Könyvelő lesz, vagy Mars-expedíció vezetője? Esetleg kőműves mester, vagy génsebész? Még nem tudjuk!

Talán megbocsájtanak, ha ezeken az oldalakon most egy személyes közlemény jelenik meg; ennyi kilengést engedjenek meg egy miniportál üzemeltetőjétől, akinek tegnap este az első unokája megszületett.

http://rita.farkasonline.net

Nem reklámírás, és nem is szokványos bejegyzés az a pár sor, amit mindenképpen szeretnénk az Önök tudomására hozni: az új honlapunk (jelen miniportálunk) születésétől kezdve a tárhelyszolgáltatónk a Maxer.hu. (Tárhelyszolgáltató annyit jelent, hogy egy távoli szervergépen lakik mindaz a tartalom, amelyet a Látogatóink olvashatnak, beleértve magát a keretprogramot – WordPress -is. Önök a hozzászólásaikat, mi az írásainkat a saját gépünk előtt ülve tesszük meg, a többi a szolgáltató feladata.)

Mintegy 2-3 hete jelezték, hogy honlapunk forgalma – köszönhetően Önöknek, a Látogatóknak, olyan mértékben megnövekedett, hogy a tárhelyünket kiszolgáló szerver időnként egészen „beleizzad” az Önök kiszolgálásába. Mint kiderült, a forgalmunk mintegy tízszerese egy átlag weboldalénak.

Nem az történ – jó magyar szokás szerint -, hogy kiebrudaltak bennünket – Önöket -, hanem az, hogy némi fejlesztéssel, jóakarattal és munkával áttelepítettek bennünket egy új szerverre a tegnapi nap folyamán, ami szinte észrevétlen volt; 30-40 látogató 5-20 percen keresztül nem talált bennünket a szokott helyünkön, a szokott módon.

Érdemes továbbolvasni… »

A Legfelsőbb Bíróság a pécsiek javára döntött a Tubes-perben a ma meghozott ítélete alapján, ezzel hosszú jogi harc zárult le, és nem épülhet radar Pécs fölött.

A perben részt vevők 17.00-kor érkeznek a pécsi Jókai térre, ahol a város lakosságával megünneplik a sikert.

(Forrás: Hír – Pécsi Napilap, Fotó: Pécsi Bulvár)

Valamikor délután egy óra körül hirdette ki a Legfelsőbb Bíróság a döntését, helyt ad a civilek valamennyi kifogásának, észrevételének, és új eljárásra kötelezi a Fővárosi Bíróságot a Tubesre építendő radar kérdésében. Fél hatkor már a Jókai téren ünnepelték a pécsiek a győzteseket – saját magukat.

A kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek.

A magyar kokárdát március 15-én, 1848?49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni, a francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

A színeket a nemzeti zászlóról veszik, egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak. Az eredeti szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. A zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták.

Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Ez aztán fordított a dolgon. A háromszínű kokárda helyreállítá a rendet. Aki háromszínű kokárdát akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc múlva a színház üres volt. És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda; a Nemzeti Kaszinó urainak paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte. ?

Jókai Mór: Az a nő, aki együtt jön velem

Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is.

Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni!

T. Könyvelőiroda Pécs !

Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/

Érdemes továbbolvasni… »

Ki nem hallott még olyan rémisztő történetet, hogy a társasházi képviselő a közös pénzzel hűtlenül, vagy gondatlanul bánt, és a lakóknak kellett helytállni a kötelezettségekért?

Egy kedves Olvasónk az alábbi levelet írta nekünk:

Kérnék útmutatást arra nézve, hogy a társasházak könyvvizsgálatának milyen kötelező elemei vannak valamint formai követelménye.

Segítségét köszönöm. Gondolom sokakat érdekel, hiszen kapunk megkeresést erre nézve.

Akár hiszik, akár nem, a bevezető gondolatsor után az jutott az eszünkbe, hogy egy könyvelőnek mennyi mindenhez kell értenie, hogy hiteles válaszokat tudjon adni. A paradicsom termesztéstől a használt gépjármű kereskedelmen át a háziorvosi szolgáltatásig, a társasházak könyvelésétől, a szolgáltatások teljesítésének helyének meghatározásán keresztül az előrehozott öregségi nyugdíjig mindenhez kell tudni érdemben hozzászólni…

A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról rendelkezéseit módosította a 2009. évi LXXXIX. törvény, amelyet 2009. október 01-jétől kell(ene) alkalmaznunk.

Érdemes továbbolvasni… »

Érdemes volt annyi energiát fektetni a magyarázatba, de még érdemesebb volt ágálni ellene:  Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész hatályban marad.

A döntés akkor válik hivatalossá, amikor az a Magyar Közlönyben megjelenik, de addig ismertetjük az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát:

756/B/2009. AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 2. § 1-10., 14., 16-17., 19-22. pontja, 4-16. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?1. § (1) Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi.?

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 33. § (11) bekezdése, 33. § (12) bekezdésének ?? a (11) bekezdés szerinti esetet kivéve ?? és ?lakóingatlanról,? szövegrésze, 129. § (2)-(3) bekezdése és 168. § (8) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) és (12) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?(10) A magánszemély adózó ? amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével ? az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett ? ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is ?, továbbá ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti.?

?(12) Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni arról a vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn.?

3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

4. Az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 3. §-a, 17. §-a, 20-21. §-a, 23. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32-34. §-a és 36. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Érdemes továbbolvasni… »