KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Az új kormány nem nyaral? Megkezdődött a nyár – bár az időjáráson még nem látjuk – és a parlamenti uborkaszezon helyett számos adózással összefüggő törvényjavaslat került az országgyűlés elé. Amikor törvény lesz belőle, természetesen írunk majd róla, de addig is szedjük össze hol várható változás.

Egyes adótörvények a sport támogatásával összefüggő módosításáról

A törvényjavaslat a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények megalkotásával kívánja ösztönözni az adók alanyait arra, hogy hazánkban is aktívabban járuljanak hozzá e sportágak támogatásához. A törvényjavaslat a sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében külön illetékkedvezményt is megfogalmaz .

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Az Áfa tv. jelenleg nem tartalmaz olyan garanciát, mely biztosítja a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany törvényi védelmét, amennyiben ő önhibáján kívül (vevő nemfizetése miatt) nem tudja teljesíteni adófizetési kötelezettségét.

A jelenlegi szabályozás szerint ugyan a vevő kezesként felel a rá áthárított, de általa meg nem térített adó összegéért  (Áfa tv. 150 . §), azonban ennek érvényesítésére a gyakorlatban az állami adóhatóságnak ilyen jellegű információ hiányában nincs lehetősége. A törvénymódosítás biztosítja, hogy a vevő által meg nem fizetett adó az adóalanynál nyilvántartott, valós, az adóhatóság által is elérhető személytől követelhető.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az összesítő nyilatkozat benyújtásával kapcsolatban számos szabály megváltozott 2010-re. Az egyik legfontosabb azok gyakorisága, hiszen az első ilyen adatszolgáltatást bizonyos esetekben február 20-ig kell beadni a 10A60-as összesítő nyilatkozatot!!!

Az összesítő nyilatkozatot főszabályként – a havi áfa bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig, – a negyedéves áfa bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz.

A negyedéves gyakoriságról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérni, ha a tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított adatszolgáltatás ellenértéke meghaladja a 100 000 eurónak (25 200 000 forint) megfelelő pénzösszeget. (Az euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.)

Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának  hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.

Azaz:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az év elején sok olyan számla érkezik a vállalkozásokhoz, melyben a szolgáltatás teljesítése 2009-ben megtörtént, de a számlát csak 2010-ben állítják ki, 2010-es fizetési határidővel, és az áfa törvénynek megfelelően 2010-es teljesítési időponttal. De hogyan kell ezeket a számlákat lekönyvelni?

Azoknál a rezsiszámláknál (telefon, gáz, villany stb..), amelyeknek az időszaka teljes egészében még a december 31-ig tart, de a számla kiállításának időpontja csak januárban történik meg, szállítói tartozásként kell elszámolni. Szóba sem jöhet az időbeli elhatárolás a, mert ezen gazdasági események nem érintenek több évet.

A szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás csak szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén lehetséges, és csak akkor,

ha az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másik üzleti évre áthúzódik, és

az üzleti évekre jutó szolgáltatás értéke a vonatkozó szerződések alapján egyértelműen meghatározható.

Például a december 10-étől január 10-éig terjedő időszak vízfogyasztásának, csatornahasználatának díjából a december 10-étől december 31-éig terjedő időszakra jutó hányadot december hónapra költségként (vízdíjként, illetve csatornahasználati díjként) el kell számolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben, függetlenül attól, hogy mikor állították ki a számlát, és mikor kell azt kiegyenlíteni, vagy hogy mikor keletkezik áfa levonási jog.

Nyilvánvaló, hogy a példaként felhozott esetben a bejövő számlát januárban, január hónapra kell a szállítóval szemben könyvelni, egyidejűleg megszüntetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt összegeket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Még alig lépett hatályba a 2009 évi XXXV-ös törvény, máris módosították annak paragrafusait. Így az új áfa kulcsra való áttéréskor kivételes szabályt kell alkalmazni egyes lakóingatlan-értékesítések esetében.

Nem újdonság, hogy 2009. július 1-től az általános áfa kulcs 25%. A módosítás hatályba léptető rendelkezése szerint az új adókulcs meghatározásánál ? az 58. § szerinti ügyletek kivételével ? azt kell vizsgálni, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Ha az adófizetési kötelezettség július 1 előtti időpontra esik, akkor az áfa kulcs 20%, míg, ha június 30 utáni időpontra, akkor pedig 25 %.

