“Adózás, adózás rendje, határideje” kategória bejegyzései
 A tavalyi év zárásával kapcsolatos munkák a célegyenesbe érkeztek. Könyvelők az utolsó erőtartalékaikat is mozgósítva próbálják határidőre elkészíteni a vállalkozások beszámolóját. Nézzük ezt a határidőt!
A számviteli törvény által elkészített beszámolók közzétételére vonatkozó határidőt a számviteli törvényben kell keresni.
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgál.
2011-ben az eltérő üzleti évet nem választók esetében a fordulónapot követő 150. nap: 2011. május 30 hétfő.
A zárással párhuzamosan készített társasági adóbevallásokat és helyi adók bevallásait pedig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.
A társasági adó
Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Helyi adó
A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az adóbevallások elküldésének határideje pedig 2011. május 31 kedd.
Címkék: beszámoló, évzárás, határidő, helyi adó, könyvelő, tátsasági adó
Szóljon hozzá! »
 Már nem újdonság, de 2011-ben először kell bevallani a cégautóadókkal kapcsolatos kötelezettségeket. Nézzük röviden, mire érdemes figyelni.
Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik).
Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák.
Az adó mértékét a hengerűrtartalom alapján kell meghatározni.
Az adó mértéke, havonta:
- 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1.200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000,- Ft,
- egyéb személygépkocsi esetén 15.000,- Ft.
A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó (súlyadó), amennyiben az adott időszakban a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt.
Címkék: cégautó, cégautóadó 2011, gépjárműadó, súlyadó
15 hozzászólás »
 A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…
Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)
Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)
Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).
Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.
Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.
Címkék: egyéni vállalkozó, szja bevallás, támogatás, társas vállalkozó, vállalkozóvá válás
5 hozzászólás »
 A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni.
2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került.
Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 10%, 2010, adókedvezmény, állományi létszám, nyereségminimum, rendezett munkaügyi kapcsolat, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
| |
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok |
| Munkáltatói hozzájárulás |
A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. |
| Egyéni befizetés |
- A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft.
- A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
- A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
|
| Egészségpénztári szolgáltatások |
Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás
- Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
- Optika
- Gyógyászati segédeszköz
- Orvosi ellátás, fogászat
- Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness
- Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások
- Rekreációs üdülés, sporteszközök
- Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat
- OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák
|
| Adomány |
Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül). |
Forrás: Patika Egészségpénztár
Címkék: adókedvezmény, adomány, egészségpénztár, kedvezmény, önkéntes egészségpénztár
18 hozzászólás »
 Az áfa speciális eseteire vonatkozó bejelentéseket év végén lehet megtenni, ezért itt az ideje, hogy átismételjük, ki választhat alanyi adómentességet 2011-től.
Az áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
– a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
– b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
nem haladja meg az 5 millió forintos értékhatárt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2011, alanyi adómentes, alanyi mentesség, EVA
6 hozzászólás »
 Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk!
A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie.
A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: bevallás, feltöltés, feltöltési kötelezettség, helyi iparűzési adó, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
 Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.
13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.
Emelkedik a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.
A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.
A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.
(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)
Címkék: adójóváírás, adótörvény 2011, bankadó, családi kedvezmény, dohánytermék jövedéki adó, első lakás, iskolarendszerű képzés, járuléktörvény 2011, jövedéki adó, külön adózó jövedelmek, Különadó, mozgáskorlátozottak gépkocsi támogatása, nyesz-számla, nyugdíj előtakarékossági számla, nyugdíjjárulék, önkéntes kölcsönös biztosító, Társasági adó
3 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)