maximum 90 napra köthető

Bejelentési kötelezettség (APEH):

Munkavégzés megkezdése előtt

- Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy

- telefonon (185), vagy

- SMS-en (2010.07.01-től)

Közteherviselés:

Kedvezményes (nettó bér 30 %-a):

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályainak táblázatban összefoglalt dokumentuma (DDRMK összeállítása) letölthető formátumban:

Egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai (táblázat)

(Az összeállítás a 2009. évi CLII. törvény és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ segédlete alapján történt.)

2010. április 01-i hatállyal kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény előírásait (Az egyszerűsített foglalkoztatásról korábbi írásunkban már ejtettünk néhány szót.)

A hozzászólások gyakran visszatérő kérdése, hogy miként, vagy milyen nyomtatványon kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás alapján foglalkoztatottakat?

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E  jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon érhető el.

2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.