“Egészségügyi hozzájárulás” kategória bejegyzései
 Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.
A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások… 
Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).
Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.
A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.
Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2011, adójóváírás, béren kívüli juttatás, családi kedvezmény, Egészségügyi hozzájárulás, egykulcsos adó, FEOR, garantált bérminimum, hallgatói munkaszerződés, ingatlan bérbeadás, járulék, minimálbér 2011, részmunkaidő, részmunkaidő kedvezmény, szja, tb, tb-járulék, végkielégítés
31 hozzászólás »
Javítás: 2010.02.03. – 23:06 A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).
Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.
2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.
A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…):
Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).
Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.
A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2010, adóalap, adójóváírás, adótábla, eho, járulék, könyvelő, Különadó, munkaadói, munkavállalói, szja, tb-járulék, vállalkozói
62 hozzászólás »
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Általános forgalmi adó, Cégbíróság, Egészségügyi hozzájárulás, Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, Egyszerűsített vállalkozói adó, Illeték, Könyvelőiroda Pécs, Különadó, Számvitel, Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítás, Társasági adó, Természetbeni juttatás
A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:
Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide
Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.
A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adócsomag, adófizetés, áfa, Egészségügyi hozzájárulás, Egyszerűsített vállalkozói adó, EVA, helyi adó, Illeték, illetéktörvény, jövedéki adó, kedvezmény, kiküldetési rendelvény, könyvelés, könyvelő, Személyi jövedelemadó, szja, Társasági adó
1 hozzászólás »
Az osztalék adókötelezettségéről általában valamilyen átmeneti szabály jut eszünkbe. Volt, hogy az szja mértéke változott, később az eho került bevezetésre, majd az is megváltozott. Az elmúlt négy év gyakorlatilag úgy telt, hogy az osztalék kifizetéséhez az előző évi szabályt kellett alkalmazni, nem kis bonyodalmat okozva a bevallások elkészítésénél. 2008-ban azonban más a helyzet…
Hosszú évek óta ez az első év, hogy az osztalékot terhelő adó mértéke az előző évhez képest nem változott, így gyakorlatilag mindegy, hogy a tárgyévi vagy a tárgyévet megelőző évi szabályt alkalmazzuk: a kettő között nincs különbség.
A saját tőke 30%-ának megfelelő értékben az osztalékot 25% szja terheli, felette 35%. Ezen kívül a magánszemélynek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget egy ún. feltöltési határig kell a magánszemélynek teljesítenie. Végeredményben ennek összegében sem történt változás, a hozzájárulást a magánszemélynek maximum 450 ezer Ft értékben kell megfizetni. Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: eho, osztalék, osztalékfizetés, osztalékfizetés korlátja
Hozzászólások kikapcsolva
Az előző részben leszögeztük, hogy a weboldal gazdája – a magánszemély – az oldalon kialakított reklámfelületet adja bérbe.
Természetesen, nincs ez akkor sem másképpen, ha vállalkozás a bérbeadó, csak a vállalkozásokra más adózási szabályok vonatkoznak, vonatkozhatnak.
Nem tudom, hogy hányan olvasták, böngészték végig pl. a Google AdSense hirdetésekre vonatkozó szerződési feltételeit, de feltételezem, hogy legalább az elején mindenki átrágta magát:
?MIELŐTT REGISZTRÁLNÁ MAGÁT A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, KÉRJÜK, FIGYELMESEN OLVASSA EL A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET ÉS A GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK CÍMŰ ANYAGOT. AMENNYIBEN ÖN RÉSZT VESZ A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, AZ AZT JELENTI, HOGY ÖN ELFOGADJA A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET. AMENNYIBEN A JELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKET NEM FOGADJA EL, KÉRJÜK, NE REGISZTRÁLJA MAGÁT A GOOGLE ADSENSE ONLINE PROGRAMBAN, ILLETVE NE VEGYEN RÉSZT ABBAN. ?
Akár tetszik, akár nem az a kis gyönge 14 oldal, amit elolvastunk, vagy nem, a kattintással létrejön az a szerződés, mely a továbbiakban megalapozza az adófizetési kötelezettségeink mikéntjét és annak mivoltát. Ugyanúgy a magánszemélyeknél is, mint a vállalkozásoknál is. Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: áfa, bérbeadás, Egészségügyi hozzájárulás, ingó dolog, kulturális járulék, magánszemély, magánszemély különadója, önálló tevékenység, reklám, reklámfelület, Személyi jövedelemadó, vállalkozás
Hozzászólások kikapcsolva
Nagyon jól tudjuk, hisz’ elégszer hallhatunk róla az élet minden területén; a Nagy Testvér mindent lát (értsd: APEH)  
Amikor kapunk egy hivatalos levelet, egyből átszalad rajtunk, hogy vajon hol lehet az újraoltási bizonyítványunk, mert biztosan arra is szükségünk lesz.
Értelmes ember igyekszik felkészülni minden várható kellemetlenség elkerülésére, ezért igyekszem most ebben az írásban összefoglalni azokat az adózási ismereteket, melyekre szükség lehet akkor, ha a weblapján hirdetéseket tesz közzé, és ezért valamiféle ellenértéket kap.
Felhívom mindenki szíves figyelmét arra, hogy a továbbiakban leírtak nem általános érvényűek annyiban, hogy minden adózó (nem adózó) esete egyedi, és sok minden befolyásolhatja tényleges adózási kötelezettségének alakulását.
Ezt az írást csak általános tanácsoknak szánom, mindenkinek saját magának kell megértenie, és betartania az adózási szabályokat.
Minden adózással kapcsolatos információ, melyet igyekszem összefoglalni, nem tekinthető jogi, adózási, vagy befektetési tanácsadás alapjának. Minden esetben erősen ajánlom, hogy lépjen kapcsolatba adótanácsadójával, könyvelőjével!
Azt minden internet-felhasználó tapasztalja, hogy egy-egy oldal olvasása során akár a legváratlanabb helyről is előugrik egy-egy reklám; ránk rohan, felugrik egy új ablakban, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon szerényen meghúzódik a sorok között. Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: áfa, bérbeadás, Egészségügyi hozzájárulás, ingó dolog, kulturális járulék, magánszemély, magánszemély különadója, önálló tevékenység, reklám, reklámfelület, Személyi jövedelemadó, vállalkozás
5 hozzászólás »
Négy nemzetközi könyvvizsgáló, adótanácsadó cég – a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers – összefogva készítette el adóreform-javaslatát: szja-csökkentés, áfaemelés, eva-, ekho-, szolidaritási adó eltörlés szerepel egyebek között a javaslatokban. A csomag 1100 milliárdos, de ismerve a jellemző politikai reakciókat, készítettek egy alprogramot is: ez utóbbi költségvetési hatásai már csak 350 milliárdra rúgnak, és akár jövőre bevezethetőek lennének. A szakértők szerint már egy év alatt is érezhető eredményt szülne a csomag, a növekedés gyorsulna, a versenyképesség javulna.
A tizenöt pontból álló csomag hangsúlyos eleme, hogy az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes visszaszorítani a feketegazdaságot, egyenlőbb közteherelosztáshoz vezet, illetve eléri azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető.
(Forrás: index.hu)
Címkék: adóellenőrzés, adómentesség, áfa-emelkedés, EKHO, ellenőrzés, EVA, munkaadói, munkavállalói, munkaviszony, Személyi jövedelemadó, szja, szja-csökkenés, szolidarítási
Hozzászólások kikapcsolva
Még nem tudni, egyedi vagy gyakran alkalmazott technikával járt-e el az az új autók vételénél használt kocsikat beszámító zalaegerszegi autókereskedő, akire az adóhatóság – a Legfelsőbb Bíróság (LB) megfellebbezhetetlen jóváhagyásával – tízmilliós adóhiányt s ugyanilyen nagyságrendű adó- és mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot vetett ki. Az elmeszelt kereskedő több száz társához hasonlóan a reálisnál magasabb áron számította be új autót vevő ügyfelei használt kocsiját, amelyet később ennél olcsóbban adott el. A használt autó csábos beszámítása az új négykerekű árába – ami nem más, mint az árengedmény egy speciális formája – évek óta bevett piacmegdolgozó módszer, aminek a költségeit nem a kereskedők, hanem a gyártók állják.
A zalaegerszegi kereskedőnél – amely egyébként 2006. évi 3,8 milliárd forintos nettó árbevételével a megyében az egyik legnagyobb – a 2003-as és 2004-es éveket 2005 tavaszán ellenőrző Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) azonban fennakadt ezen a technikán, pontosabban annak számviteli dokumentálásán. Az adásvételi szerződések és a könyvelés szerint ugyanis a kereskedő először készpénzért megvásárolta az öreg járműveket a tulajdonosaiktól, akik utóbb e pénzt befizették az új autó vételárának részeként. A számlákból úgy tűnt, mintha készpénzmozgás történt volna, holott valójában nem volt: ha egy csotrogányt mondjuk félmillió forintos áron számított be a kereskedő, akkor a kuncsaft ennyivel kevesebbért kapta meg az új autót. A későbbiekben a kereskedő eladta a használt autót, mint az LB döntésének indokolásából kiderül: „a vételi ártól eltérően, irreálisan alacsony – esetenként egyforintos – áron, többnyire annak a magánszemélynek, akitől azt előzőleg megvásárolta”.
Az adórevizorok LB által szentesített álláspontja szerint az ily módon könyvelt konstrukció 2003-ban természetbeni juttatásnak, 2004-től pedig egyéb jövedelem adásának minősül azoknál, akik a piacinál kedvezőbb áron jutottak használt autóhoz. Márpedig a természetbeni juttatás után a kereskedőnek 44 százalékos személyi jövedelemadót (szja) és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie, az egyéb jövedelemre pedig 38 százalékos adóelőleget kellett volna levonnia. Az akkori szja-törvény szerint, ha a kifizetőnek nem volt lehetősége arra, hogy az adóelőleget levonja – s ez vonatkozik a zalaegerszegi autókereskedőre -, akkor ügyfeleinek igazolást kellett volna adniuk arról, hogy adófizetési kötelezettségük keletkezett. Mivel ilyen igazolás nem volt, az APEH úgy vette, mintha az adót a kereskedőnek kellett volna befizetnie.
(Forrás: HVG 2008.06.21.)
Címkék: adóellenőrzés, adórevízor, APEH, szja
Hozzászólások kikapcsolva
|
|
Bejegyzések (RSS)