KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül– 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő.

2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja.

Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül. (A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.)

Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát.

A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól.

A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig.

Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a fő szabály szerinti 75 napos határidőn belül számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. Ennek a feltételnek azon számlák tekintetében kell maradéktalanul érvényesülnie, amelyeknek az áfatartalmát az adózó levonható adóként szerepeltette a bevallásában.

A kiegyenlítési feltétel fennállásáról az érintett bevallásban kell nyilatkozni. Valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5%-áig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.

[Forrás: A PricewaterhouseCoopers Magyarország engedélyével, a PWC 478. hírlevele]

2012-től megváltozik az általános forgalmi adó (áfa) kulcs mértéke. De vajon melyik számlánál kell először alkalmazni a 27%-os áfa kulcsot?

Az átállás már ismert mindenki számára, és nem is szokatlan, hiszen a korábbi években többször előfordult már ilyen változás.
A jelenlegi feladataink sem másmilyenek, mint amikor a 20%-ról 25%-ra változott a kulcs. Csak most 25%-ról 27%-ra emelkedik.

A főszabály szerint…

…az áfa mértékét az határozza meg, hogy az áfa-törvény szerint mikor keletkezik adófizetési kötelezettség:
– ha az adófizetési kötelezettség 2011-re esik, akkor az áfa mértéke 25%
– ha az adófizetési kötelezettség 2012-re esik, akkor az áfa mértéke 27%.

Ez természetesen csak azokban az esetekben jelenthet fejtörést, amikor az adófizetési kötelezettség nem a tényleges teljesítés időpontjában esedékes. Tehát nem a fizikai teljesítés az irányadó a főszabály szerint, hanem az adófizetési kötelezettség. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ha a törvény szerint a 2011-es bevallásba teszem, akkor 25%, ha pedig a 2012-es bevallásba kerül, akkor 27% az áfa mértéke.

Nem a tényleges teljesítés napján van az adófizetési kötelezettség például az előleg, a fordított adózás, a közösségi ügyletek esetében. Az áfa kulcsa tehát attól függ, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.

A főszabály alól egyetlen kivétel van

Amikor az áfa-törvény 58. §-a szerinti ügyletről van szó (időszakos elszámolás) és a fizetési határidő 2012-re esik. Ekkor az adófizetési kötelezettség 2012-ben van, de mégsem minden esetben 27% az áfa kulcs.
Ha tehát az időszakos elszámolású ügyleteknél a fizetési határidő 2012-re esik, és a
– tényleges teljesítés időszaka teljes egészében 2011-es, akkor az áfa kulcsa 25%
– tényleges teljesítés időszaka teljes egészében 2012-es, akkor az áfa kulcs 27%
– tényleges teljesítés időszaka 2011-2012-es éveket is érint, akkor az alapot időarányosan meg kell osztani, és kétféle áfa kulcsot kell alkalmazni.

Ha például a decemberi könyvelési díjunkat januárban számlázzuk ki, akkor ezt ugyan a 2012-es áfa bevallásban kell szerepeltetni, de még teljes egészében 25%-os áfa kulccsal.

Ha valaki decemberben kiszámlázza a 2012-es bérleti díjat, és a számla fizetési határideje még 2011-re esik, akkor ezt a főszabály szerint kell meghatározni. Azaz az adófizetési kötelezettség 2011, az áfa kulcsa pedig 25%. Ha a fizetési határidő 2012, akkor máris figyelem az időszakot, és miután az teljes egészében 2012, ezért az áfa kulcsa 27%.

[Forrás: Adónavigátor Kft.]

Van olyan ügyfele, akinek devizaalapú hitele van?

- Tudta, hogy a devizaalapú hiteleket is át kell értékelni év végén?

- Tudta, hogy az év végi átértékelést követően a devizaalapú lízingről küldött forintos számlánál nem azokat a forintértékeket kell könyvelni, ami a számlán van?

- Tud olyan esetet mondani, amikor az árfolyam-különbözettel a beruházás értékét kell módosítani?

 Ez csak néhány kérdés, amelyre választ kap a legújabb Adónavigátor Könyvben, de 180 oldalban (ez a könyv terjedelme) ennél sokkal több információ van.

Ha nem biztos benne, hogy minden devizás tételt szabályosan és helyesen könyvel, akkor nincs vesztenivaló!

Ezen a héten, előjegyzésben 500 Ft-tal kerül kevesebbe kedves szerzőtársunk és partnerünk Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna (Adónavigátor Kft.)

Devizás ügyletek adózási és számviteli útmutatója

című legújabb könyve.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Frissítve: 2011-09-28, 10:27

Az állami adóhatóság a 1065-ös és 1165-ös áfa bevallás nyomtatványt egészítette ki egy kérelem lappal.

