“Közigazgatás” kategória bejegyzései

Mi a teendő, mire kell odafigyelni uniós tagországból származó személygépkocsi magyarországi behozatala és forgalomba állítása esetén?

A következőkben Könyvelőirodánk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a kérdésben megfogalmazottakkal kapcsolatban.

Konkrét esetben – előzetesen – tájékozódjon az illetékes hatóságoktól. Az összefoglaló abban segít, hogy a fő szempontokra rákérdezhessen, kapjon aprólékos, saját esetre vonatkozó, arra illő tájékoztatást az, aki éppen személygépkocsit kíván az EU-ból behozni.

 

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Címkék:, , , , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

Az adózási és számviteli szabályok ideiglenes módosításával tenné könnyebbé a cégek helyzetét a Pricewaterhouse Coopers. A nagy tanácsadó cég olyan javaslatcsomagot terjeszt a Pénzügyminisztérium (PM), illetve a kormány elé, amely azt szolgálja, hogy a gazdasági válság okozta nehézségekre a vállalkozások – ha lehet – ne létszámleépítéssel, a tervezett beruházások elhalasztásával, esetleg tevékenységük felhagyásával reagáljanak, valamint megőrizzék likviditásukat.

Gazdasági recesszió időszakában az átlagosnál is gyakoribb, hogy a cégek nem tudnak egymásnak fizetni. A tanácsadó cég ezért olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé tennék, hogy adót csak azok után a kiszámlázott összegek után kelljen fizetni, amelyek meg is érkeznek, illetve az adófizetést lehessen az összeg beérkezéséig halasztani. Ehhez a kétes követelésekre képzett céltartalék szabályainak lazítására lenne szükség. Az áfabefizetést illetően pedig arra, hogy ha hosszú ideig nem folyik be a bevétel, amelynek áfáját a cég már befizette a költségvetésbe, akkor azt visszaigényelhesse. Ellenben, ha ő nem fizet más vállalkozásnak ugyanennyi ideig, az általa levont áfát neki kelljen befizetnie a költségvetésbe.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Címkék:, , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva

Igaz, hogy 2005-től idáig nem váltotta be a Közigazgatási törvény (Ket.) a hozzáfűzött reményeket, de miért csak 2011-től akarnak változtatni, az rejtély?

Az igazságügyi tárca honlapján olvasható tervezet szerint a 2005. november 1-én hatályba lépett Ket. számos ponton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért átfogó változtatásra van szükség. Az indokolás szerint nem vált például számottevően gyorsabbá az ügyintézés, az ügyfelek terhei nem csökkentek jelentősen és az elektronikus ügyintézés sem terjedt el a várt ütemben.

Az ügyfélterhek csökkentése érdekében például a tervezet a hatályos törvény azon szabályát, amely szerint az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, kibővítené a bíróságok és a közjegyzők által nyilvántartott adatokra is. Ez a szabály megszüntetné azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy például egy cégkivonatot magának az ügyfélnek kell becsatolnia, ahelyett, hogy azt a hatóság maga szerezné be.

A hatóságokra irányadó belső határidőket egységesen akként szabályozná a tervezet (amely ezeknek esetében egyébként is áttér a munkanapokban való számításra), hogy az eljárási cselekményt a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles elvégezni.

Fontos újdonság, hogy az ügyintézési határidő be nem tartása esetére a tervezet teljeskörű illeték- és díjvisszatérítési kötelezettséget írna elő (szemben az államháztartási törvény hatályos rendelkezésével, amely ezt főszabályként 50 % erejéig teszi lehetővé), s ezt a díj- vagy illetékmentesség sem érintené.

A tervezet megteremtené annak lehetőségét, hogy a kijelölt hatóságok az egyablakos eljárás keretében fogadják és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak továbbítsák a kérelmeket. A részleteket az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd, de a kijelölt hatóság maga is ellenőrizheti a kérelmek teljességét.

Tovább kívánja erősíteni a tervezet az elektronikus ügyintézés elterjedtségét, amelyről az indokolás elismeri, hogy eddig részben az akadályozta, hogy a közigazgatási szervek nem rendelkeztek megfelelő felszereltséggel, de részben az is, hogy az ágazati jogszabályok túlzottan széles körben éltek azon törvényadta lehetőséggel, amely szerint az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárható. A tervezet mindezek alapján - igaz, csak 2011-től - főszabállyá tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ami alól csak akkor lenne kivétel, ha a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény nem szerezhető meg.

Lényeges újítása a tervezetnek, hogy a végrehajtás elodázásának elkerülése érdekében nem írná elő a végrehajtás elrendeléséről külön határozat meghozatalát, tekintettel arra, hogy az ezzel szembeni jogorvoslat indokolatlanul késlelteti a végrehajtás foganatosítását.

 

(Forrás: Budapest Ügyvédi Kamara honlapja)

Címkék:, , , , , , , , , , , , , ,

Comments Hozzászólások kikapcsolva


Érvényes CSS! A honlap PageRank értéke=