KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A jogviszony jellegzetességei:

- a 88/2010.(III.26) Kormányrendeletben meghatározott növények termesztése, gazdaságon belüli anyagmozgatása, csomagolása

- határozott idejű jogviszony

- azonos felek között az egybefüggő 31 napot meghaladhatja

- azonos felek között 1 naptári évben maximum 90 napra köthető

Bejelentési kötelezettség (APEH):

Utólag, következő hó 12-ig

- Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy

- telefonon (185), vagy

- SMS-en (2010.07.01-től)

Közteherviselés:

Kedvezményes (nettó, kifizetett bér 30 %-a)

Közteher-előleg:

- csak akkor, ha évi maximum 10.000 munkaórában alkalmaz idénymunkásokat, és

- a közteher-előleg szabályainak választását tárgyév május 15-ig az APEH-nek bejelentette

- mértéke: közteher-előleg alap 12%-a

- fizetés határideje: tárgyév július 12.

- különbözet: utólagos korrekció

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályainak táblázatban összefoglalt dokumentuma (DDRMK összeállítása) letölthető formátumban:

Egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai (táblázat)

(Az összeállítás a 2009. évi CLII. törvény és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ segédlete alapján történt.)

A fekete rosseb szakadt ránk, amikor az egyik elismert szakportál szokásos hírlevelében megjelent híradásában az alábbiakat olvastuk:
„Az idei szezonban már nem lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni az ünnepnapokon, az ezt lehetővé tevő alkalmi munkavállalói könyv megszűnt áprilistól – emelte ki Jankó Zoltán, a Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója a balatoni szezonfelkészítő fórumon, Balatonfüreden.”

Azonnal klaviatúrát ragadtunk, mert éltünk a gyanúperrel, hogy a fenti idézet a cikkíró felületes és pontatlan megfogalmazását tartalmazza, és az eddigi nagyon színvonalas szakmai munkát produkáló Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ Főigazgató-asszonyának címzett levélben kértünk válaszokat kérdéseinkre (Ugyebár, az ördög és a könyvelő nem alszik…   ).

A Hivatal – a tőlük már megszokott gyorsasággal és gondossággal – 24 órán belül megküldte válaszait, amit ezúton is köszönünk nekik, és meg is osztjuk Önökkel:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A mai napon kaptunk egy nagyon érdekes kérdést, amiről úgy gondoltuk, hogy egy részéről mindenképpen érdemes aktualizálni tudásunkat (idézünk a kérdésből):
„… mi diákok vagyunk, de tanulás mellett alkalmi munkát vállalunk. Április 1., 2. és 5-én dolgoztam ….
…azt is hozzátették most a héten, hogy be kell lépnünk egy magánnyugdíjpénztárba, hogy el tudjanak számolni. Ez igaz? Mert én úgy tudom hogy mivel diákok vagyunk erre nem lehet kötelezni attól, hogy alkalmi munkát vállalunk és a havi 15 napot nem is lépjük túl? ebben a hónapban meg az 5 napot se lépjük túl.”

Magánnyugdíjpénztári tag az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül.

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 3. §-a kimondja:

Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki

- Magyarországon
– első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban
– még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).

Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

- Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
– első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
– a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik.

A)  Fogalmak

Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás

a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,

b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,

c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy

d) alkalmi munkára

létesíthető.

A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint:

1.   háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,

2.   mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,

3.   növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,

4.   idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,

5.   alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2010. április 01-i hatállyal kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény előírásait (Az egyszerűsített foglalkoztatásról korábbi írásunkban már ejtettünk néhány szót.)

A hozzászólások gyakran visszatérő kérdése, hogy miként, vagy milyen nyomtatványon kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás alapján foglalkoztatottakat?

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E  jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon érhető el.

2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.

A szakképzési hozzájárulást részben a saját dolgozó képzésével teljesítő cégeknek február 25-ig a Munkaügyi Központ felé is van adatszolgáltatási kötelezettségük. Vigyázat! A határidő jogvesztő!

A szakképzési hozzájárulás alkalmas arra, hogy a munkáltatónak ne csupán kiadást jelentsen, hanem egyfajta hasznot is hozzon.

A 15/2009 (VII.24.) SZMM rendeletnek az 5. § (1) bekezdése szabályozza az adatszolgáltatás teljesítésének módját.

A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást az 1. és 2. számú mellékletek szerinti adattartalommal kell benyújtania a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló  törvényt, amely ? egyes hírekkel ellentétben ? 2010. április 1-től lép hatályba, 2010. március 31-ig tehát még élnek az AM-könyvek.

2010. április 1-től az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek megszűnnek, helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelőzően. A munkaszerződést a törvény mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az 5 napot eléri, egyébként elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése.

Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató a törvény mellékletében szereplő jelenléti ívet köteles vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír, annak egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak át kell adni, a második példányt a tárgyévet követő 5. év végéig meg kell őrizni. A magánszemély háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet nem kell kitölteni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Könyvelőirodánk 2009. februárjában írt arról, hogy 2009. június 1-től változnak az alkalmi munkavállalás szabályai. Akkori cikkünket az előterjesztés alapján írtuk, ám a tegnapi napon a Kormány elfogadta az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítást, melynek értelmében 2010. január 01-től  megszűnik a kék kiskönyv, az alkalmi munka az egyszerűsített foglalkoztatás egyik típusként – változott szabályokkal – meg fog maradni.

Az alkalmi munkavállalás négy területe:

• a magánszemélyek háztartási alkalmazottai,
• az idénymunka,
• a kiemelkedően közhasznú szervezet alkalmazottai,
• valamint az alkalmi munka.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »