“Adózás, adózás rendje, határideje” kategória bejegyzései
 Frissítve: 2011-09-28, 10:27
Az állami adóhatóság a 1065-ös és 1165-ös áfa bevallás nyomtatványt egészítette ki egy kérelem lappal.
A 2011. szeptember 27-ét megelőzően utoljára esedékes és beadott áfa‑bevallásban – ki nem fizetettség miatt – szereplő negatív áfát a havi és a negyedéves bevallók a 2011. október 20-ig benyújtandó, az éves bevallók pedig a 2012. február 25-ig esedékes áfa‑bevallásban igényelhetik vissza (amennyiben nem nyújtanak be 2011. október 20-ig – a jogvesztő határidőig – kérelmet).
A Magyar Közlöny 2011. szeptember 26-i, 110. számában megjelent és ezzel hatályba lépett a 2011. évi CXXIII. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól.
Kedves Partnerünk, az Adónavigátor Kft., 8 nappal ezelőtti írásában felsorolta azokat az időpontokat, amikor élni lehet a törvény adta lehetőséggel:
- A havi és negyedéves áfa bevallásra kötelezetteknek 2011. október 20-án a rendes, soron következő bevallásban megnyílik a lehetőség a visszaigénylésre,
- az éves áfa bevallásra kötelezetteknek célszerű a 2011. október 20-i, jogvesztő határidejű, időpontig a kérelmet benyújtani (mivel az ő számukra a legközelebbi áfa-bevallási határidő 2012. február).
Az állami adóhatóság, dicséretes gyorsasággal, ugyancsak a tegnapi napon tette közzé a Tájékoztatóját, amelyben rögzíti:
… azon adóösszeget, amelyre az adózó … bevallásában … kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt – visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e 2011. október 20-ai határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti.
A korábbi áfa-szabályok alapján előfordulhatott, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem kaphatta vissza, mert nem álltak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Az Európai Bíróság ítélete nyomán a magyar törvénykezés ezzel a törvénnyel módosította a korábbi szabályozást.
A visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatta a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál maradt mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizette.
Az adózónak az általa nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások után akkor is be kell fizetnie az áfát (ez maradt!), ha azokat a vevők nem fizették ki, a számára nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások utáni áfát mindaddig nem kaphatta vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit (ez változott!).
A továbbiakban közzétesszük a törvény teljes szövegét, egyenesen a Magyar Közlönyből kimásolva:
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: áfa, Általános forgalmi adó, levonható adó, Magyar Közlöny, pénzügyileg nem rendezett, visszaigénylés
Szóljon hozzá! »
A Kormány benyújtotta a Parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely az Európai Bíróság magyar áfa-visszaigénylési szabályozással kapcsolatos ítéletét ülteti át a hazai jogba. A törvény elfogadását kiemelt figyelemmel kísérjük.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az áfatörvénynek az Európai Bíróság által kifogásolt passzusát, mely szerint az adózók kifizetetlen számlái után az áfa nem igényelhető vissza, csak továbbgörgethető az állammal szembeni követelésként a következő bevallásokra.
Az adózóktól a „visszatartott” összeg visszatéríttetésére október 20-ig külön kérelem nyújtható be, vagy – határidőtől függetlenül – az összeg a rendes áfa bevallásban is visszaigényelhető.
Az október 20-ig benyújtandó külön kérelmek beadására előírt határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Így tehát azok az adózók, akiknek kifizetetlenség miatt van jelenleg is áfa-követelésük az állammal szemben, visszaigényelhetik.
Nézzük a lehetőségeket a bevallási gyakoriságtól függően:
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: áfa, éves bevállás, havi bevallás, jogvesztő, negyedéves bevallás
Szóljon hozzá! »
 Egészen bizonyosnak tűnik, hogy az iskolakezdés nem vált ki egyforma örömöt a három félből: a tanuló, a szülő és a pedagógus nem biztos, hogy örömében a földhöz csapkodja sapkáját…
A szülőnek még a talpa is ökölbe szorul, ha arra gondol, hogy új cipő, új ruha, új iskolatáska, új füzetek, új könyvek. Nem váratlan kiadások, hiszen a tanévzáró óta folyik a gyűjtögetés, menet közben a beszerzés, de nem kicsiny tétel ez a mai világban, akár csak egy vagy kettő gyerek, ha akad a háznál.
A segítséggel a munkáltató kedvező adózással adhat a munkavállalónak hasznos értéket erre az esetre, mely szinte minden család életét megnehezíti. Az odafigyelés, és az utalvány lehetőségével minden munkáltató komoly lépéseket tehet annak irányába, hogy a munkavállaló érezze és értékelje a megbecsülést !
A támogatás nyújtásának (adózási szempontból szabályszerűen) alapvetően két formája létezhet:
1. Munkaadó nevére kért számlára történő vásárlás
2. Munkaadó által természetben juttatott termék átadás
3. Munkaadó által vásárolt iskolakezdési utalvány juttatás
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, írószer, iskolakezdési támogatás, ruházat, tankönyv, utalvány
2 hozzászólás »
 Hamarosan szeretnénk útjára indítani online bérszámfejtési szolgáltatásunkat, melynek igénybevételekor az ellenértéket PayPal-en keresztül is ki lehet majd egyenlíteni. Ennek kapcsán jutott eszünkbe: hogyan legyünk jogkövetőek a PayPal használata során?
Aki az internet útjain poroszkál, bizonyára találkozott már a PayPal fizetési móddal (meg sok mással is találkozhatott, de nálunk talán ez a legismertebb internetes fizetési mód a bankszámla utaláson kívül). Na, de adójogi szempontból, a PayPal számla bankszámlának minősül-e?
Először azt kellene elmondanunk, hogy mi is az a PayPal; egy teljes körű banki szolgáltatást nyújtó internetes bank, melynek tevékenysége – gyakorlatilag – egész Földünkre kiterjed. A PayPal számla nyitása ingyenes, a pénz fogadása ingyenes, havi díj nincs, ingyenes vevővédelem (a PayPal-lel történő vásárlás esetén, ha nem érkezik meg a termék, a PayPal a vásárlás összegétől függetlenül visszatéríti az összeget). A valutaváltással járó tranzakciók és a PayPal-lel való fizetés fogadása meghatározott díj ellenében történnek. A pénzösszeg fogadásának összege egészen barátságos, az előző havi forgalomtól függően 1,9% – 3,4% +90,- Ft tranzakciónként.
A PayPal számla nyitása mindenféle bonyodalomtól mentes; elegendő egy, csak általunk használt email cím, meg egy általunk kitalált jelszó, és kb. 2 percen belül már az elektronikus pénzkeringés áramába kerülhetünk, valamint a megfelelő visszaigazolásokat követően, maximum 3-4 napon belül akár eladók vagyunk, akár vevők, korlátok nélkül teljesíthetjük tranzakcióinkat.
És miképpen jön ide az adóhatóság, az adózás rendje? Azon túl, hogy – mint minden államban – az adóhatóság nagyon szereti tudni, hogy mit is csinálunk, egy vállalkozásnak, vagy vállalkozást végző (nem végző) magánszemélyre különböző szabályok vonatkoznak pénzforgalmuk bonyolításával kapcsolatban.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adó, bankszámla, internet, kötelezett, magánszemély, online, PayPal, pénzforgalmi számla, vállalkozás, vállalkozói tevékenység
18 hozzászólás »
Több utalványforgalmazó cég kifejlesztette a tanácsadási utalványát, melyet – állításuk szerint – adómentesen adhat a munkáltató. Igaz ez? Vajon milyen feltételei vannak az adómentességnek?
Az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.29. pontja szerint:
a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
Szerintem ez az idézet nem igényel sok magyarázatot, de azoknak, akik a tanácsadási utalványokat a cafeteria keretben választható juttatásként adják, azoknak mégis egy kis segítség az értelmezéshez.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adómentes, cafeteria, létszámleépítés, utalvány
Szóljon hozzá! »
 Az egyik 2010-ben bevezetett évközi módosítás, hogy az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban a magánszemélyek is elszámolhatnak értékcsökkenést. Sokáig bizonytalanság övezte azt a kérdést, hogy meg lehet-e állapítani az értékcsökkenést olyan esetben, ahol a beszerzési ár nem ismert. Másfél év után végre megismerhettük az adóhatóság álláspontját.
A tavalyi törvénymódosítások egyike, hogy a nem egyéni vállalkozóként ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek a 3 évnél régebbi ingatlanra is alapozhatnak értékcsökkenés elszámolást.
Sok bizonytalanság volt ebből azokban az esetekben, amikor az építkezés vagy a szerzés olyan régen történt, hogy az ingatlan beszerzési értékéről nincs információ.
Az szja törvény szerint az épület, építmény beszerzési áraként az Szja törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy akkor ezekben az esetekben ez az érték nulla, tehát écs elszámolása nem lehetséges. Ez a következtetés hibásnak bizonyult.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: bérbeadás, beszerzési ár, écs, értékcsökkenés, ingatlan
Szóljon hozzá! »
 A tavalyi év zárásával kapcsolatos munkák a célegyenesbe érkeztek. Könyvelők az utolsó erőtartalékaikat is mozgósítva próbálják határidőre elkészíteni a vállalkozások beszámolóját. Nézzük ezt a határidőt!
A számviteli törvény által elkészített beszámolók közzétételére vonatkozó határidőt a számviteli törvényben kell keresni.
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgál.
2011-ben az eltérő üzleti évet nem választók esetében a fordulónapot követő 150. nap: 2011. május 30 hétfő.
A zárással párhuzamosan készített társasági adóbevallásokat és helyi adók bevallásait pedig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.
A társasági adó
Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Helyi adó
A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az adóbevallások elküldésének határideje pedig 2011. május 31 kedd.
Címkék: beszámoló, évzárás, határidő, helyi adó, könyvelő, tátsasági adó
Szóljon hozzá! »
 Már nem újdonság, de 2011-ben először kell bevallani a cégautóadókkal kapcsolatos kötelezettségeket. Nézzük röviden, mire érdemes figyelni.
Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik).
Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák.
Az adó mértékét a hengerűrtartalom alapján kell meghatározni.
Az adó mértéke, havonta:
- 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1.200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000,- Ft,
- egyéb személygépkocsi esetén 15.000,- Ft.
A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó (súlyadó), amennyiben az adott időszakban a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt.
Címkék: cégautó, cégautóadó 2011, gépjárműadó, súlyadó
11 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)