A 2011. szeptember 27-ét megelőzően utoljára esedékes és beadott áfa‑bevallásban – ki nem fizetettség miatt – szereplő negatív áfát a havi és a negyedéves bevallók a 2011. október 20-ig benyújtandó, az éves bevallók pedig a 2012. február 25-ig esedékes áfa‑bevallásban igényelhetik vissza (amennyiben nem nyújtanak be 2011. október 20-ig – a jogvesztő határidőig – kérelmet).

A Magyar Közlöny 2011. szeptember 26-i, 110. számában megjelent és ezzel hatályba lépett a 2011. évi CXXIII. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól.

Kedves Partnerünk, az Adónavigátor Kft., 8 nappal ezelőtti írásában felsorolta azokat az időpontokat, amikor élni lehet a törvény adta lehetőséggel:

- A havi és negyedéves  áfa bevallásra kötelezetteknek 2011. október 20-án a rendes, soron következő bevallásban megnyílik a lehetőség a visszaigénylésre,

- az éves áfa bevallásra kötelezetteknek célszerű a 2011. október 20-i, jogvesztő határidejű, időpontig a kérelmet benyújtani (mivel az ő számukra a legközelebbi áfa-bevallási határidő 2012. február).

Az állami adóhatóság, dicséretes gyorsasággal, ugyancsak a tegnapi napon tette közzé a Tájékoztatóját, amelyben rögzíti:

… azon adóösszeget, amelyre az adózó … bevallásában … kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt – visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e 2011. október 20-ai határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti.

A korábbi áfa-szabályok alapján előfordulhatott, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem kaphatta vissza, mert nem álltak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Az Európai Bíróság ítélete nyomán a magyar törvénykezés ezzel a törvénnyel módosította a korábbi szabályozást.

A visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatta a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál maradt mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizette.

Az adózónak az általa nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások után akkor is be kell fizetnie az áfát (ez maradt!), ha azokat a vevők nem fizették ki, a számára nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások utáni áfát mindaddig nem kaphatta vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit (ez változott!).

A továbbiakban közzétesszük a törvény teljes szövegét, egyenesen a Magyar Közlönyből kimásolva:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A Kormány benyújtotta a Parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely az Európai Bíróság magyar áfa-visszaigénylési szabályozással kapcsolatos ítéletét ülteti át a hazai jogba. A törvény elfogadását kiemelt figyelemmel kísérjük.

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az áfatörvénynek az Európai Bíróság által kifogásolt passzusát, mely szerint az adózók kifizetetlen számlái után az áfa nem igényelhető vissza, csak továbbgörgethető az állammal szembeni követelésként a következő bevallásokra.

Az adózóktól a „visszatartott” összeg visszatéríttetésére október 20-ig külön kérelem nyújtható be, vagy – határidőtől függetlenül – az összeg a rendes áfa bevallásban is visszaigényelhető.

Az október 20-ig benyújtandó külön kérelmek beadására előírt határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Így tehát azok az adózók, akiknek kifizetetlenség miatt van jelenleg is áfa-követelésük az állammal szemben, visszaigényelhetik.

Nézzük a lehetőségeket a bevallási gyakoriságtól függően:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Figyelem! Egy elektronikus levélben (emailben) kapott PDF-formátumú számla nem elektronikus számla!

Az elektronikus úton kibocsátott számlát

• legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni, vagy
• az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

Igencsak helyeselni lehet és kell azt a törekvést, hogy a vállalkozások spórolják meg a számlázási költségeket (postabélyeg, papír, nyomtató és nyomtatópatron), gyorsítsák fel számlaforgalmukat (postai úton 2-5 nap helyett 1-2 perc), védjük környezetünket (esőerdők a papírokhoz, nyomtatók ózon- és zajterhelése).

Egy könyvelőirodában azonban nem kis gondot jelent a pár tucat Ügyfél számára, ugyancsak pár tucat, különböző helyről érkező számla szabályos tárolása, kontírozása, archiválása.

Mi okozza a gondot, és milyen megoldás lehetséges?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az áfa speciális eseteire vonatkozó bejelentéseket év végén lehet megtenni, ezért itt az ideje, hogy átismételjük, ki választhat alanyi adómentességet 2011-től.

Az áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

– a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
– b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg az 5 millió forintos értékhatárt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2010-ben elfogadott évközi módosítások közül az adományokat érintő áfa szabályozás jól jöhet ezekben a katasztrófákkal sújtott időkben.

Az áfa törvényben 2010. június 17-i hatálybalépéssel visszaállították az áfamentes adományozás lehetőségét.

Azaz, nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány [11. § (3) bekezdés a) pontja], illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás [14. § (3) bekezdés].

Ugyanakkor az áfatörvény 133. §-át érintő módosítás biztosítja azt, hogy ha a közcélú adomány nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, akkor a korábban, a beszerzéskor még a vállalkozási célra történő felhasználást valószínűsítve levonásba helyezett áfát ne kelljen korrigálni.

Ha azonban a cég az adományozni szánt terméket már kifejezetten erre a célra vásárolta meg, akkor már a beszerzéskor sem vonható le az áfa.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »