Érdemes meggondolni, hogy 2009. április 30-ig van-e lehetőségünk a beszámolót elkészíteni, és taggyűléssel elfogadtatni, mert eddig az időpontig még alkalmazhatjuk a jól megszokott papír alapú rendszert.
Szomorúak vagyunk, hogy április 15-én még szinte semmit nem tudunk egy május 1-től bevezetésre kerülő új rendszerről…
A cégeknek az alábbi dokumentumokat kell megküldeni:
a beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet),
a független könyvvizsgálói jelentést,
az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást,
a beküldő képviseleti jogosultságának az igazolására szolgáló elektronikus űrlapot.
Mindezeket tehát, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. Az elektronikus űrlapot egyébként a céginformációs szolgálat, illetve a kormányzati portál honlapjáról is le lehet majd tölteni a tervek szerint. A letöltött dokumentum számítógéppel kitölthető lesz.
A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.
Ahogyan azt Zspotorke hozzászólásában már jelezte, vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezéseket helyezett hatályon kívül hétfőn, tegnap, az Országgyűlés. Napi helyett havi standolás lesz, készpénzben 250 000 Ft-nál többet is lehet fizetni, házipénztárba pedig az éves árbevétel 2 százalékát lehet majd betenni.
Márciustól nem naponta, hanem havonta egyszer kell standolni a vendéglátóiparban, megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik, az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.
Az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag, 364 igen szavazattal fogadta el a parlament.
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a most eltörölt, illetve módosított előírások esetleges megszegése miatt kiszabott bírságokat az APEH-nek hivatalból vissza kell vonnia, a befizetett büntetéseket pedig vissza kell fizetnie.
Azt nem tudjuk, hogy a káposztalé kezdett-e szivárogni a fejekből, vagy választási fogás, de örömmel üdvözöljük a döntést.
Igaz, hogy a 2 % több, mint az 1,2 %, de kétségünket fejezzük ki a házipénztárak napi zárókészletének mértékével kapcsolatban – valamivel jobb, de még mindig nem normális dolog a „beavatkozás”…
A szolgáltatás segítségével ?nullás”, azaz nemleges adóigazolás kérhető, amely azt igazolja, hogy az adózónak a kérelemben megjelölt napon adóhatóságnál nyilvántartott adótarozása nincs. Lehetőség van továbbá nemleges ?együttes” igazolás kérésére is, amely az adóhatóság mellett a vámhatóság felé is igazolja, hogy nem áll fenn tartozás. Az igazolás kérése illetékköteles, az adóigazolás első példánya 2000 forintba, a másodpéldányok 600 forintba, az együttes adóigazolás első példánya 4000 forintba, a másodpéldányok 1200 forintba kerülnek, és a hatóság addig nem állítja ki, amíg az illetékfizetés értesítése az APEH-be meg nem érkezik. A szolgáltatás igénybevételéhez ügyfélkapus regisztráció, képviselő, meghatalmazott esetén AEPH regisztráció szükséges.
Mint azt már korábban írtuk, remény van rá, hogy visszavonják a február 1-től bevezetett napi standolást, valamint eltörlik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerének szigorítását is.
Március 1-től havonta egyszer kellene standolni a vendéglőiparban, eltörölnék a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerét is enyhítenék oly’ módon, hogy az 1,2%-os korlátot 2 %-ban határoznák meg – erről ötpárti javaslatra dönthet hétfőn az Országgyűlés.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be
A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.
Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.
Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – „senki sem tud elbújni”.
Az adóbevallási határidők közeledtével az adózóknak célszerű ellenőrizniük, hogy az adóhatóság át tudta-e sorolni az általuk végzett tevékenységeket az új nómenklatúráknak (TEÁOR’08, szakmakód’08) megfelelően. Akiknek a tevékenységi kódját ugyanis az APEH nem tudta automatikusan átfordítani, a 2009-ben első ízben beadandó adóbevallás benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteniük a változást. A határidő számukra február 12, azaz a mai nap!
