A nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.

Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:

• Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
  Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

• Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
  Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
  A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
  Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Érdemes továbbolvasni… »

Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) és o) pontja szerint 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól:

?a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak ? az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ? ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is ? útján történő megszerzése, azaz a gépjármű és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő vagyonszerzés?

Mindez azt jelenti, hogy már nem illetékköteles például a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Gyakori eset lehet még például az anya-leány vállalatok -vagy egyéb vállalkozások - közötti szállítói tartozások elengedése.   Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy ezt akár később is megtehetjük, még egy változásról szeretnék beszámolni.

Érdemes továbbolvasni… »

Hamar kiderült a behozott levelekből – 2 oldal határozat, 2 oldal tájékoztatás, 1 oldal kísérő -, hogy okos, előre megfontolt, körültekintő parlamenti döntés nyomán a 2008. évi LXXXI. törvény 2009. január 23-val megváltoztatta  az illetékmentességre vonatkozó korábbi szabályokat. (Erről nem az APEH tehet, nekik is úgy hiányozhatott, mint üveges tótnak a hanyattesés…)

Arról – természetesen – nem szólt a levél, hogy miként kell kérelmezni az új illetékmentességet, de hamarosan kiderítettük, hogy kötetlen levél formában.

Az APEH – nyilván megunva a sokféle kérelmet – úgy döntött, hogy közzétesz egy ajánlott mintát a kérelemhez. Ezt a mintát átvettük, és a honlap látogatói számára letölthetővé tettük:

Érdemes továbbolvasni… »

Ingatlan visszterhes vagyonszerzés útján történő megszerzése esetén a vagyonszerzőnek az értékesítő adatait is kötelezően be kell jelentenie, kivéve ha az ingatlan vásárlása kizárólag közérdekű célra történt, illetve ha kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történik az ingatlan átruházása. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a vagyonszerzőnek a bevételt szerző személy adatait kell az adatlapon bejelentenie. Az adatlapon továbbra sem kell bejelenteni ingóság visszterhes vagyonszerzés vagy ajándékozás keretében történő megszerzését.

Jelentős változást jelent, hogy 2009. január 1-től a vagyonszerző az adatlapon nyilatkozhat a jogszabály (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény) alapján őt megillető illetékmentességről vagy -kedvezményről is. A vagyonszerző a mentességről, kedvezményről nemcsak a 09B400-as adatlapon nyilatkozhat, hanem ezt megteheti a vagyonszerzést tanúsító okiratban (adás-vételi, ajándékozási szerződés stb.) vagy külön nyilatkozatban is, továbbá ahol a törvény a nyilatkozat megtételét az illetékkiszabásra történő bejelentést - azaz a vagyonszerzést tanúsító okiratnak a földhivatalba benyújtását - követően is lehetővé teszi, továbbra is lehetőség van a mentesség, kedvezmény előbbi időpontot követő érvényesítésére.

Az állami adóhatóság által rendszeresített adatlap és kitöltési útmutató kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az APEH internetes honlapjáról (http://www.apeh.hu) letölthető. Az adatlap ?abevjava” kitöltő programmal is kitölthető és kinyomtatható, továbbá az adatlap és a kitöltési útmutató az ügyfélszolgálatokon is beszerezhető.

(Forrás: APEH)

Adóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.

Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:

„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.

Érdemes továbbolvasni… »

2008-tól a tagi kölcsönök elengedése kapcsán a vagyonszerző társaságnak illetéket kell fizetnie. Ennek következtében a tagok a kölcsön elengedése helyett más módon próbálták a saját tőke elemeit növelni.
Az adó- és járuléktörvény 2009. évi módosításai között egy átmeneti rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy kedvezményes osztalékadó megfizetésével legalizálhatók a korábban adott, és most elengedett tagi kölcsönök. A  kedvezményes osztalékadóhoz illetékmentesség is társul, de ennek feltételei vannak…

Összegzés:

• 2008.01.01-től az elengedett tagi kölcsönök kapcsán a vagyonszerző társaságnak illetékfizetési kötelezettsége van.
• Ha 2008 végén elengedett tagi kölcsön a 2008-as beszámolóban osztalékként jóváhagyásra kerül és azt 30 napon belül ki is fizetik, akkor az 10%-kal adózik, és illetékmentességet élvez.
• Ha a 2008 végén elengedett tagi kölcsön kapcsán kimutatott eredmény osztalékként nem kerül jóváhagyásra, vagy azt 30 napon belül nem fizetik ki, akkor a társaságnak, mint vagyonszerzőnek illetéket kell fizetni.

Érdemes továbbolvasni… »

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Érdemes továbbolvasni… »

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének h) pontja tartalmazza a takarékbetét fogalmát. Eszerint takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebbe az esetbe beletartozik az is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget (ha viszont a számláról levett pénzeszköz ? készpénz ? kerül ajándékozásra, akkor ez már ajándékfizetési kötelezettséget keletkeztet).

Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok (amelybe a fizetőeszköz is beleértendő) ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után kell az illetéket kiszámítani, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után).

Amennyiben tehát a takarékbetét fogalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az említett összeghatárt meghaladja, az ügylet ajándékozási illeték tárgyát képezi, de az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján az ügylet mégis illetékmentes.

Erre vonatkozóan az Itv. 11. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre az Itv. 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

A hivatkozott 91. § (4) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.

(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302328159)