Ezek alapján a lakóingatlanok vásárlásánál nem azt kell vizsgálni, hogy azt mikor építik, hanem azt, hogy az ügyletnek mikori a teljesítési időpontja. (Az áfa törvény 55. § alapján a részteljesítés is teljesítési időpontot eredményez.)

Így előfordulhat, hogy egy szinte teljes egészében júniusig épülő lakóingatlan, amit 2009. június 30. után adnak át, így a tényállásszerű megvalósulás már az új adókulcs hatálya alá esik, teljes egészében 25 % áfa kulcs hatálya alá esik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82-83.§-ait módosította – az általános adómértéket 20%-ról 25%-ra emelte, valamint bizonyos termékek esetében 18%-ra csökkentette – az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény). A módosító törvény szerinti új adómérték 2009. július 1-jén lép hatályba, mely rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának – áfatörvény 84. § szerinti – időpontja 2009. június 30. napját követi.

A 2009. július 1-je előtt – a hatálybalépést követő teljesítésre – kézhez vett, jóváírt előlegre a módosító törvény e főszabálytól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

Az előleg kézhezvétele, jóváírása az áfatörvény 59. §-a alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpont. Ha ez az időpont 2009. július 1-je előtti időszakban van, akkor az előleg után 20%-os adómértékkel kell az adót megállapítani. (Az előleg a törvény alapján úgy tekintendő, hogy az az áfa arányos összegét is tartalmazza.)

A július 1-je utáni teljesítési időpontban az ellenértéknek az előleggel csökkentett része után már az új adómérték alkalmazásával kell a fizetendő áfa-t megállapítani. Mivel az előleg (nettó értéke) és a fennmaradó összeg külön-külön képez (és eltérő időpontban) adóalapot, az előlegre (annak kézhezvételekor) és a fennmaradó összegre (a teljesítés időpontjában) különböző adókulcs vonatkozik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (közismerten: a KRESZ) meghatározza a személygépkocsi és a tehergépkocsi fogalmát (a járművünk forgalmi engedélyébe a Hatóság e szerint jegyzi be a jármű típusát):

1. számú függelék

II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

c) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van

i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

Nehogy azt higgyük azonban, hogy ez az adózás során is így van! (Gondoljanak a tehergépkocsi áfájának visszaigényelhetőségére, vagy a hozzá használt gázolaj üzemanyag áfájára, vagy a cégautóadóra!)

Egyáltalán nem mindegy, hogy adózás szempontjából milyen járművünk van! A továbbiakban kiváló vendégszerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna kiváló írásában erről olvashatnak:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Mi a teendő, mire kell odafigyelni uniós tagországból származó személygépkocsi magyarországi behozatala és forgalomba állítása esetén?

A következőkben Könyvelőirodánk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a kérdésben megfogalmazottakkal kapcsolatban.

Konkrét esetben – előzetesen – tájékozódjon az illetékes hatóságoktól. Az összefoglaló abban segít, hogy a fő szempontokra rákérdezhessen, kapjon aprólékos, saját esetre vonatkozó, arra illő tájékoztatást az, aki éppen személygépkocsit kíván az EU-ból behozni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az adózási és számviteli szabályok ideiglenes módosításával tenné könnyebbé a cégek helyzetét a Pricewaterhouse Coopers. A nagy tanácsadó cég olyan javaslatcsomagot terjeszt a Pénzügyminisztérium (PM), illetve a kormány elé, amely azt szolgálja, hogy a gazdasági válság okozta nehézségekre a vállalkozások – ha lehet – ne létszámleépítéssel, a tervezett beruházások elhalasztásával, esetleg tevékenységük felhagyásával reagáljanak, valamint megőrizzék likviditásukat.

Gazdasági recesszió időszakában az átlagosnál is gyakoribb, hogy a cégek nem tudnak egymásnak fizetni. A tanácsadó cég ezért olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé tennék, hogy adót csak azok után a kiszámlázott összegek után kelljen fizetni, amelyek meg is érkeznek, illetve az adófizetést lehessen az összeg beérkezéséig halasztani. Ehhez a kétes követelésekre képzett céltartalék szabályainak lazítására lenne szükség. Az áfabefizetést illetően pedig arra, hogy ha hosszú ideig nem folyik be a bevétel, amelynek áfáját a cég már befizette a költségvetésbe, akkor azt visszaigényelhesse. Ellenben, ha ő nem fizet más vállalkozásnak ugyanennyi ideig, az általa levont áfát neki kelljen befizetnie a költségvetésbe.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »