KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A tavalyi évben nagyon megszenvedtünk az elektronikus beszámolók előkészítését és benyújtását; elsősorban nem az összeállításról van szó, hanem technikai kérdésekről. Annak idején a Könyvelőiroda külön sorozatot készített „Könyvelőknek lépésről-lépésre” címmel, ahol bemutattuk képekkel illusztrálva, hogy mit és hogyan kell tenni.

Ugyancsak az elektronikus beszámolók beküldését könnyítettük meg azzal, hogy egyszerű jegyzőkönyv-minták az évvégi  beszámolókhoz címmel 4 mintát tettünk közzé és letölthetővé.

Örömmel fedeztük fel, hogy partnerünk, az Adónavigátor Kft. az idei évben időben gondolt arra, hogy a tavalyi évvégi kapkodásban nem volt idő arra, hogy rögzüljenek a szükséges tennivalók, ezért igazi gyakorlati konferenciát szerveztek, ahol holnap ilyen kérdésekre  is adnak válaszokat:

- Kinek van joga a beszámolót elküldeni?
– Milyen felelősséggel jár a beszámoló elküldése?
– Az előző évekhez hasonlóan a Cégbírósághoz is be kell nyújtani a beszámolókat?
– Hogyan kell elküldeni a szöveges mellékleteket?
– Mi a teendő a könyvvizsgálói jelentéssel?
– Mit tegyek, ha eddig kézzel töltöttem ki a nyomtatványboltban kapható beszámoló formát?
– Be lehet-e szkennelni a beszámolót?
– Ki fogja a beszámolót aláírni?
– Szükséges-e digitális aláírás?
– Mi az a PDF formátum?
– Hogyan lehet PDF formátumot előállítani?
– Mennyi a közzétételi díj?
– Hogyan kell a közzétételi díjat kifizetni?
– Elég-e, ha a bankkivonat hiteles másolatát csatoljuk vagy kell a MÁK-tól igazolást kérni?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Az egyéni cég alapítása

Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.

Egyéni cég alapításakor kell eldönteni

Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:
1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
3. a főtevékenységet,
4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult)
5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját.

Választható elemek az egyéni cég alapításakor

Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (azt az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat). Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. Apportot csak 200.000 Ft feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez annak értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.

Bejegyzési költségek

Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az ?ügyvédkényszer? mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14.000 Ft, az eljárási illetéke 30.000 Ft. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7.000 Ft, eljárási illetéke 15.000 Ft.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül

Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések.

Létrehozás sok-sok kattintással

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik!

Adótartozással, költségek nélkül

Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály, sőt magáért az eljárásért sem kell fizetni semmit. Az eljáráshoz szükséges ügyfélkaput is ingyenesen hozza létre az okmányiroda, de az internet-hozzáférés és a számítógép használatát a rendszer nem biztosítja, erről az egyéni vállalkozást alapítónak kell gondoskodnia.

A szakképesítés igazolása várhat

Nem kell a hozzáértést, vagy az iskolai végzettséget a létrehozáskor igazolni, és az erkölcsi bizonyítvány adatait se nekünk kell beszerezni, a procedúra során az okmányiroda azt utólag (automatikusan) lekérdezi. Az okmányiroda azonnal bejegyzi az egyéni vállalkozást, persze utólag ellenőrizheti a tevékenységhez szükséges végzettség és jogosítványok meglétét. Az egyéni vállalkozás törléséhez vezet az is, ha az egyéni vállalkozó már társaság korlátlan felelősségű tagja és erről hamisan nyilatkozott a bejelentkezéskor (pl. BT beltag esetén).

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az adminisztrációs terhek enyhítésére vezették be 2009-től a sajátos egyszerűsített éves beszámolót. Erre való áttérés nem kötelező, de aki mégis váltott, 90 napon belül ? azaz 2009. március végéig ? módosítani kellett a számviteli politikáját.

[Sokszor aggódunk azon, hogy nem módosítottuk időben a számviteli politikát, vagy egyéb szabályzatot; biztosan módosítottuk, csak elfelejtettük, vagy az aláírt példányt nem hozta vissza a tulajdonos. Keressük meg a számítógépünkön a megfelelő dátummal rendelkező módosítást, nyomtassuk ki, és ilyenkor - zárási időszakban - az amúgy is gyakrabban megjelenő tulajdonosokkal írassuk alá, hogy nekünk is legyen egy eredeti példányunk egy esetleges ellenőrzés során. - A szerkesztő megjegyzése]

A Számviteli törvény 98/A §-a alapján két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát:

- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,

- a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, közhasznú egyéb szervezet

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az év elején sok olyan számla érkezik a vállalkozásokhoz, melyben a szolgáltatás teljesítése 2009-ben megtörtént, de a számlát csak 2010-ben állítják ki, 2010-es fizetési határidővel, és az áfa törvénynek megfelelően 2010-es teljesítési időponttal. De hogyan kell ezeket a számlákat lekönyvelni?

Azoknál a rezsiszámláknál (telefon, gáz, villany stb..), amelyeknek az időszaka teljes egészében még a december 31-ig tart, de a számla kiállításának időpontja csak januárban történik meg, szállítói tartozásként kell elszámolni. Szóba sem jöhet az időbeli elhatárolás a, mert ezen gazdasági események nem érintenek több évet.

A szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás csak szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén lehetséges, és csak akkor,

ha az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másik üzleti évre áthúzódik, és

az üzleti évekre jutó szolgáltatás értéke a vonatkozó szerződések alapján egyértelműen meghatározható.

Például a december 10-étől január 10-éig terjedő időszak vízfogyasztásának, csatornahasználatának díjából a december 10-étől december 31-éig terjedő időszakra jutó hányadot december hónapra költségként (vízdíjként, illetve csatornahasználati díjként) el kell számolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben, függetlenül attól, hogy mikor állították ki a számlát, és mikor kell azt kiegyenlíteni, vagy hogy mikor keletkezik áfa levonási jog.

Nyilvánvaló, hogy a példaként felhozott esetben a bejövő számlát januárban, január hónapra kell a szállítóval szemben könyvelni, egyidejűleg megszüntetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt összegeket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Közeledik az év vége, ami azt is jelenti, hogy az evás kft-k pénztárában egyre magasabb a pénzösszeg. Pedig rájuk is vonatkozik a számviteli törvény szabályozása, azaz a készpénzállományuk nem lehet többi havi átlagban, mint 500 ezer forint. Megoldás az osztalékelőleg lehet.

Az eva hatálya alá tartozó kft-k a számviteli törvény szabályai szerint vezetik a nyilvántartásukat, azaz kettős könyvvitelt vezetnek.

Ezen keresztül mutatják ki a készpénzállományukat is.

A magas készpénzállomány miatt egy esetleges adóellenőrzés alkalmával 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot kaphat a cég, ami minden további ellenőrzés alkalmával duplázódik.

Megoldás az osztalékelőleg lehet, de csak azoknál a vállalkozásoknál, akiknek erre sem a GT, sem a Számviteli törvény nem tartalmaz korlátozást.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

FIGYELEM! A MAI NAPON HELYI IPARŰZÉSI ADÓ-ELŐLEG FIZETÉSI HATÁRIDŐ VAN!

Az eredmény-kimutatásban nincs különösebb jelentősége, a helyi iparűzési adó alapját viszont befolyásolhatja egy tévesen megítélt költséghely.

Számvitelileg anyagköltségként kell elszámolni az úgynevezett rezsiköltségeket. Ide tartozik például a gázfogyasztás, vagy a villanyfogyasztás, valamint a vízdíjak is. Anyagköltségként kell elszámolni akkor is, ha azt nem közvetlenül a szolgáltatótól vásároljuk, hanem például bérelt ingatlan esetében a bérbeadó számlázza ki részünkre. Ezekben az esetekben tehát anyagot vásárolunk.

Nem történik viszont anyagvásárlás abban az esetben, amikor a csatorna használatért fizetünk. Ezeket az igénybe vett szolgáltatásként (52-es számlacsoport) kell elszámolni, hiszen itt a szolgáltató nem ad részünkre anyagot, hanem szolgáltatásával elvezeti a szennyvizet. Nehézséget okozhat, hogy ezeket sok esetben azonos számlán tüntetik fel a vízdíjjal.

Könyvelők figyelem!

A számvitelben ezt eltérően kell kezelni, tehát a számlát soronként kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő számlacsoportba könyvelni.
Hasonló a szabály a távhőszolgáltatás esetében, vagy a szolgáltatók által leszámlázott egyéb szolgáltatások esetében (pl rendelkezésre állási díj) is. Ezeket is igénybe vett szolgáltatás költségeként számolandó el.

Mindezek jelentősége a helyi adók szempontjából fontos. A helytelen költségnem meghatározása adókockázatot rejt.

(Forrás: Adónavigátor Kft.)

A szokatlanul hosszú, és rendkívül bosszantó, műszaki hiba okozta szünet után ismételten üzemel a Kormányzati Portál, elérhető az Ügyfélkapu.

Az ország könyvelőirodái, könyvelői sok helyen tervezték úgy, hogy a péntek-szombat-vasárnap-hétfői napokat kihasználják és a beszámolókat nyugodtabb körülmények között elkészítik, előkészítik és az új rendszert élesben is kipróbálják, azaz dolgoznak vele.

Nagyon idegesek lettünk, amikor megláttuk az APEH kiírását: tervszerű karbantartás miatt nem érhetők el a vállalkozások adó- és járulék-folyószámlái, cégadatai, vagyis azok a létfontosságú adatok, amelyekkel dolgoznunk kell(ene).

Ugyancsak felborzolta a kedélyeket az is, hogy bedöglött az Ügyfélkapu. Gyakorlatilag a négy napból egy ki is esett…

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs Szolgálatának honlapján megjelent egy közlemény, mely szerint

Tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy a Céginformációs Szolgálat a 2009. június 15-ig beérkezett beszámolókat határidőben benyújtottnak tekinti.

Nehogy azt gondolja azonban valaki is, hogy a Hatalmas Hivatalok megenyhültek: a vonatkozó jogszabály eredetileg azt mondja ki, hogy amennyiben a Szolgálat észleli, hogy nem került határidőben benyújtásra a beszámoló, felhívja a benyújtásra kötelezettet, hogy 15 napon belül pótolja. Ha ez a 15 nap telik el eredménytelenül, akkor a Hivatal üt, vág, harap, csíp és rug, és akasztás is bekövetkezhet.

Érthetetlen, hogy ilyen jeles, kiemelt határidő felkészületlenül érinti az illetékesek hivatalos részét! Csak a vállalkozások, a könyvelők és könyvelőirodák álljanak haptákban, ugráljanak a hülyébbnél-hülyébb intézkedésekre, a Méltóságos Hivatalok pedig … ??? Mit is tesznek? Mi is lenne a dolguk?