2008. január 1-től valamennyi uniós államban kötelező a tevékenységek egységes besorolása, ami azt jelenti, hogy a korábban alkalmazott TEÁOR 03 rendszer helyett a TEÁOR 08-at kell alkalmazni. A tevékenységi besorolások módosítását a nyilvántartásokban is át kellett vezetni, ez azonban nem mindig sikerült automatikusan, mert egy régi tevékenységkódhoz több új kód is tartozik. Az esetek mintegy felében ez nem is sikerült…
Alkotmánybíróság előtt támadta meg a készpénzfizetést korlátozó új adópasszusokat a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Véleménye szerint mind a cégek közötti 250 ezer forint feletti készpénzfizetést szankcionáló pont, mind a házipénztár túllépését büntető előírás ütközik az alaptörvénnyel, ezért megsemmisítésüket kéri az Alkotmánybíróságtól.
Egyetértünk a keresettel, és reméljük – ha már a képviselőink nem gondolkodtak el rajta -, hogy az Alkotmánybíróság értelmes döntést fog hozni.
Az önkéntes biztosítás. célja az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése volt, jelenleg olcsóbb, mint a bér és úgynevezett biztosan költhető béren kívüli juttatásnak minősül. Adókedvezmények és adómentesség. […]
Az úgynevezett bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére 2012. január 1-jétől van lehetősége az adózóknak akkor, ha úgy véli, hogy az adókötelezettsége adójogi megítélésében bizonytalan. Az adóhatóság szerint nem fordulhat elő olyan eset, hogy az adónyilatkozatot kitöltő magánszemélynek be kelljen jelölnie a bizonytalan adójogi helyzetét az adónyilatkozaton. […]
Az autóvásárláshoz kapcsolódó terhek tehát az új gépkocsik esetében inkább csökkentek, míg a használtautóknál emelkedtek. A fenntartásnál ugyanakkor nincs ilyen jellegű differenciálás: a kocsi korától függetlenül többet fizetünk az idén, mint tavaly, ha autózni akarunk, s ez nem csak a csúcsra járó üzemanyagárakkal magyarázható. […]
A Központi Hitelinformációs rendszer tavaly októbertől a lakossági hitelszerződések tekintetében teljes hiteladós-nyilvántartásként működik, az ott rögzített adatok egy részének lekérdezéséhez azonban az adós hozzájárulása is kell. […]
Hiába volt és van terv, vagy legalább szándék az újrakezdésre, a rosszul menedzselt csőd miatt fogy az esély: a név és a bizalom megtépázva, a konkurencia pedig időt és lehetőséget kapott. […]
Jó hír, hogy a munkáltatók a vártnál kisebb arányban szüntették meg cafeteria-rendszerüket 2012-ben, ám a növekvő terhek miatt a munkavállalók többsége kevesebb juttatásban részesül. A magasabb közterhek ... ... […]
Kiemelkedően sok szabálytalanságot tapasztal az adóhatóság: nem ritka, hogy zsebbe fizet a páciens, a plasztikai műtéteket pedig áfaspórolási okokból gyógyító tevékenységnek álcázzák. A Nemzeti Adó- ... ... […]
Tavaly 11 ilyen esetben végzett felderítést és nyomozást a NAV, az elkövetési érték pedig 2,5 milliárd forint volt. Jelentősen csökkent a magyar szinkronnal illegálisan forgalomba kerülő premier filmek ... ... […]
Svájc kódolt adatokat adott át az amerikai hatóságoknak azokról a banki alkalmazottakról, akik valószínűsíthetően segítettek amerikai állampolgároknak az adóelkerülésben - írja a Reuters. A dekódoláshoz ... ... […]
taggyűléssel elfogadtatni, mert eddig az időpontig még alkalmazhatjuk a jól megszokott papír alapú rendszert.
A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.
Ahogyan azt 
Bejegyzések (RSS)