*** Kedves Látogatóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy Könyvelőirodánk 2010. augusztus 09-ig zárva tart! *** Ügyfeleinknek a nyári ügyeleti szolgálat a szokásos módokon elérhető. *** Mindenkinek kellemes nyaralást kívánunk!*** Tájékoztatjuk Önöket, hogy Könyvelőirodánk 2010. augusztus 09-ig zárva tart! *** Ügyfeleinknek a nyári ügyeleti szolgálat a szokásos módokon elérhető. *** Mindenkinek kellemes nyaralást kívánunk!*** Tájékoztatjuk Önöket, hogy Könyvelőirodánk 2010. augusztus 09-ig zárva tart! *** Ügyfeleinknek a nyári ügyeleti szolgálat a szokásos módokon elérhető. *** Mindenkinek kellemes nyaralást kívánunk! *******

Archívum: “Egyszerűsített vállalkozói adó” kategória

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Az egyéni cég alapítása

Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.

Egyéni cég alapításakor kell eldönteni

Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:
1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
3. a főtevékenységet,
4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult)
5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját.

Választható elemek az egyéni cég alapításakor

Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (azt az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat). Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. Apportot csak 200.000 Ft feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez annak értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.

Bejegyzési költségek

Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az ?ügyvédkényszer? mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14.000 Ft, az eljárási illetéke 30.000 Ft. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7.000 Ft, eljárási illetéke 15.000 Ft.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , ,

Comments Nincs hozzászólás »

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben?

A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami alaposan felzaklatta az érintettek körét. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Kiáramlanak a kiskapukon, vagyis munkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem megy, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, azzal hogy veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat a minimálbér szerint!

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , ,

Comments 18 hozzászólás »

Az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallási határidőt az adóévet követő és február 15-ről 25-re módosítja az adó- és járuléktörvény-változásokról szóló jogszabály.

Ezzel az adózók döntő hányadát kitevő éves bevallók számára tíz nappal hosszabb idő áll rendelkezésre éves bevallásuk elkészítésére. Könnyíti a helyzetüket az is, hogy az adó- és járulék bevallási kötelezettség határnapja – azaz a hónap 12. napja – és az éves bevallás határideje között három napról tizenhárom napra nő a különbség, ami jelentős munkatorlódástól mentesíti az adózókat és a könyvelőirodákat, adótanácsadókat egyaránt.

A határidő módosítás érinti az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyokat is. Az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét – ha évente tesz adóbevallást – az adóévet követő év február 25-éig fizethetjük meg, illetőleg ettől az időponttól igényelhetjük vissza.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

Pécsi APEH-es szakértők részvételével rendez fórumot a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay termében (Majorossy I. u. 36) a baranyai iparkamara 2009. január 07-én, szerdán, délelőtt fél kilenc és 16 óra között.

Az előadók az SZJA és az EVA, illetve az ÁFA 2009-es változásaival kapcsolatban adnak felvilágosítást nyújtani az érdeklődőknek.

Címkék:, , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és külföldi vállalkozónak a 2008. évi adóévre már bevallott adóelőlegét 2008. december 20-ig az adóévi várható adó összegére ki kell egészítenie

Kiegészítési kötelezettség vonatkozik arra az adózóra, akinek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Ennek a körnek az adóév utolsó havi, negyedévi adóelőlegét a feltöltéssel egyidejűleg december 20-ig kell megfizetni. A kiegészítés összegét ugyancsak az ez ideig benyújtandó 0801 számú bevalláson kell szerepeltetni.

Az úgynevezett feltöltési kötelezettség a különadóban is érvényesül, amelynek értelmében a fizetendő várható különadó összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét szintén az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni (bevallani nem kell). Nem vonatkozik a különadó feltöltési kötelezettség azokra a társas vállalkozásokra, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) valamennyi alanyának az adóelőlegét szintén december 20-áig kell kiegészíteni. A feltöltési kötelezettséget az adóévre vonatkozó 0843 számú eva bevallásban kell szerepeltetni.

Ugyancsak december 20-áig dönthetnek az újonnan bejelentkezők a 2009. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) választásáról; az Eva tv. hatálya alá való bejelentkezés a székhely szerint illetékes APEH regionális igazgatóságon tehető meg a 08T103, illetve a 08T203 számú adatbejelentő lapon.

A bejelentkezés elmulasztása jogvesztő határidejű!


Címkék:, , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

Könyvelőirodánk folyamatos tájékoztatást adott az érdeklődőknek a várható jogszabály-változásokról, azok várható tartalmáról, majd a parlamenti elfogadás napján az elfogadott változások lényegéről.

Könyvelőirodánk – az ország más könyvelőihez, adótanácsadóihoz hasonlóan – az elkövetkező időszakban igyekszik a változások részleteit is bemutatni; konzultálunk könyvelőkkel, tanácsadókkal, könyvvizsgálókkal, kutatjuk a különböző internetes szakfórumokat, és közösen igyekszünk értelmezni a nehezen értelmezhetőket…

Frissítve: 2008. december 07-én 21.32-kor

A cégautókra vonatkozó új szabályozás 2009. február 1-én lép hatályba.

A cégautóadó szabályozása kikerül a személyi jövedelemadó törvényből (az szja tv. 70. §-a hatályon kívül helyezve) és önálló adónemként, vagyoni típusú adóként a gépjárműadóról szóló törvénybe építik be.

Alaphelyzet: Jövőre minden vállalkozás köteles lesz adót fizetni a tulajdonában lévő személygépkocsi után:

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , ,

Comments 7 hozzászólás »

A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , ,

Comments 1 hozzászólás »

Kecskemét, Budapest, Szeged után ma Pécs adott otthont az Adónavigátor Kft. 2009-es adóévre történő felkészítő konferenciájának.

A reggel kilenc órától délután négy óráig tartó megbeszélés előadója Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna könyvvizsgáló, adótanácsadó volt, aki – szakmai körökben – országosan elismert szaktekintély.

Izgalmas, világos, értelmes előadásának néhány gondolatát összefoglaljuk, azaz a 2009. évi várható adójogszabály-változásokról beszélünk úgy, ahogyan azt a gyakorlati könyvelő látja.

{A 2009. évi adójogszabály-változásokról szóló „saláta törvényről” az Országgyűlés ma szavazott- az elfogadott változásokról a Könyvelőiroda később részletesen be fog számolni, most csak ízelítőt, összefoglalót adunk a mai előadás alapján.}

A „salátatörvény”, amiről szavaztak, idekattintva érhető el a Parlament honlapjáról.


Érdemes továbbolvasni… »

Címkék:, , , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva