KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Érdemes volt annyi energiát fektetni a magyarázatba, de még érdemesebb volt ágálni ellene:  Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész hatályban marad.

A döntés akkor válik hivatalossá, amikor az a Magyar Közlönyben megjelenik, de addig ismertetjük az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát:

756/B/2009. AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 2. § 1-10., 14., 16-17., 19-22. pontja, 4-16. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?1. § (1) Adóköteles az e törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi.?

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésének ?lakóingatlan,? szövegrésze, 33. § (11) bekezdése, 33. § (12) bekezdésének ?? a (11) bekezdés szerinti esetet kivéve ?? és ?lakóingatlanról,? szövegrésze, 129. § (2)-(3) bekezdése és 168. § (8) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) és (12) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban:

?(10) A magánszemély adózó ? amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában ? az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével ? az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett ? ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is ?, továbbá ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti.?

?(12) Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni arról a vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn.?

3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

4. Az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 3. §-a, 17. §-a, 20-21. §-a, 23. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32-34. §-a és 36. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2009-től egyszerűsödnek a kisértékű gazdasági perek és a fizetési meghagyásos eljárás, közjegyző előtt is kérhető előzetes bizonyítás és a bírósági végrehajtás is lehet elektronikus.

2009. január 01-től gyorsítottan bírálják el a kisebb súlyú ügyeket, ezek általában olyan kis- és középvállalkozásokat érintenek, amelyeknek a helyzetét maga az eljárás is jelentősen veszélyeztetheti.

A kis értékű perek közé tartoznak az egymillió forintos pertárgyértéket meg nem haladó vagyonjogi perek. Ezek olyan ügyek, amelyek fizetési meghagyással indulnak, és azért alakulnak később perré, mert a kötelezett vitatja a követelést.

A gyorsított eljárásban 60 napon belül ki kell tűzni a tárgyalást, és a vitát a lehetőségekhez képest már az első tárgyaláson el kell bírálni. Az előre be nem jelentett tanúkat a felek kötelesek magukkal hozni, és a bizonyítási indítványokat is legkésőbb az első tárgyaláson kell előadni. Akár fél éven belül jogerős ítélet születhet.

Januártól kétszázezerről egymillió forintra emelkedik a fizetési meghagyással, peren kívül intézhető ügyek értékhatára. A feldolgozás törvényi határideje 30 napról 15 napra rövidül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »